> utca  kepet vetiteni, ha valaki szereti latni a kocsijat...(vagy mas 
> utca, taj kepet, igy lehet egy szobank pl. Badacsonyi kilatassal)
Mert nem olvastad a 251 Farenheit-et, ahol mar TV falak vannak a normal
lakasokban. Mar ma is megoldhato - es ott is presztizs volt (1 fal
minimum - mind a 4 fal sznoboknak).

Amirol viszont itt szo volt: az ezustozott femcso - az kivihetonek
tunik. Jol szerelheto, nem tul kenyes, nem veszelyes, viszonylag olcso,
es raadasul oszthato is. Nem kotelezo a vegere parabola: eleg egy szelesedo
szakasz, kb. a Nap fele forditva. Hol hasznalnak ilyet?
Sajnos hazi kivitelben (rez, vagy valami mas, fenyes anyag) nem tudom
elkepzelni. Nagyon hamar patinas lenne. Az ezust is fakul a levego
szennyezodeseitol - ezert nem lehet ugyanezt a csovet futesre,
szellozesre is hasznalni, pedig nem lenne rossz.

Mottó: 
Minél erõsebb gravitációból szöknek fotonok, annál kisebb energiát hordoznak, 
amíg gravitációmentes térben vonulnak. (A gr. térbõl szökött EM hullámok E és
B amplitudúi együttesen kisebbek már, s ezzel együtt spektrumaik is lentebbre
kerültek a mi frekvenciaskáláinkon) 

Sok éve felvetettem egy fizika témájú lista rovatában, de se vita se
eszmecsere nem lett belõle. 
Ilyesmit írtam: 

1., Ha két egymástól elkülönült anyaghalmaz (pl. égitest) tulajdonságai 
nagyjából azonosak - s így gravitációjuk ill. sugárzási spektrumuk is igen 
hasonló - akkor helyi megfigyelõik nagyjából egyezõ spektrumúnak mérik 
egymás sugárzását, saját vermeikben, mert bár az egyikbõl távozó EM sugárzás
vöröseltolódást szenved miközben szökik, ám a másik objektumhoz közelítvén
ott a kék felé tolódik el. Lényeg, hogy az ilyen-olyan eltolódások egymást
"semlegesítik". S lényegesnek tartom még közölni, hogy csak a két objektum
közt tartózkodó  megfigyelõ észlelhetné azt, hogy az objektumok fénye
"menetközben" már  vörösebb  annál, mint amilyen volt feltételezése szerint
a kibocsájtás helyén volt.

2., A VE egymástól elkülönült "anyagcsomóinak"  tömege évmilliárdok alatt 
folyamatosan csökkent egyrészt annak folytán, hogy a csomók egyre sûrûsödtek 
(s ezalatt gravitációs hullámot sugároztak), másrészt amint már csillagok 
is gyúltak bennük - széles sávú EM sugárzásuk további energiát vitt el
tõlük. Következésképp gravitációjuk tovább gyengült - energiájuk vesztével.

3., A mi galaxisunk évmilliárdok alatt hasonlóképpen veszített tömegébõl 
- s ezáltal gravitációja is folyamatosan gyengült, a többiekéhez hasonlóan.

4., A tõlünk nagyon távoli halmazok gravitációjának gyengültsége nálunk 
még nem észlelhetõ, mert [b]változásuk jelei bár úton vannak felénk - ám
még  nem érkeztek meg hozzánk.

5., A mi saját tejútrendszeri gravitációnk legyengültsége azt eredményezi, 
hogy a távoli galaxisok beérkezõ fényei már alig tolódnak el a kék felé 
minálunk. Fényeik tehát kb oly vörösek, mint amikor hajdanán szülõhelyeikrõl
megszöktek.Minél régebben szöktek (minél távolabbi gócból szöktek), annál
vörösebbek maradtak.

Ha mindezeket jól gondoltam, akkor Világegyetemünk esetleges állandó állapota 
esetén is fenn kéne állnia bizonyos mértékû "vöröseltolódásnak". 

Kérdés viszont, hogy mily mértékben kéne fennálnia?

Megjegyzés:
Lukács Béla egyszer hozzám is is szólt (egy rádiómûsorban) melyben azt 
jósolta, hogy 5 év múlva lesznek olyan jobb adatok, melyekbõl az akkoriaknál 
jobb következtetéseket lehet levonni.
Szerintem ez az idõ letelt!

Zoli

Ketten is irtatok, hogy a tekercsen levo fulecskekkel lehet hangolni. Nos, 
a kepet en is latom, csak nem ertem.

Ha valoban a tekercs sajat kapacitasarol lenne szo, akkor pont ezzel nem
lehetne hangolni, hiszen ha aranyosan valtozik az induktivitas es a
kapacitas, akkor a rezgokori frekvencia nem valtozik.

Egy maganlevelben erkezett otlet szerint a kapacitas az antenna es a fold
kozott van. Ez erdekes gondolat, mert legalabbis fenomenologikusan
megmagyarazza a hangolhatosagot.

Most mar csak ki kene szamolni valahogy (???), hogy egy L hosszusagu vezetek
x meter magasan milyen kapacitast jelent, hogy tenyleg valami esszeru ertek
jon-e ki.

Tudja ezt valaki?

Koszonom,
Jozsi.

Idézés HIX TUDOMANY >:
BenceMiki

> A hagyományos
> rádiók csak az infót nyerik az éterbõl, nem az energiát.

Info nincs energia nelkul. A "hagyomanyos" radiok, amikben erosito van, 
persze intenzivebbe (hangosabba) teszik az informaciot. De az igazi
hagyomanyos radio a detektoros! Ott egyedul az informacio energiajaval
megy a mukodes.
J.