Tisztelt FILOZOFIA!

A megismeres es bizonyossag tekinteteben az alapfogalmak kozotti
osszefuggesrol szeretnek irni.

Eloszor is ha van egy meggyozodesunk, akkor arrol lehet nekunk egy
bizonyossagerzetunk. Erezhetjuk ugy, hogy bizonyosak vagyunk valamiben
(pl.: "biztos vagyok benne, hogy megcsalsz"). Egy masik kerdes az, hogy
ez a bizonyossagerzet mennyire megalapozott. Egeszen mas ugyanis, ha van
egy bizonyossagerzet, amely bizonyossagerzetnek termeszetesen meg
lehetnek az oka, es mas az, ha a bizonyossagerzetnek nem csak oka, hanem
alapja is van. Peldaul a paranoias meggyozodesebe teljes
bizonyossagerzete van.
Egy meggyozodest bizonyosnak allitani akkor esszeru, ha nemcsak
bizonyossagerzet van, hanem a bizonyossag meg is van alapozva. Az
ellenkezojet, mint azt aparanoianal latjuk, betegesnek mondjuk.
Namost tekintsunk megismeresi utakat. Vannak olyan megismeresi utak,
amelyek emberiek, es allitolag vannak olyanok is, amelyek nem emberiek.
Az emberi megismeresnel a helyes megismeresi modszer megalapozza az
eredmenyul kapot tmeggyozodest, es ugyanugy megalapozza annak
bizonyossagat is.
Mivel vitas kerdeseinkben mindig, mindenhol kozvetlenul itt ember
jelenti ki ember szamara az allitasokat, ezert mindig az ember az, ami
adott.
Mi van a nem emberi megismeressel? Elvben elkepzelheto olyan, hogy az
ember mastol kapja az ismeretanyagot, es ekeppen kaphatja azt akar
istentol is. Elvben. Azonban, mivel a kijelento ember, ezert ezek a
lehetosegek ugyanugy kezelendoek. Ahogy kezelendo az, hogy ha masik
embertol hallok valamit ("X.Y. ezt irja akonyveben"), ugyanolyan
kriteriumok kellenek, hogy ervenyeseklegyenek az allitolag istentol
halott dolgokra is ("A Bibliaban ez vanirva").
Amennyiben a bizonyossag a kerdes, a bizonyossag teljes egeszeben
osszefugg a megismeressel. Teljesen ugyanazok a bizonyossag
megalapozasanak kriteriumai, mint a megismeres megalapozasnak
kriteriumai. Csak akkor beszelhetek megalapozott bizonyossagrol, ha a
bizonyossagot ellenorizni tudom, es helytallo volt, de ugyanezt mondja a
racionalis megismeres szablyai is. Ezt olyan varazsszavakkal, mint
transzcendens, nem lehet kikerulni, mert ezek amegfontolasok logikaiak.
Ha tehat ember altal kijelentett allitasokrol van szo, es megalapozott
bizonyossagu kijelentesekrol, akkor ennek kriteriumrendszere azt
jelenti, hogy a kijelentesben akkor lehetek bizonyos, ha megismerni is
tudom. Nincs tehat olyan emberi megalapozott bizonyossag, ami nem
feltetelezne az emberi megismerhetoseget is. Az emberi megalapozott
megismeres korlatai tehat a megalapozott bizonyossag korlatai is egyben,
azaz a megalapozott bizonyossag tekinteteben a tudomany teljes
megismeresi mod. Ha tehat egy allitolag nem emberi ismeretrol van szo,
akkor az csak ugy lehet megalapozottan bizonyos, ha tudomanyosan is
megismerheto, vagy pedig nem is megalapozott a bizonyossaga.
A hittetelek marpedig nem megalapozott bizonyossaguak, es nem is
megalapozot megismerest kepeznek, mert az ellenorzesnek nem adnak modot
vagy nem alljak ki megfelelo modon a kriteriumot (ha kiallnak, akkor a
transzcendens vilagnak letezne megismerhetosege, amely olyan tudomany
volna, mint a foldrajz). Elvben igazak lehetnek, de ennek semmi
jelentosege, ha a bizonyossag tekinteteben nem megalapozottak, hiszen
elvben lehetseges, de nemmegalapozott bizonyossagu allitasbol vegtelen
van, es szamos van, amelynek bizonyossagarol belso meggyozodes is van.
Az ilyen tanokrol szolo belso meggyozodes okai egy masik, pszichologiai
kerdes, amely eleg jol megvalaszolt.
math

Cserny Istvan:

>> Ezert az ember szamara a valosag sohasem lehet tobb, mint absztrakt
> > jelekkel leirhato modell, meg akkor is, ha sokszor nem tudjuk
megadni
> > az elmenkben levo modell pontos fogalmi reprezentaciojat;
>Ezt a teveszmet Henri Bergson az "Ido es szabadsag"-ban  mar 1889-ben
>"taccsra tette". Eszerint a tudomany a kulsodlegesre, a mennyisegre
>koncentral, a szellemi tapasztalas megis megragadja a konkret
>valosagot.
naja, Henry Bergsont meg Jozsi bacsi a sarki kocsmabol is "taccsra
tette", mert azt mondta (szo szerint idezem): "marhasag". :) Kerdes, hog
ymit ertesz az alatt, hogy "taccsra tette". Gondolom nem azt, hogy Henry
Bergson irt egy hatasos kifejezoeszkozokkel megirt metafizikus
szoaradatot, az ugyanis Jozsi bacsi kommentrajahoz kepest legfeljebb
muveszileg ertekesebb, de logikus diskurzus tekinteteben nem ertekesebb.
marpedig Hanry Bergson pontosan ezttette: metafizikai muvecskerol van
szo csupan, amelyet ervkent nemigen lehet felhozni egy ilyen
diskurzusban. Ezt jol mutatjak azok a fogalmak, amelyekkel te
ismertteted a muvet: "kulsoseg", "konkret valosag", stb. Mi ezen
fogalmak jelentese? Nem lehet tudni, ezek a fogalmak kifejezik Bergson
eleterzeset a tudomanyrol, de nem jelentenek esszeru kritikat.
Masreszt ha Henry Bergson 1889-benirta eme muvet, akkor nyilvanvaloan
nem tudhatott az emergenciarol, a dinamikus rendszerekrol, amely uj
tudomanyos eredmenyek bizony "taccsra teszik" Bergsont.:) Hogy ne legyek
oly pongyola, min te, igy fogalmazok: Bergson az akkori idoben muveszien
ramutatott a tudomany addigi eredmenyeinek es gyakorlati kutatasi
modszereinek hianyossagaira,amelyek viszont csupan szamitastudomanyi,
technikai jelensegek. Azota a tudomany ezen modelelzesi eszkoztara
kibovult, es ezek aproblemak nem allnak fent. Masik reszrol, hogy
Bergson egy metafizikat dolgozott ik, mely arrol szol, hogy az ember
intuitiven, szellemileg megragadja a lenyeget, ures szovirag, mivelhogy
metafizika. Az effajta kifejezeseknek csak latszatertelmuk van, senki
meg nem tudja mondani, hogy mi az, hogy "lenyeg" vagy "kulsoseg", es
"megragadas". Ezek erosen kifejezo szavak, de nincs egzakt jelentesuk.

>Jaki pedig az "Advent es tudomany" c. rovid muveben a
>jelen ontudatos megragadasaban latja az emberi tudatnak, azaz a
>leleknek azt a kepesseget, amire az anyag nem kepes.
Ket eset lehetseges, Jaki "ontudatossagon" vagy azt erti, amit en
(szamitastudomanyi rendszerelmeleti fogalomkent), es akkor egzakt modon
ertheto dolgot allit, csak akkor a mondat masodik fele nem igaz, mert az
rendszertudomanyi fogalomkrol leven szo, barmifele rendszer, tehat
megfelelo anyagi rendszer is kepes erre, vagy pedig nem lehet tudni,
hogy pontosan mit is allit Jaki ebben a mondataban. Az mas kerdes, hogy
te erezni veled. Szoval hagyjuk az ilyen szoviragokat.

math

Sziasztok!

Juan irta:

>>(bar Juan nem ezt a helyet vette elo, de itt is tobbes szamban beszel
>>angyali kornyezeteben):
> Igazold! Mi alapjan mondod, hogy ott vannak az angyalok??!
> /Egyebkent kosz a tippet, mar 3 hely van, ahol tobbesszamban van szo
> istenrol:)/

Van ennel kellemetlenebb hely is szerintem:
" És láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és
vevének magoknak feleségeket mind azok közül, kiket megkedvelnek vala."
(1Mozes 6,2)

Ugy tudtam, hogy Istennek csak egy fia volt. Tommyca? :)

Kati

Kedves Tommyca!

>> Nos, itt latszik jol, hogy problemas a hasonlat
> 
> Termeszetesen santit -- ezert is irtam mas helyen, hogy nem lehet
> a pedagogiat rahuzni.
               ^^^^^^^^
A fogalmazasod megint elarulja (mint a multkor a "buneset es pedagogia
_gyanus_ osszekeverese" eseten), hogy eleve gyanakvassal fogadsz minden
nem-teologiai megkozelitest, ertelmezesi kiserletet. Nem "rahuzasrol" van
szo, hanem valamilyen, eleg jol kidolgozott szempontrendszer alkalmazasarol,
ez esetben a pedagogiaerol. Masok mas szempontrendszert probaltak meg
alkalmazni (episztemologia, logika, pszichologia, stb). Ha egy
eszmerendszert csak a sajat magara epitett szempontrendszerrel szabad
vizsgalni, mert maskent nem magyarazhato ellentmondasmentesen, akkor ott
valami nincs rendben...

>> Sajnos egyaltalan nem derul ki a Bibliabol, hogy milyen ertelmi szinten
>> allt az elso emberpar a bunbeeses idejen.
> 
> Attol fugg, hogy mi a celunk. Ha Istent akarjuk igazolni, vagy epp
> a vizes lepedot rahuzni,

Miert kell attol tartani, hogy Istenre "ra lehet huzni a vizes lepedot"? Ha
egy kerek, alaposan alatamasztott, jol kidolgozott, minden szempontbol
korrektul vizsgalhato elmeletrol van szo, akkor az batran kellene, hogy
barmifele vizsgalat ele alljon.

> akkor termeszetesen alulinformaltak vagyunk.

Ertem. Ha elfogadom, hogy a Bibliat Isten/a Szentlelek sugallatara irtak
valakik, akkor a kettobol az kovetkezik, hogy Isten szandekosan eltitkolt
elolunk bizonyos tudnivalokat, szandekosan "alulinformalt" bennunket, - igy
viszont nem korrekt a szamonkeres! Igy en is mondhatom, hogy Isten
szandekosan az emberre huzta a vizes lepedot...

> Ellenben ha Istentol meg akarjuk hallgatni a bun
> eredetenek titkat,

Ez a masik nem korrekt eljaras a keresztenysegben: mindenutt titkok,
miszteriumok, amelyek csak a beavatottak szamara nyilnak meg. Nem valami
demokratikus eljaras, mikozben azt allitja, hogy az egesz emberisegre
vonatkozik.

A "bun eredetenek titka" egyebkent sem egy jol atgondolt valami, mert:
tegyuk fel, hogy van Isten. Istennek tokeletesnek kell lennie. Egy tokeletes
leny hogyan teremthet nemtokeletes lenyt? (ld. ember). Erre jon a bunbeeses
tortenete: az ember "szabad akaratabol" valasztotta a bunt (amivel
kapcsolatban mar elmondtam a ketelyeimet, a felelossegrevonas
igazsagtalansagarol is; Math is nagyon precizen megfogalmazta a lenyeget).
Ha tokeletes az elso teremtett emberpar, akkor nem is valasztotta volna az
almabaharapast. (Ezert lenne egetoen fontos biztosan tudni, milyen ertelmi
szinten alltak, mit lehetett toluk joggal elvarni, s mit nem)

Honnan is jott a kisertes? A kigyotol/satantol. Honnan a satan? O nem Isten
teremtmenye? Erre azt szoktak mondani a hivok, hogy kesobb kiderul rola a
Bibliabol, hogy o a bukott angyal, aki "nem allott meg az igazsagban". Akkor
viszont a bun nem az embere, hanem egy korabban letrejott isteni
teremtmenye, tehat teljes mertekben inkorrekt az ember buntetese. Masreszt
pedig ezek szerint egy isteni teremtmenyben benne rejlett a gonoszsag
lehetosege, tehat nem volt tokeletes a teremtes.

(A teremtes tokeletlensegerol arulkodik az a resz is, hogy Isten csak kesobb
jott ra, hogy "nem jo az embernek egyedul lenni". Ha mindentudo es
mindenhato es elorelato lett volna, ezt is latnia kellett volna. Vagy pedig
a ket magyarazat kozul valamelyik nem allja meg a helyet, i.e. vagy
egyszerre teremtette a ferfit es a not, vagy elobb a ferfit, aztan a not. A
ket genezisbeli hely ellentmond egymasnak.)

> akkor nem kell a tortenet keretei kozott
> szorongani, hanem nagyon jol tudjuk (egyeb szakaszokbol pl.),

Kenytelen vagyok elobb is ezt a tortenetet alaposan szemugyre venni, mert a
tobbi resz nyilvanvaloan kesobb irodott, tekinthetem oket utolagos
(bele)magyarazatoknak. A keresztenyseg harom fo pillere a bunbeeses,
Jezus kereszthalala es feltamadasa, valamint a Jelenesek konyveben leirt
allitolagos vegitelet. Ha ezek kozul barmelyik nem all meg a laban,
osszeomlik az egesz rendszer.

> hogy Isten igazsagos -- legfeljebb nem a mi kicsinyes emberi
> elkepzeleseink szerint --, es igy azt is tudhatjuk, hogy a bunesetnel sem
> tortent semmi meltanytalansag.

Erre a reszre Math mar valaszolt, teljesen egyetertek azzal, amiket irt.

>> szeretem, felelosseget erzek iranta, akkor megakadalyozom, hogy a ra nezve
>> veszelyes tettet elkovesse.
> ... epp a nevelesben lehet hathatosabb bizonyos tettek kovetkezmenyenek
> megelese, mint a figyelmeztetes-buntetes.

Termeszetesen, de csak akkor, ha mar elozoleg elegendo figyelmeztetes volt,
elegendo lehetoseg arra, hogy belassa es felmerje a "tanitvany" a
kovetkezmenyeket. Mivel Adam es Eva eseteben nem volt semmi elozmeny,
allithatjuk, hogy nem volt igazsagos Isten eljarasa.

>> Igen, ez a bajom a tortenettel: hogy nem egyertelmu, meddig lehet szo
>> szerint ertelmezni, es mi az a hatar, ahonnan szimbolikussa valik.
> 
> Ez bizony az orok exegetikai-hermeneutikai kerdes! :-) Nincs ra
> abszolut fix valasz. Viszont nem is olyan lenyegesek ezek a
> hatarkerdesek.

Mar hogyne lennenek lenyegesek! Elet-halal kerdese!
Vagy lehet hezagmentesen magyarazni, es akkor barki szamara elfogadhato,
vagy nem, akkor pedig nem fair azt varni az emberektol, hogy a jozan eszuket
megeroszakolva higgyek el.

> Pl. nem az all az evangeliumban, hogy csak az
> udvozulhet, aki tokeletesen es helyesen megertette a bunesetet.

Ez valoban nem all benne, de az sem all ott egeszen egyertelmuen es pontosan
leirva, hogy melyek a feltetelei az udvozulesnek.

> A hasonlosagba nem szabad tulzottan sokat belelatni.
> Adott viszont, hogy a teremtett vilagban az ember kiemelt
> helyzetben van, megbizatasa szerint mintegy istenkent uralkodik a
> termeszet es az elovilag felett.

Ezt nem tudom komolyan venni. Valoban uralkodna az ember a szirti sason, az
HIV-viruson, a gyurusfergen, a polleneken, a balnakon, ... ??? Talan inkabb
arrol van szo, hogy a taplaleklanc csucsan all (legalabbis az esetek
legnagyobb reszeben :) ), vagy hogy letfenntartasa celjabol haziasitott
maganak nehany allatfajt, vagy hogy gondolkodasi, ertelmi, erzelmi, stb.
kepessegekkel biro leny s mint ilyen felette all az allatvilagnak. De hogy
istenkent uralkodna rajta, isteni megbizatasbol?

> Ezen tulmeno hasonlosag nem kovetkeztetheto ki a tortenetbol,
> ugyhogy nem is erdemes tulsagosan rahuzni ilyen vagy olyan
> elkepzelest, hiszen semmi tampont nincs hozza, ami segitene a
> valasztasban.

Ez nagy baj. Igy nem tudhatjuk, miert vannak az embernek pl. erzelmei, es
nem ertheto, honnan gondoljak az oszovetseg iroi, hogy Isten idonkent
bankodott, majd duhbe gurult, neha orvendezett... Nem tudom, ertheto-e, mit
akarok ezzel mondani. Kb. azt, hogy a "kepere es hasonlatossagara" kifejezes
legalabbis annyit enged sejtetni, hogy kulsoleg (kep) es belso vilagat
tekintve is valamilyen szintu hasonlosag volt a teremto es a teremtett
kozott. Kerdes, melyik kicsoda ;))

> A tobbes szamu megszolalas, azaz, hogy Istennek angyali tarsasaga van,

Hat, azert ez az "azaz" nekem nem annyira kezenfekvo... _Abban_ a
szovegreszben egyetlen szo sem esik arrol, hogy ez a tobbes szam angyalokra
utalna.

> jelzi azt is, hogy az ember szamara is celszeru a tarsasag (...)
> "Nem jo az embernek egyedul lenni, alkotok hozzaillo
> segitotarsat." (1Moz 2,18.)

Errol irtam fentebb. Valahol hianyos a dolog.

> A Biblia nem mutat matriarchatust, ugyhogy ilyen vonatkozasban nem
> tudom.

Nem kifejezetten a Bibliara ertettem; aminthogy nem kizarolag a Biblia
nepenel volt szokasban a tobbnejuseg.

>> Ilyenkor is kisse csapdaban erzem magam: mintha egy kodlovaggal
>> hadakoznek :)
> 
> Talan megsem kell ugy erezni, ha tisztazzuk a kulonbseget: egyes
> felekezetek tanitasa adott pontokon kulonfele bunok, ill. emberi
> ertes-korlatok miatt elterhet a Biblia alapjan megismerheto
> rendtol. Amit magam reszerol irni probalok, talan eddig is
> erezheto volt, hogy nem egyszeruen valamelyik egyhaz tanitasa
> probal lenni -- meg ha magam az evangelikus latasmodot tartom a
> Bibliahoz leghubbnek is :-) --, hanem a biblikus tartalmat
> probalom megerteni, es adott esetben tovabbadni.

Koszonom, hogy leirtad - igazabol nem Rad ertettem a kodlovagsagot, hanem
pontosan arra, hogy ahany felekezet, szinte annyifele ertelmezesi lehetoseg,
s amikor vitazom az egyes kepviseloikkel, furcsa helyzetek adodnak: ami az
egyik felnel zavarbaejto erv reszemrol, az a masiknal orommel fogadott
megallapitas is lehet...

Ha emberi ertes-korlatok vannak, akkor megint csak pedagogiai gondjaim
vannak :). Olyan formaban kell talalni ezt a fajta tudast (Biblia), ami
egyertelmu, de legalabbis kizarja a teljes felreertelmezes lehetoseget.
Megtehetem en is, hogy olyan feladatsort allitok ossze dolgozatkent, aminek
megoldasahoz komoly gondolati erofeszitesre van szukseg, raadasul ugy is
megfogalmazhatom az egeszet, hogy ne legyen elso pillantasra
kikovetkeztetheto a helyes megoldas, sot, esetleg tobb helyesnek tuno
megoldasra is alkalmat adjon, aztan a vegen arra adok jelest, amelyik a
_szerintem_ helyesnek gondolt megoldast tartalmazza. A gyerekek azonnal
tudni fogjak, hogy mely diakjogokra hivatkozva lehetne engem kirugatni :)

***

Paraznasag ~ hazaselet temaban:

Ertem, hogy hogyan ertelmezed a kerdeses reszt, es helytallonak is tunik,
azaz egy lehetseges ertelmezes, de ...

> Egyet fogadok el: hogy Pal jobbnak tartja, ha valaki
> kepes egyedul megorizni magat a paraznasagtol,

Hogy is van ez? Ha egyedul orzi meg magat a paraznasagtol, akkor
gyakorlatilag nem lep nemi kapcsolatra senkivel. Visszaforditva: ha nincs
nemi kapcsolat, nincs paraznalkodas. Tehat: nemi kapcsolat = paraznalkodas.
Mit szolsz? :)

> viszont nagyon jol tudja, hogy ez csak ritka esetben fordul elo, ezert
> ilyen esetekben viszont a hazassagot ajanlja,

... mint az alapvetoen nem tiszta dolognak tekintett nemi kapcsolat egy
legalizalt formajat. "Ha mar annyira muszaj, akkor legalabb ne fuvel-faval".
:)

> ... egyenesen a hazasfelek kotelessege.

Ha ezt mi a ferjemmel komolyan vettuk volna, mar reg nem lennenk hazasok...

> Aztan egy szempont, hogy Pal -- mint maganvelemeny! -- jobbnak
> tartotta, ha valaki meg tudja allni hazassag nelkul is,

Tehat ez Pal maganvelemenye. Akkor meg egyszer felteszem a kerdesemet, ami
szerepelt a #495-os FILOZOFIA-ban: "Ezek is isteni sugallatra irodtak es
orokervenyuek?"

> ...elozetesen annyit: ne
> kerj mar minduntalan bocsanatot, hogy meg mertel szolalni!

A "bocsanat"-ban volt egy jo adag ironikus felhang (ui. a nekem irt valaszok
hangneme nem volt teljesen kifogastalan egy-ket elozo levelben), de ahhoz
- ugy latszik - meg nem irtam eleget, hogy ez az ironia "kihallatsszek". :)

A masik cikkedre is keszul a valasz, de igy tanev kozben mar nem ez a
legsurgetobb feladatom..


Kati

Sziasztok!

peter > irta:

> A hinduknal az Atman az emberben a Brahman megtestesulese. Leleknek is
> forditjak (ha jol tudom). Na most, a nemet nyelvben a 'die Atmung' a
> lelegzet. Ez a fenti Atman szobol jon, van vakami koze hozza?

Amennyire en tudok nemetul meg indiaiul :), nem valoszinu, ui. ugy tunik,
hogy az elsoben csak az 'at-' a szoto, a masikban viszont 'at(e)m'. Ez
utobbinak talan inkabb van koze a gorog 'atmo-' tohoz, ami ugye 'lég-'.

> Akkor erdekesnek tartom, hogy a magyar le'legzet ("le'lekzet(?)) és a le'lek
> kozotti nyelvi hasonlosagot eszre lehet venni.
> Hogy van ez nyelvileg?

Talan csak arrol van szo, hogy amint megszunt valaki lelegezni/lelegzetet
venni, ("kilehelte lelket"), meghalt, viszont a regi idok emberei nem
ertettek, honnan van az embernek tudata, ezert kineveztek leleknek (ez talan
nem a legprecizebb tudomanyos megfogalmazas,de kb. ertheto :)
Feltehetoen azonos a szoto a magyarban. De a gorogben is effele a 'pneuma'.
Vagy a latin/francia '(e)sp(i)rit' (lelek, szellem) es a 'respirer'
(lelegezni) Ambar a franciaban van azert "sajat" szo is a lelegzetre:
'haleine'. Viszont a lelekre azt is tudjak mondani, hogy 'ame' (az a-ra
tessek rakepzelni egy accent circonflexe-t! az a kis hazteto :) ), ami a
latin 'anima' tobol ered.

Erdekes meg pl. a Veda/Vedak szotove, ami pl. a szlav nyelvekben a 'ved-',
'veszty-' tovel mutat rokonsagot (tudas, vminek a tudoja, tudni), ill. a
nemet 'Wissen', angol 'wisdom'. Valami kozos indoeuropai osnyelvet szoktak
az ilyen jelensegek miatt feltetelezni a nyelvtudosok ;)


Kati

Kedves !

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Carnap ( 132 sor )
> Idopont: Tue Aug 29 05:33:32 EDT 2000 FILOZOFIA #503

> Javasolta tovabba egy olyan nyelv kialakitasat, amelyben szintaktikai
> szabalyok segitik elo ezt. Ebbe belekzdett, az viszont eleg valoszinu,
> hogy a kozemberek, de meg a tudosok sem fognak ilyen uj nyelvben
> dolgozni.

Persze, hogy nem, ha egyszer alkalmatlan ra! Ha pedig mar a
tudomanyos koroknek se kell ez a nyelv, akkor aztan nem is csoda,
hogy egyeb emberi kommunikaciora is alkalmatlan...


> K1="Ceasar egy prim(szam)"

> K2="A 4 az egy prim"

> egyertelmu kulonbseg van K1 es K2 kozott abban, hogy K2 az ellenorzes
> soran bukott meg, mig K1 az ellenorizhetosegen bukott meg.

Sajnos az ervelesben ott van a hiba, hogy nem akarod figyelembe
venni, amit irtam. Ha valami nem szam, akkor nem is lehet primszam
-- azaz szerintem kar csurni csavarni az ertelmetlensegi teoriat,
mindket allitas megbukik az ellenorzesen. Emellett termeszetesen
annyiban van elteres, hogy nem szamokra eleg ritkan szoktunk prim-
nem prim allitast mondani...


> Namost az is nyilvanvalo, hogy a metafizikai kijelentesek a K1
> osztalyaban vannak,

Mitol volna nyilvanvalo? Ez csak a Te elkepzelesed! Innentol
kezdve hat nem is kell csodalkozni, hogy csak belemagyarazas, amit
muvelsz, nem pedig elemzes.


> Amennyiben Jezus nem ember, akkor K3-nak es K4-nek nem sok koze van
> egymashoz, de akkor Jezus mi? Isten? Ebben az esetben mikeppen
> ertelmezheto es elelnorizheto minden Jezussal kapcsolatos mondat, es
> mikeppen ellenorizheto minden mas mondatnal, ohgy valaki nem isten,
> hanem ember? Itt rogton az elelnorizhetoseg teljes felborulasaval allunk
> szemben.

Attol, hogy Te nem tudod ellenorizne Caesarrol, hogy prim-e, meg
tudjuk, ki volt, bar valoban nem szam. De mikeppen ellenorizheto,
hogy valaki nem szam, hanem ember? Eleg furcsa egy logika az, ami
egy halmazhoz tartozast egy masik halmazhoz nem tartozas
bizonytalansaga miatt tagad... Mindenesetre jo szofista lennel.


> A halal emberekre
> ellenorizheto, de ha az alany nem ember, akkor nem ismeretes egyenlore
> az ellenorizes modja.

Szoval pl. novenyek vagy allatok ...


> Pontosabban a "Jezus meghalt" vagy "Jezus feltamadt" olyan allitas,
> mintha azt mondanam, hogy "ZX prim", mikozben nem lehet tudni, hogy ZX
> szam, szemely vagy esetleg mindketto? 

Talan erdemes volna megnezni, mit is allit a Biblia Jezusrol, es
akkor nagyon is konnyen kiderulhetett volna...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca