------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Fri Feb 28 00:48:51 EST 1992 Subject: *** FORUM *** #502 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : hidas@vsxtal.cern.ch Temakor: A Panorama antiszemitizmusa ( 59 sor ) Felado : hidas@vsxtal.cern.ch Temakor: Kulpolitikank ( 34 sor ) Felado : crisps%rulmvs.leidenuniv.nl@vm.biu.ac.il Temakor: Tizenot millio= Vagy csak tiz= ( 8 sor ) Felado : fhligeti@weizmann.weizmann.ac.il Temakor: Panorama= re: PJ ( 30 sor ) Felado : szabo@athena.mit.edu Temakor: Jol ertem= ( 44 sor ) Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Tudomanykrizis-nyito resz ( 72 sor ) Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Tudomanykrizis-zaro resz ( 58 sor ) Felado : szabo@athena.mit.edu Temakor: Demokracia ( 60 sor ) =============================================== Felado : hidas@vsxtal.cern.ch Temakor: A Panorama antiszemitizmusa ( 59 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A kozepso Kadar-kor idejen Chrudinak a szokasos es elvart hangnemben tudositott a Kozel-Keletrol (meg kell hagyni, mindig szerette, ha lonek ra), azaz az "arab nep es a PFSZ igazsagos harca az izraeli cionizmus es az amerikai imperializmus ellen" volt mindig teriteken. A libanoni haboru kezdeten meg teljesen igy volt. Azutan nem lehe- tett nem eszrevenni meg Kadar alatt a valtozast, ami benne, bennem es egy nagy rakas emberben parhuzamosan ment vegbe. Eloszor Pierre Gemajellel csinalt rendhagyo interjut (az elso alkalmaval PG meg nagyon kiabalt, de azutan mar regi ismeroskent barati hangnemben szolalt meg neki). A falangistak ugyebar az imperialista oldalhoz tartoztak. Lassan-lassan latszott a kulonbseg Amir-Pierre-Basir Gemajel kozott, akiket ilyen sorrendben tudok elfogadni. Amirt egeszen, Pierret egy pohar bor mellett, Basirt meg nem banom, hogy folrobbantottak. Arafattal egeszen bensoseges volt a viszonya egeszen egy Bagdadban keszitett interjuig, amikor megpenditette az eppen aktualis amerikai kezdemenyezesrol, hogy abban talan van valami. Arafatnak majd kiesett a szeme, majd "hat mar maga is, maga is hatbatamad engem ?" utana egy darabig nem volt Chrudinak-interju Arafattal, kesobb volt egy- ketto, de a legkor mar nem volt soha olyan oldott. Erre az esetre hivatkoznak az o vedoi, amikor Arafat "feljelentette" ot a magyar vezetesnel. Meg arabbarat idoszakaban meselte el Chrudinak a Panoramaban, hogy egyszer Libanonban "meleg" ;-) helyzetbe kerult. Korulvettek nagyon baratsagtalan arabok, azt hittek, izraeli kem. Ekkor o mondta nekik, "de uraim, nekem kezzel-foghato bizonyitekaim vannak ennek az ellen- kezojerol". A bizonyitas utan rendkivul baratsagos lett az egesz tarsasag es udvozoltek a barati magyar nep kuldottet. Kesobb viszont mar Izraelbe is elment, egy izraeli pacifista volt tabornokkal (nem ugrik be a neve, a "Beket most" mozgalom vezetoje) kerult barati viszonyba, de csinalt interjut Aba Ebannal, Peresszel, sot Saron tabornokkal, akinek a felesege egyebkent magyar. Saron keze bennevolt a Sabra-i es Satila-i verengzesben, amit libanoni keresz- teny milicistak hajtottak vegre, oly modon, hogy legalabbis elnezte, ha nem fedezte az akciot. Akkor o volt a hadugyminiszter es az izraeli csapatok benn voltak melyen Libanonban. Mindez amit elmondtam, meg Lakitelek elott tortent es nem o volt az egyetlen, aki igy atfordult. A biralatok es a vedekezes nem ugyan- arra az idoszakra vonatkozik, az ervek itt is elmennek egymas mellett. Az viszont biztos, hogy Chrudinaknak nincs tobb erkolcsi alapja a multja alapjan kinyilatkoztatni, mint masoknak. Nagyjabol kovettem mindig en is Chrudinak interjuinak beallitottsagat, a 70-es evekben, meg kesobb is szerettem, 90 elejen haragudtam meg ra. A roman forra- dalom utan 1 honappal, amikor meg elt az euforia, akkor mutogatta be egy roman arvahaz tenyleg allati korulmenyeit, de a musor sugallata valahogy nem az volt, hogy a Ceausescu-rendszer volt ilyen, hanem hogy a romanok ilyenek, mert hogy az uj rendszer nem tesz semmit. Akarhogy is gondolkodunk a frontrol, de akkor az nem kapta meg a "100 napot", csak 30-at. Az az elhamarkodott musor lehet, hogy nagyon sokat tett a romanok bevaditasa erdekeben. Udvozlettel / Hidas Pal =============================================== Felado : hidas@vsxtal.cern.ch Temakor: Kulpolitikank ( 34 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Csorna Istvan kerdese es Pannon Jozsi vizioja osszefugg, azt hiszem, nincs ra egyszeru valasz. A Beszeloben egy francia filozofus is biralta az francia ertel- miseget (amelyikre Szekely Zoli elemzese meg talan meg inkabb raillik, mit a magyarra), es a politikusokat (Mitterandtol Chiracig), akik nem tudnak bizonyos regi Europa-szemlelettol oly konnyen szabadulni. Bar o azt mondta, hogy miutan a roman vezetes oket "atvagta", most ezt a horvatok iranyaban valo bizalmatlansaggal toroljak meg. Nemetorszag szerencsere lepett, de az Egyesult Allamok feltunoen passziv, mint "a regi szep (???) idokben". Mintha a tortenelem ismetelne onmagat. Egy biztos, indulattal nem szabad a kerdeshez viszonyulni, s valo- szinuleg "politikai" lepeslehetosegeink is eroteljesen korlato- zottak. Sok kulfoldi toket kell becsalogatni, akkor majd bennunket is jobban patyolgatnak, nemcsak Kuvaitot ;-). Szerintem igyekezni kellene gazdasagi sikra terelni a kerdest, azaz a gazdasagi kapcsolatokat erositeni minden nagyhatalommal es minden szomszedunkkal. Ami peldaul az olyan hebehurgya intez- kedeseket, mint a tranzitdijak emelese, elkerulendove teszi. A gorogokkel valo afferunkban is a szazadelo kisert. A problemak, amit eddig a szonyeg ala soportek, persze elojonnek, amirol beszelni kell, de nem szabad kampanyokat tartanunk. A szlovakokon meg gondolkodom, de ok sem lehetnek minden szomszed- jukkal rosszban, s a visegradi "negyekben" :-) ok a legkisebb nemzet. Udvozlettel / Hidas Pal =============================================== Felado : crisps%rulmvs.leidenuniv.nl@vm.biu.ac.il Temakor: Tizenot millio= Vagy csak tiz= ( 8 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Tisztelt a valasztasok Ertelmi Szerzoje! Feltetelezem, hogy a Valaszto Bizottsag a partok-vagy-semmi valasztasok tisztasagat orizendo a szavazatok egyharmadat vegul is ervenytelenne fogja nyilvanitani. Helyes ez a feltetelezes? Sipos Pal, Hollandia =============================================== Felado : fhligeti@weizmann.weizmann.ac.il Temakor: Panorama= re: PJ ( 30 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Pannon Jozsi, Teljesen nyilvanvalo, hogy Izrael allam politikajaban nagyon sok dolgot csak kritizalni lehet. Nem errol van szo. A lenyeg, hogy a '67-es haboru utan amikor a szocialista orszagok (Romania kivetelevel) megszuntettek a diplomaciai kapcsolatot Izarellel az otthoni hivatalos politika egyertel- muen PLO (PFSZ) es Arafat parti lett. Mindenki tudja, hogy a '82-es liba- noni haboru alatt nem keves palesztin kerult magyar korhazakba, stb. Nem is ez a "barati segitsegnyujtas" volt a baj, hanem hogy Magyarorszagon igenis kepeztek ki palesztin terroristakat, illetve gond nelkul kaphattak menedeket. Namost ezt a politikat Chrudinak oly mertekig szolgalta ki, hogy ahhoz kepest Kadar '56-os cselekedetei Szovjetellenes lazadasnak mino- sithetoek. Roportjaiban nem emlekszem, hogy lett volna valaha is egy kobor terrorista negativabb szinben beallitva, mint tetszoleges izraeli miniszter (ha egyaltalan valaki izraelit megkerdezett az ugyben). Izraelt valami vallasi fanatizmussal futott orszagnak allitotta be, mikozben arab baratai (gyakran terroristak) voltak a 'realpolitikusok'. Emlekszem, hogy ritkasag- szamba ment egyszer talan vagy 10 eve, hogy egy repulogep felrobbantasa utan Aczel Endrenek volt egy egyertelmuen terrorizmust elitelo jegyzete. Az Chrudinak riportjai utan 'esemeny szamba ment'. Persze a fiu nem tok hulye, es idejeben valtott. Nehany szivhezszolo riportot keszitett Erdelyben, Karpataljan es talan a Felvideken is, ezzel tokeletesen benyalva magat az MDF felso koreibe. Egy elvtelen seggnyalo gazember. Semmi tobb. Bar egyelore nem lett a TV elnokhelyettese, de azert nem kell sajnalni - nagy karrier var ra. Attol nem kell tartanod, hogy valaha is egyenloseg jel kerulne a hivatalos izraeli politika kritizalasa es az antiszemitizmus koze, hiszen mind az ame- rikai mind az europai diaszpora tobbnyire lenyegesen ballra van az itteni belpolitikatol. Nem ok viszik vasarra a boruket... L. Zoli =============================================== Felado : szabo@athena.mit.edu Temakor: Jol ertem= ( 44 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Szekely Zoltan, egy kicsit ossze vagyok zavarva. Jol ertem: Konya Imret az MDF frakciovezetojet vadolod az elmult negyven ev posztkadari interpretaciojaval? Mint valamennyien emlekszunk ra Konya azt mondotta a ZT vitajakor, hogy a torveny fontos megalkotasanak egyik fo motivuma, hogy megszabaditsuk a tarsadalmat a kollektiv bunosseg tudatatol. Nem o mondta veletlenul, hogy azzal, ha ramutatunk a valodi bunosokre, kimondjuk vegre, hogy az `egyszeru emberek' - a te fogalmazasodban csak az egyszeru `koopearlo ertelmisegrol' van szo - nem felelosek azert, ami Magyarorszagon tortent? Nekem ugy remlik, mintha a nagyra becsult Csurka Istvan is valami hasonlorol szonokolt volna. Erre te: >A kooperalo ertelmiseg igen nagy csoport es a viszonylagos (de elfojtott) >buntudat sokkal inkabb jellemzi, mint a kollaborans ertelmiseget. Eppen ezert >konnyen befolyas alatt tarthato azok altal, akik a kadari mult "teljes bun- >telenseget" allitjak. Lenyegeben ez a posztkadarista interpretacio alap- >motivuma: "Ne itelj el bennunket, kollaboransokat, cserebe - hiaba kooperaltal >te is - megkapod a tiszta lelkiismeretet!" Teljesen vilagos, hogy ezzel az >alapallassal csak a (korabbi) egyuttmukodo ertelmiseget lehet celba venni, >de a (kollaboransok altal kepviselt) posztkadari interpretacio nem is akar >tobbet tudvan, hogy a kommunista rendszerbol fonnmaradt inercialis viszonyok >kozott a tradicionalis es modern szemleletet kepviselo ertelmiseg meg >mindig (!!) abszolut kisebbsegben van. Nomarmost szerintem Konyat es Csurkat nem helyes kollaboralassal vadolni, tehat valoszinuleg arra gondolsz, hogy az MDF volt MSZMPs tagjai neveben utottek meg a posztkadarista hangot. Egyetertek azzal a megallapitasoddal, hogy ez >... illusztracioul is szolgalhat az elevulesi torveny korul folyo vitak >ertelmezesehez. Csak az nem vilagos, hogy pontosan hogy kerul a kepbe itt az ellenzek, amelynek szerepleserol tanulmanyod kovetkezo reszeben fogsz beszelni. Alighanem valamit sulyosan felreertettem. Vilagositsd fol elmem. (Hatterzaj, hullamok mormogasa etc.: "Vilagosits fol gyermeked, a haramiak emberek...") Izgatottan varom a megoldast, Szabo Zoltan =============================================== Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Tudomanykrizis-nyito resz ( 72 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Tisztelt Forum! Mar-mar azt hittem, a magyar tudomany krizise senkit nem erdekel, ez egy halott tema, illetve "halottrol vagy jot vagy semmit", mikor bejott Gaal Tamas hozzaszolasa. Orvendetes az "osszefoglalas-szeru repeticio", amit Gaal Tamas alkotott, csak hat kicsit egyoldalunak tunik... Pannon Joska nyilvan megirja ami ora tartozik, ami engem illet viszont, kiemelnem Gaal Tamas nyito megjegyzeset hogy P.A. a jovore vonatkozo kerdesekkel indult, abban a szellemben hogy a mult dolgai a jovonel kevesbe erdekesek. Ez igy igaz, es igen jo volna ha ezen a vaganyon tudnank maradni! A magyar tudomany rekoncepcionalizasa sokkal melyreha- tobb atgondolast igenyel (amit Gaal Tamas indikal is egy futo tortenelmi attekintessel), mint amit egy-ket akademikuspufajka ruhatarba tevesevel meg lehet oldani. Egyaltalan nem rajtam mulott eddig sem, hogy egybol a szemelyeskedo vonalra ment a Forum az alapkoncepciok keresese es vitatasa helyett. Sot, igen meglepett, hogy a Pannon altal felhozott cikkben nev- szerint blamalt tudomanyfunkcionariusok vedelmeben milyen eros SZEMELY SZERINTI "whitewashing" indult be, holott szerintem nem lehet ketleni nehany tudomanypolitikus SULYOS, es sajnos nem csak tipikus, de rendszerszeru hibajat, meg akkor sem ha a kulonbozo osszefonodasok miatt az egyes szemelyeket egyesek adaz (vagy csendes) vedelmukbe szeretnek venni. Ott tartunk tehat EGYELORE, hogy a jovo kerdeseihez meg hozza sem lehet nyulni, mert meg a mult tudomanypolitika KONKRET ES SULYOS HIBAIT sem tudjuk erinteni az erintettek (es vedoik) kemeny ellenallasa miatt. Torpanjunk meg es veszitsunk idot? Emelkedjunk szemelyek fole es kezdjuk mindjart az alapkerdesekkel? Az erintettek falanx-ja kemeny es klasszikusan arrogans. Jo, hat legyen! Eloszor is tehat ki kell mutatni, HA SZUKSEGES, hogy ez a kemeny ellenallas sajnos nyilvanvaloan hamis "tenyeken" nyug- szik, nemzetkozileg ismert "tudos"-kent magasztalni olyasvalakit akire e jelzo EGYALTALAN NEM ILLIK "will not stand" hogy egy kozel- keleti haboruzgatasban sikeres amerikai elnok szavajarasaval eljek. Hangsulyozom, nem a nevek vagy reszletes informaciok (Gaal Tamas impressziojaval ellentetben, BOVEN vannak) az erdekesek, hiszen nemelyik tudomanypolitikai foszereplo (pl. a legfelsobb szintu osszefonodast megtestesito Aczel) legfeljebb a sirban foroghat, masok jo erzekkel nyugalomba vonultak. Hogy "meghurcolas"-e tiltakozni az explicit nevtelenseg kivanalma ELLENERE nevszerint "tudos"-kent paradezottak hallatan, arrol ne az szonokoljon aki a nevszerinti szerecsenmosdatast forszirozza. Nevek nelkul (hiszen tudjuk hogy nem KIZAROLAG a megnevezett ket prominensebb ur esik a kategoriakba) vizsgaljuk meg az alabbi kerdeseket. (1) Vajon a kadarizmus leplezetlen politikai kiszolgalasa (pl. munkasortiszti kategoriaban, ahol ugye a dolog potencialisan "verre ment", hiszen nem fuzfapuskakat hanem gepfegyvereket lengettek honfitarsaik elleni bevetes celjabol a pufajkasok) vajon nem olyasmi-e, ami a politikai hatalom es a tudomanypolitika szemelyi szimbiozisat testesiti meg, s amit (a) intezmenyesen es kategori- kusan szet kell valasztani, (b) azokat akik az osszefonodast szeme- lyileg megvalositottak, mentesiteni kell attol a lehetosegtol hogy erre valo hajlamukat ISMET, illetve folytonosan gyakoroljak. Szerintem IGEN (haromszor), ami termeszetesen FUGGETLEN attol, hogy ha esetleg ugyanezeknek szemelyes tudomanyos (nem tudo- manypolitikai) erdemei vannak, akkor azok elismerese nem szukseg- szeru hogy csorbat szenvedjen, es SZEMELYES tudomanyos (es nem vezetoi tudomanypolitikai) munkajukat tovabbfolytathassak. (Simonyi Proffal mas itt nem reszletezett kemenyebb dolgokon KIVUL kb. ugyanezt csinalta a "lagyabb" gerincu kadarizmus, ugyebar tanszeket es vezetoi poziciojat soha nem kapta vissza, csak egy ido utan joindulatulag megengedte neki a hatalom hogy O sajat szakal- lara remekmuvet alkosson. Nem ketlem, hogy a multban ebbe a kate- goriaba visszaszoritottak LEGALABB UGYANUGY gondoskodnanak rola, hogy munkasorok pufajkajukat es tudomanypolitikusi-vezetoi kopo- nyeguket levetve ROGVEST a SZEMELYES tudomanyos alkotasba merulhessenek!) @@@@@@@@@@@@@@@folyt. kov.@@@@@@@@@ =============================================== Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Tudomanykrizis-zaro resz ( 58 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - (2) Vajon az a tudomanypolitikus, akire a "tudos" jelzot csak heveny tiltakozasok ellenere lehet ragasztani, aki intezetvezetoi minoseg- ben HIVATALBOL kellett volna hogy gatat emeljen a "partvonalon nyomulo" erdemtelenek TUDOMANYOS MINOSITESE ellen (de persze a gatlas ELLENKEZOJET TETTE, MINIMUM SZEMET HUNYT erdemtelenek tudomanyos minositesen - a megnevezett szemely "botranyat" ugye- bar SENKI nem vitatja!), s akinek "tudomany"politikai iranyvonala azon a teljes felreertelmezesen alapult hogy a magyar tudomany feladata NEM a hazai zsenialis gondolatok kifejlesztese es felfutta- tasa, hanem a kulfoldi tudomanyos eredmenyek "honositasa" (szep szo pl. a kulfoldi hardware es software koppintasara), vajon e TUDOMANYPOLITIKAI tevekenysegeert vedelmet kapjon-e, vagy helyette e "tudomanyos" koncepciokat es minositesi rendszereket kategorikusan el kell itelni, gyakorlatuknak veget kell vetni, es gondoskodni arrol hogy a szemelyileg erintettek szamara a megfelelo konkluziokat a tarsadalom es kutatoi kozosseg levonja. Szerintem UTOBBI, ami megint nem jelenti azt hogy ha az illetok emberi jocselekedeteket es szemelyes tudomanyos eredmenyeket SZINTEN hagytak volna maguk utan, azokat ne kellene megfelelo- keppen honoralni. Utobbival azonban elobbit elkendozni nem lehet. Sajnos kb. ott tartunk, mint tavaly ilyentajban, amikor a Kadarvedok abba a hibaba estek, hogy Kadarvedesuk a kadarizmus (az atkos gondolkodasok, axiomak, reflexek es hazug kisszeru operettmod- szerek) tovabbeleset hosszabbitotta meg, szemelyes karukra, mivel ezt a Kadarvedoknek NYILVAN sem a kadarizmus, sem az azt felvalto demokratikusABB rendszer nem koszonte meg, sot. A tudomanykrizis kezeleseben is ez varhato; lehet hogy nemelyik munkasortiszt egyeni tudomanyos eredmenyekkel IS rendelkezik, lehet hogy nemely tudosnak NEM nevezheto intezetvezeto aki nem csak elnezte de intezmenyesitette erdemtelenek tudomanyos minositeset es kulfoldi software/hardware nem mindig tisztesseges "honositasat", "megideologizalva" ezt egy abszurd tudomanypolitikai koncepcioval, esetleg idonkent emberbarat IS volt, de az esetleges erenyek NEM mentesitik a nyilvanvalo es szisztematikus HIBAKAT. Aki az evtizedek ota szemet kiszuro HIBAK vedelmere felsorakozik, (a) a hibak kikuszobolesenek folyamatat hatraltatja es ezzel a hibakban valo reszessegen tul ujabb terhet vesz magara, (b) egy olyan "tudomanypolitika-atmento" iranyvonal mellett kotelezi el magat, amely elobb-utobb BIZTOS bukasra van itelve. Hatraltatni e folyamatokat LEHET, de a magyar tudomanyt ezen EXTRA idoszak alatt ero katasztrofalis vesztesegek bune a HATRALTATOK bunenek lesz minositve. Udvozlettel: Pellionisz Andras, NASA, San Francisco Bay P.S. Ugy velem, a "munkasorok" munderbecsuletbol valo elvtarsiasan kolcsonos fegyverbaratsaga a tudomanytol teljesen fuggetlen dolog kell, hogy legyen. Segitene e kerdes tisztazasat, ha Vajta Miklos es az o vedoje eldontene a TUDOMANYBAN (es nem munkasorsegben) erdekelt vitazok szamara, hogy valoban azert sorakoztak fel a vedelemre mert ok is munkasorok voltak (ami a tudomanyvitatol fuggetleniti VM-et) vagy tovabbra is kutyuljuk ossze (mint az atkosban) a tudomanyos es a munkasor-kerdeseket. =============================================== Felado : szabo@athena.mit.edu Temakor: Demokracia ( 60 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves FORUM-olvasok, gondoltam nehany dolgot a demokraciarol es megosztanam azzokkal, akiket erdekel.Sokszor elhangzott itt a FORUM-beli vitakon is, hogy a demokracia olyan politikai intezmenyrendszer, ami tobb mint ketezer ev ota letezik. Altalaban azt szoktak mondani, hogy tobb nyugat-europai orszagban tobb evszazados hagyomanya van. Ezzel szemben szerintem a demokracia, ahogy en hasznalnam a szot, mindenekelott egy politikai ideal, amely legalabbis a kovetkezo harom alapveto ertek ervernyesiteset foglalja magaban: (1) szemelyes onrendelkezes, (2) a rendelkezesre allo javak igazsagos elosztasa a tarsadalom tagjainak moralis egyenlosege alapjan, (3) a polgarok bevonasa az alapveto dontesek elokeszitesebe es meghozatalaba, a tobbsegi akarat ervenyesitese. Hagyomanyosan (1)-et liberalis, (2)-ot egalitarianus, (3)-at republikanus erteknek szoktak nevezni. (Lehet, hogy ezek a cimkek tul amerikaiak, vegulis itt olvastam oket egy politika-tudomanyi konyvben. Ha tudtok jobbat, nosza. Meg az is lehet, hogy liberte, egalite, fraternite-nek kene hivni oket.) A legutobbi 30-40 ev kivetelevel ezek az ertekek egyetlen korabbi tarsadalmi rendszerben sem ervenyesultek oly modon, hogy azokat a mai standardjaink szerint demokracianak lehetne hivni. Oriasi persze a kulonbseg mondjuk a XVIII. szazadi Oroszorszag es Anglia kozott, de a demokracia mai politikai problemai szempontjabol meg az utobbi is csak mersekelten erdekes. Hasonlokappen irrelevansak a harmadik vilag orszagaiban letezo fel-demokraciak is. A fenti harmassagbol (ah, mein Hegel!) kovetkezoen ugy velem, hogy a demokratikus minimum harom komponensbol all: (1) liberalis minimum - a fobb hatalmi agak szetvalasztasa; alapveto emberi jogok tiszteletbentartasa; az allam alatal gyakorolt ideologiai kenyszer visszaszoritasa (2) egalitarianus minimum - legalapvetobb szuksegletek kielegitesenek biztositasa: alapoktatas, egeszsegugyi alapellatas; a politikai jogok ervenyesitesehez is szukseges szocialis vedohalo megteremtese (3) republikanus minimum - az allampolgarok politikai velemenyenek kifejtesehez szukseges forumok mukodese, a tobbsegi erdekervenyesites biztositasa Korulbelul ennyi. Ezek a minimumok persze messzemenoen tulteljesithetok. A legfobb problema (1) eseteben az uj hatalmi agak (media, bankok) jelentkezese, (2) eseteben a tarsadalom teherbirokepessege es a centralizalt intezmenyek gazdasagtalansaga, (3) esteben pedig a privilegizalt csoportok aranytalan sulya. Ezen kivul persze az a baj, hogy allandoan ellentmondanak egymasnak. Magyarorszag az elmult ket-harom evben fokozatosan olyan orszagga latt, amelyben a modern demokracia legalapvetobb minimuma - nehany kirivo esettol eltekintve - ervenyesul. (Amikor ezt a mondatot leirtam, nagy engedmenyt tettem az egalitarianus minimum kerdeseben. Termeszetesen itt mindig lehet hivatkozni a sulyos gazdasagi helyzetre, ez azonban erdektelen, mert ez az erv mindig letezni fog. Figyeljuk csak meg, hogy mennyire egyszeruen hasznalhato a leggazdagabb orszagokban is.) Ez a teny azonban nem azt jelenti, hogy Magyarorszagon demokracia van, hanem csak annyit, hogy mar egyaltalan ertelmes dolog olyasmit mondani, hogy meg nincs. Mindenkinek kellemes februar 27.-et kivanok, Szabo Zoltan