------------------------------------------
-- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK --
------------------------------------------

Date: Tue, 10 Sep 91 02:54:19 CDT
Date: Tue Sep 10 03:48:32 EDT 1991
Subject: *** FORUM *** #342

Tartalomjegyzek:
----------------

Felado : =ree_b=@cecehv.enet.dec.com
Temakor: Etikett kerdesek   ( 41 sor )

Felado : wsingus@win.tue.nl
Temakor: Fejezzuk ki a magyar lanyokat   ( 14 sor )

Felado : geg184r@vaxc.cc.monash.edu.au
Temakor: Ulepszemle   ( 26 sor )

Felado : csaba@s938.frec.bull.fr
Temakor: szemantikarol remelhetoleg utoljara   ( 46 sor )

Felado : hetyei@athena.mit.edu
Temakor: A legszebb lanyok   ( 61 sor )

Felado : jborocz@jhuvm.bitnet
Temakor: nemlovagsag= stb   ( 15 sor )

Felado : jborocz@jhuvm.bitnet
Temakor: nevtelenseg   ( 16 sor )

Felado : h1380mag@ella.hu
Temakor: Radios Hirek   ( 26 sor )

Felado : hollosi%helios.ucsc.edu@ucscc.ucsc.edu
Temakor: uj Radios Hirek   ( 8 sor )

Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu
Temakor: A nevtelenseg ranyeka   ( 16 sor )

Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: KGST   ( 82 sor )

Felado : mte210a@vaxc.cc.monash.edu.au
Temakor: A magyar oktatasi rendszer lezulleszteserol   ( 99 sor )

Felado : mte210a@vaxc.cc.monash.edu.au
Temakor: Lanyokrol - sommasan   ( 20 sor )

Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu
Temakor: Ree= Bala=zs es Dr. Pangloss a Candide-bol   ( 15 sor )



^L===============================================
Felado : =ree_b=@cecehv.enet.dec.com
Temakor: Etikett kerdesek   ( 41 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Kedves magyarok,

nehany megjegyzest szeretnek az e lap hasabjain idonkent megjeleno stilusbeli
kilengesekre tenni.

Az elektronikus levelezes nagyon sok turelmet es visszafogottsagot igenyel.
Nem biztos, hogy egy level szerzoje ugyanazt ertette valamin, mint amit
en kiolvasok belole. Lehetoleg kerulni kell (!!!) mindenfele szemelyes
tamadast, ami gyakran felreertesen alapul, es tulajdonkeppen nem tartozik tul
szorosan a vita targyahoz.

Kicsit ugy erzem, hogy az egymast nyiltan, (!) az egesz vilag szine elott
lehulyezo uriemberek valamennyire magukrol allitanak ki bizonyitvanyt. Valoban
konnyu megoldas lehet a velemeny erdemi megtamadasa helyett szemelyes sikokra
terelni a vitat. Ez azonban mar csak meddo vitahoz vezethet, az igazi lenyeg
elvesz. *Fokozottan* igaz ez akkor, ha tulfutott, valoban sokakat serto irasokra
kell reagalni. Ilyenkor az ajanlott megoldas a huvos, egyet nem erto kritika.
Nyiltan lefasisztazni valakit azonban az en velemenyem szerint eppen annyira
megengedhetetlen, mint nyiltan fasiszta eszmeket hangoztatni, csak hogy egy
peldat emlitsek.

Csak rovid ideje olvasom a Forumot, igy elnezest kerek, ha mar tultargyalt
vagy erdektelen tema hurjait pengetem. Az elektronikus hozzaszolasoknak
azonban megvan a sajat etikaja, es amit itt latok, az gyakran tullepi
a megengedheto hatarokat.

Mi a megoldas? Egyreszt: a szemelyes onmerseklet. Masreszt: miert ne biznank
meg egy semleges embert, aki ellathatna a "moderator" szerepet, es peldaul
irasban figyelmeztethetne az illem es a jo izles hatarait atlepo levelezoket.
Ilyen "megfeddesek" szerintem hozzajarulhatnanak a targyilagosabb vitastilus
kialakitasahoz.

Valoban, az elektronikus kommunikacio nehez feladat, es mindannyiunknak
sokat kell meg tanulnunk.

Nagyon orulnek, ha kapnek reakciokat erre a kis irasra.

Ree' Bala'zs
ree_b@cecehv.enet.dec.com


===============================================
Felado : wsingus@win.tue.nl
Temakor: Fejezzuk ki a magyar lanyokat   ( 14 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Roppant erdekes a belga szekcio altal felvetett problema: milyenek is
a magyar lanyok es miert ok a legszebbek a vilagon?
Bar belul-szubjektive ugyi- magam is ugy velem, hogy a vilagranglistan
dobogosak de a tudomanyos korultekintes -objektive- megis azt kerdezteti
velem:

Nem lehet, hogy az egesz csak szokas kerdese?

Nevezetesen, nem lehet, hogy csak azert tetszenek ok leginkabb, mert
arra allt ra a szemunk?
^L
Velemenyeket varva
                   Eiben Guszti

===============================================
Felado : geg184r@vaxc.cc.monash.edu.au
Temakor: Ulepszemle   ( 26 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Tisztelt Forumozok!
Eloszor is borzasztoan kivancsi vagyok a nemek aranyara a Forumban.
Termeszetesen mi, a "gyengebb nem" kisebbsegben vagyunk, de mennyire?
Az elofizetok aranya azonban meg mindig nem azonos az aktiv "potencialis"
levelezok aranyaval, mert nekem peldaul most fogzik a kisebbik lanyom,
ami este hettol ejjel kettoig folyamatos bombolest jelent.
DE
amikor ejjel kettokor leulok XMAIL-t olvasni, feludulessel es nagy eleg

edettseggel olvasom a magyar lanyok altalanos es osztatlan sikeret!
Ha netan ausztral, angol, holland, stb. ex-leanyzo lennek, lehet hogy
most egy felhaborodott tiltakozast kuldenek Nektek. De mint ahogy minden
tarsasagban elokerul egyszer ez a tema, itt is eljott az ideje.
Valoszinuleg valoban tul sok tul komoly problema nyomaszt mindannyiunkat.
Hogy a magyar ferfiaknak a magyar nok tetszenek?? Es ezt meg kozhirre is
kivanjak tenni?? Lehet, hogy ez is sokat emlegetett "nemzeti kulturank"
resze, lehet, hogy egy "magyar ferfi" bele is betegedne, ha nem tehetne
ebbeli velemenyet kozszemlere. Vegul is csak a stiluson mulik, mi
otrombasag es mi emlekezetes bok.

Azzal nem ertek egyet, hogy a masik nem "kitargyalasaban" most esetleg
mi kovetkezunk. A nok mindig is maskepp, maskor es masra hasznaltak
minden forumot (es Forumot). Nincs szimmetria, szerencsere.

Udvozlettel: Papp Eva

===============================================
Felado : csaba@s938.frec.bull.fr
Temakor: szemantikarol remelhetoleg utoljara   ( 46 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Kedves Cser Ferenc es Pellionisz Andras (ha olvasod)!

Elnezest, hogy csak egy kozos levelet irok, de nincs tul sok idom es
a tema is kozos. A "Re:szemantika" cimu valaszaval Ferencnek sikerult
alaposan meglepnie, sohasem gondoltam volna, hogy az "eszmerendszerek"
szonak ilyen szuk ertelmezese is lehetseges. Legalabbis en meg ezzel
nem talalkoztam, pedig az utobbi ket evbol masfelet otthon voltam es
egesz eletemben legfeljebb 3 evet toltottem kulfoldon. Arrol vegkepp
nem tudok nyilatkozni, hogy melyik a tobbsegi velemeny. Viszont az
Andrassal folytatott levelvaltasunkat ujraolvasva feltunt, hogy a
"gyakorlati tapasztalatokat legjobban tukrozo tarsadalomtudomanyi
eszmerendszer" (szemantikai kerdes: hogy mondjak ezt egy szoval?)
kapcsan ket kulonbozo (bar egymashoz szorosan kapcsolodo) dologrol
beszelunk (itt jon a LENYEG):

1. Egy olyan tudomanyos elmelet, ami elfogadhato pontossaggal kepes
   a tortenelmi esemenyek elorejelzesere (legalabbis a politikai es
   katonai esemenyek koreben).
2. Az a tarsadalmi struktura ill. ennek elvi alapjai (es ezt hogy
   mondjak egy szoval?), ami a leheto legjobban elosegiti egy
   orszagnak a fejlodeset es a kulso korulmenyekhez valo alkalmazkodasat.
^L
Szerintem az elso egy nagyon izgalmas tudomanyos problema (raadasul
lenyegeben "szuz terulet", itt egy laikus velemenye is lehet olyan jo,
mint egy profi tortenesze), de az eddigiek alapjan ugy tunik, ehhez
senki nem tud (vagy nem akar) hozzaszolni (meg az altalam felhozott,
nem tul megnyugtato pelda kapcsan sem).
A masodik kerdest illetoen ugy velem, Andrasnak reszletesebben ki kellene
fejtenie az allaspontjat, kulonos tekintettel a hozzam intezett levele
vegen talalhato alabbi kijelentesre:
> HAZA sorsa hogy alakul, az szerintem mindig a nep TOBBSEGENEK
> akaratan kene hogy muljek, demokratikus (vagy mas, de nepakaratot
> JOBBAN) kifejezo rendszer segitsegevel.
Mely rendszer fejezi ki a tobbsegi nepakaratot a demokracianal jobban?
En eddig azt hittem, a Forum osszes olvasoja lelkes demokrata
(szemantika: a "nepi demokracia" hivei nem demokratak!), talan
meg csorna@ is, velemenyelteres legfeljebb csak a reszleteket illetoen
van (bar, mint ez kozismert, az ordog a reszletekben van).

Udvozlettel: Kecskes Csaba (tovabbra sem Gabor es Andras)

PS: Kitol szarmazik az a mondas, hogy "a tiszta demokracia a tobbseg
    onkenyuralma"? En Tocqueville-re tippelnek, de itt nem tudok
    utananezni.


===============================================
Felado : hetyei@athena.mit.edu
Temakor: A legszebb lanyok   ( 61 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


 A legszebb lanyok Nemetorszagban vannak. Tiszta kek szemukbol szigoru szere-
tet sugarzik. Eleg rajuk nezni, hogy felebredjen a vagy az emberben: rendezni
nehany regota elhanyagolt ugyet.
 A legszebb lanyok Olaszorszagban lelhetoek. Legiesek es finom vonaluak 14
evesen, mint Fra Angelico egy angyala, aztan megasszonyosodnak, es istenien
foznek.
 Azert a legszebb lanyok talan megis az etiopok. Az ehseg szinte eszre-
vehetetlenne fogyasztja testuket, kulonos hangsulyt adva ezzel mely barna
szemuknek es finom arcvonasaiknak, melyek kozt egy tobbevezredes kultura
szomoru mosolya  bujkal.
 A legszebb lanyok egzotikusak.

 A legszebb lanyokat kozmetikaban latni, vastag feher mazzal az arcukon. Senki
sem kozeliti meg a vegtelen Szepseg idealjat annyira, mint aki eppen most valik
szebbe, sajat erofeszitesebol.
 A legszebb lanyok kolostorokban es haremekben vannak elrejtve. Fatyol rejti
arcukat, sotet ruha takarja el vonalaikat, vastag falu epuletek orzik oket,
mint erchegyek a termesaranyat.
 A legszebb lanyokat sose latjuk.

 A legszebb lanyok azok, akiket nem vesz eszre senki: mert "seszinu" a hajuk,
nem kovetik a divatot, es az epp legszebbnek kikialtott testformatol eltero
szepsegu az alakjuk. Gyemantok kozt sem a legszabalyosabbak, hanem a lege-
gyedibb mintazatuak kelnek el a legmagasabb aron.
 A legszebb lanyok olyanok mint a Nap: hiaba derul ki mas csillagokrol, hogy
fenyesebbek es nagyobbak, mi csak a Naptol kapunk meleget, es az o fenyessege
vilagitja meg nappalainkat, lathatatlansagba szamuzve az osszes tobbi vila-
gito testet.
 A legszebb lanyok azok, akiket mi ismerunk a legjobban.

 A legszebb lanyok az oregek otthonaban ulnek, tolokocsiban. Hajuk ezustos,
beszeduk szaggatott, neha erthetetlen, megis egy elet bolcsessege surusodott
^Lbelejuk. Ugy szepek ok, mint a miloi Venusz, mely csonkasagaban is a Teljesseg
leghubb masa.
 A legszebb lanyoknak fogalmuk sincs rola, hogy mennyire szepek.

 A legszebb lanyok a noverek a korhazak elfekvo osztalyain. Megigazitjak a
parnat a fejunk alatt, bekotik az infuziot, es kozben rank kacsintva igerik:
holnap mar tancolni fogunk. Igy tesznek akkor is, mikor tudjak: szamunkra
mar nem lesz holnap.
 A legszebb lanyokat eletunk utolso pillanataban latjuk.

 A legszebb lanyok eletunk legnehezebb perceit teszik konnyebbe, legunalmasabb
orait rovidebbe. Ok mondjak a szemunkbe hibainkat, es ok buzditanak azok le-
kuzdesere.
 A legszebb lanyok azok, akikre bizvast szamithatunk.


		*		*		*

 A legszebb lanyt a mosolya teszi a legszebbe: ez a Gioconda mulhatatlan er-
venyu tanulsaga. Minden mas csak kepkeret, es magyarazkodas a gyengebbek
kedveert.


             Kellemes tovabbi tarsalgast,
						Hetyei Gabor




===============================================
Felado : jborocz@jhuvm.bitnet
Temakor: nemlovagsag= stb   ( 15 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


      Tisztazzuk: nem erzem kulonosebben "lovagiasnak" a zordulesemet nougy-
   ben. Helyettesitsd be magad, oreg, es rogton erzed, mirol van szo (ha van
   egy kis empatias keszseged).

      Szellemesseg, humorerzek: most mar ertem! Ha-ha-ha. Very funny!

      Borocz Jozsef

////////////////////////////////////////////////////////////////////
 Jozsef Borocz                     (301)338-7636 (office)
 Department of Sociology           email:
 The Johns Hopkins University      jborocz@jhuvm.bitnet    or:
 Baltimore, MD 21218 USA           jborocz@jhuvm.hcf.jhu.edu
////////////////////////////////////////////////////////////////////

===============================================
Felado : jborocz@jhuvm.bitnet
Temakor: nevtelenseg   ( 16 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


      Nevtelenul maradas ugyeben a kovetkezot ajanlom megfontolasra:

      Ez egy szerkesztetlen vitaforum. Az en "szerzoi" es "olvasoi" erzekem
   azt sugja, hogy a nev es az emailcim kotelezo megjelentetese realis "ar"
   azert csereben, hogy barmifele szellemi termeket korlatozas nelkul rank-
   zuditjatja barki.
^L      Udv: Borocz Jozsef

////////////////////////////////////////////////////////////////////
 Jozsef Borocz                     (301)338-7636 (office)
 Department of Sociology           email:
 The Johns Hopkins University      jborocz@jhuvm.bitnet    or:
 Baltimore, MD 21218 USA           jborocz@jhuvm.hcf.jhu.edu
////////////////////////////////////////////////////////////////////

===============================================
Felado : h1380mag@ella.hu
Temakor: Radios Hirek   ( 26 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Tisztelt FORUMozok!

Radios Hirek ugyben - hala Rona-Tas Akos es masok aldozatos tevekenysegenek
- ujabb fordulat allott be. A Muvelodesi Miniszteriumban az ugyet (ti. a
tartosan kulfoldon levokkel valo kapcsolattartast es annak azt a specialis
formajat, hogy rendszeres hirek erkezzenek az email postafiokokba)
fontosnak iteltek meg, olyannyira, hogy anyagi aldozatokra is hajlandok.
Ennek kovetkezteben erre az evre - ugy nez ki - megoldodik a Radios Hirek
finanszirozasa. Valoszinu az is, hogy kesobb ez a szolgaltatas tagabb
keretekbe agyazodik be.

Minthogy a penzt a Miniszterium adja, ezert arra is lehetoseg van, hogy
diktaljon a Radionak. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy mi (pontosabban:
ti) bizonyos igenyekkel lephettek fel a RH tartalmara es formajara
vonatkozoan. Persze nem arrol van szo, hogy most mar barmire hajlandoak a
Radioban, de lehet majd targyalni.

En azt kernem, hogy probaljatok meg osszeallitani, mi nem volt jo
(leszamitva persze a technikai maloroket) a regi RH-ban, es mi lenne jo az
ujban. Ha osszeallt egy ilyen igenylista, akkor azt kuldjetek el nekem a
h1155han@ella.hu cimre (a FORUMOT egy ideje keptelen vagyok kovetni, csak
irok bele idonkent, de egyaltalan nem olvasom). Ezzel az anyaggal aztan el
lehet majd menni targyalni.

Udv: Hanak Gabor (h1155han@ella.hu)

===============================================
Felado : hollosi%helios.ucsc.edu@ucscc.ucsc.edu
Temakor: uj Radios Hirek   ( 8 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Szerintem szerencses lenne, ha mindazok (remelem, minel tobben), akik
Gabornak (Hanak) elkuldik az uj Radios Hirek-kel kapcsolatos leveluket,
ugyanannak egy masolatat elkuldenek a FORUM-ra is, igy egyreszt nem
lenne annyi ismetles, masreszt egyeseket talan epp masok levele kesztet
velemenyuk kifejtesere.

Jozsi. /HIX/


===============================================
Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu
Temakor: A nevtelenseg ranyeka   ( 16 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Kedves FORUMozok,
^L	Noha a nevtelenseggel a TIPPben sem ertek egyet, de elfogadom, hogy
egyesek felenk a legalitas hataran(?) levo kerdeseket feltenni. Viszont hadd
adjam le voksomat Hollosi Jozsi fele a FORUMban megjeleno nevtelen levelek-
kel szemben. Alamuszi, gyava es, nagyon sokszor, erkolcstelennek tunik az
ilyen iras. Neha az ember azokra a nevtelen feljelentesekre emlekszik,
amelyekbol oly sok volt a Gestapo es AVO/AVH fele. Aki AKARMI okbol nem
akarja/meri nevet megadni az allasfoglalasa utan egy szabad orszagban, az
ne irjon semmit. (Talan az egyetlen kivetel az lehet, ha valamelyikunknek
nem a magyar nok tetszenek a legjobban -- felnek a megtorlastol...)

	Csak ennyit

	Findler Miklos

===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: KGST   ( 82 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Kedves Feri!

Fogalmam sincs, mennyire sza'mi'tott keme'ny a'ru'nak a fenyo"fa. Arro'l sincs,
mivel fizettu~nk e'rte. A KGST a'ltala'nos logika'ja't ismerve mondjuk pozdorja
lemezzel.

Ele'g jo'l ismerem az olaj-gabona+hu's u~zletet, mert az fontos volt. Ez nem
ilyen egyszeru". Volt egy megleheto"sen nagy KGST kontingens, a most SZU-bo'l
importa'lt olaj mennyise'ge'nek to~bb mint dupla'ja, amit rubelelsza'mola'sban,
to~bbnyire ge'peke'rt kaptunk. (Re'szben ebbo"l e'lt a magyar elektronika; nem
a PC, hanem a hagyoma'nyos.) Ezt a kontingenst a szovjetek a 80-as e'vekben
elkezdte'k nem no~velni, majd cso~kkenteni, ekkor meru~lt fel az, hogy
hajlando'k extra olajat adni dolla're'rt. A magyar korma'ny elo"a'llt azzal,
hogy mi meg hajlando'k vagyunk extra e'lelmiszert sza'lli'tani dolla're'rt.
Ko~to~ttek egy egyezme'nyt, ami az adott keretek ko~zt egya'ltala'n nem volt
ha'tra'nyos Magyarorsza'gnak. Eladtuk a SzU-nak azokat a mezo"gazdasa'gi
terme'keket, amiket ma'shova nem tudtunk (mert a Ko~zo~s Piac kitiltotta a
magyar terme'keket, ha nem emle'kezne'l ra'; o"k is tu'ltermele'si va'lsa'gto'l
szenvednek, igaz, ezt saja't ta'mogata'si o"ru~letu~knek ko~szo~nhetik, deha't
erro"l itt Ausztra'lia'ban igaza'n lehet hallani); kaptunk csere'be egy biztos
olajkontingenst; e's mivel a magyar gazdasa'g dolla're'hes volt, ezt nem
haszna'ltuk fel. Ennek egyre'szt az volt az elo"nye, hogy a magyar gazdasa'gban
volt energiaracionaliza'la'si program, e's ugyan i'gy is tu'l sok energia't
zaba'lnak az elavult berendeze'sek, de jo'val kevesebbet, mint ma's volt KGST
orsza'gban; ma'sre'szt, hogy jelento"s dolla'r akti'vum keletkezett a szovjet
kereskedelemben az a't nem vett dolla'r-olaj kontingens jo'volta'bo'l, amit
ugyan a kli'ring-egyezme'ny kerete'ben ro~vid ta'vu' hitelre adtunk el, de
e'v ve'ge'n a szovjetek fizettek, e's mezo"gazdasa'gi terme'ket hitel ne'lku~l
gyakorlatilag u'gysem lehet eladni, ma'sok nem fe'le'ves, hanem o~t-,
ti'ze'ves hitelre adja'k. Emle'kszel, milyen bu~szke'k voltak a magyar
gazdasa'gpolitikusok a dolla'r ku~lker akti'vumra a nyolcvanas e'vek elso"
fele'ben? Na az az akti'vum a szovjetekkel folytatott dolla'rkereskedelemnek
volt ko~szo~nheto", a nyugattal a kereskedelem passzi'v volt, vagy e'pp csak
egyensu'lyban.

A KGST kerete'ben ko~to~ttek nagyon rossz u~zleteket, mint mindig, amikor
va'llalati gazda'lkoda's ko~re'be tartozo' ke'rde'seket politikusok do~ntenek
el. Kiri'vo'an ha'tra'nyosak voltak pl. a beruha'za'si do~nte'sek a szovjet
energiaszektorba. Valo'szi'nu"leg ma'r Orenburg is (ko~lo~no~sen, ha igaz az,
hogy me'rgezett terepen dolgoztak a magyarok), de ami uta'na jo~tt, az
ku~lo~no~sen. Ennek ra'ada'sul megvan az a hosszu' ta'vu' ka'ra is, hogy me'g
fu~ggo"bbe' tett minket a szovjet energiahelyzetto"l.

To~bbnyire azonban ro~vid ta'von nem volt ha'tra'nyos a KGST. (Sok
^Lostobasa'got lehetne sorolni, de mindke't oldalon, nem vila'gos a me'rleg.
Tala'n inka'bb mi kerestu~nk rajta.) A baj e'ppen az volt, hogy ez egy csapda.
Elso"sorban nem aze'rt van az Ikarusz bajban, mert elvesztette legnagyobb
piaca't - noha ez o~nmaga'ban sem o~ro~m - hanem mert az, amit arra a piacra
sza'lli'tott, az ma ma'r a kutya'nak sem kell. Ha az Ikarusz modern,
energiatakare'kos buszokat termelne versenyke'pes a'ron, akkor tala'lna
vevo"ket. Deha't bo'vlit termel. (Termel jo' buszt is, de a kapacita'sa'nak
csak kis re'sze alkalmas arra, e's egya'ltala'n nem vila'gos, hogy mennyire
versenyke'pesen termeli.) E's ez volt az egyik fo" baj a KGST-vel, hogy a
magyar gazdasa'got a vila'g egyik legige'nytelenebb piaca'hoz ko~to~tte, ahova
szinte minden o'cskasa'got el lehetett adni. (E's ahonnan rengeteg o'cskasa'got
vettu~nk csere'be, de sok olyan nyersanyagot is, amit azoke'rt a vackoke'rt
ma'shol nem kaptunk volna meg.) A ma'sik nagy baj az volt, hogy a KGST csere
mu"ko~dtete'se egy iszonyu' bu~rokra'cia't ige'nyelt, ami folyamatos akada'lya
volt a magyar gazdasa'g moderniza'la'sa'nak, e's rendki'vu~l nehe'zkesse' tette
a gazda'lkoda'st.

Most e'ppen ennek a csapdahelyzetnek a keseru" leve't isszuk: ro~vid- e's
ko~ze'pta'von o'ria'si vesztese'g (foglalkoztata'sban, jo~vedelemben) ennek
a piacnak az elveszte'se. Szerencse're u'gy ne'z ki, hogy a magyar gazdasa'g
nem rokkan bele. (A bolga'r belerokkant, e's ha a baltiak nem lesznek e'szne'l,
o"k is bele fognak rokkanni.) To~bb sza'zezer ember veszti el a szovjet piac
megszu"ne'se miatt az a'lla'sa't, mert a magyar nagyipar jelento"s re'sze
to~nkremegy bele. E's ez te'nyleges jo~vedelem-vesztese'g; a jo~vedelem a
kereskedelemben realiza'lo'dik, ha nincs kereskedelem, nincs jo~vedelem.
Ha kibi'rja a magyar gazdasa'g, akkor ennek lenyele'se'vel o~nmaga'ban hosszu'
ta'von jo'l ja'rhatunk. Nagyon fu~gg atto'l, hogy reaga'l a korma'ny. Eddig
ez u~gyben szerencse're tala'n me'g ege'sz tu"rheto"en: tala'n nem csina'ltak
nagy ka'rt. A'mba'r kezdik elveszteni az idegeiket, ku~lo~no~sen agra'ru~gyben.

Reme'lheto"leg lesz annyi eszu~k, hogy nem u~lnek fel Szilajevnek (orosz
miniszterelno~k), aki le'nyege'ben a KGST u'jraalaki'ta'sa't javasolja.
Ro~vid ta'von sok gondot megoldana, de katasztro'fa lenne ebbe beleegyezni.
Sajnos sok nyugati tana'csado' is - re'szben persze o~ne'rdekbo"l - ugyanezt
javasolja. De ha vissza megyu~nk a teru~leti bajnoksa'gba, akkor tova'bb
szakadunk majd le a vila'ggazdasa'gro'l.

Ko"ro~si Ga'bor

===============================================
Felado : mte210a@vaxc.cc.monash.edu.au
Temakor: A magyar oktatasi rendszer lezulleszteserol   ( 99 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

      A magyar oktata'si rendszer euro'pai szinvonalu' volt e'vsza'zadokon
a't. Hi'res, hate'kony egyetemeink voltak, megoszlo'  mino"se'gben ugyan,
de to~bbnyire jo' szinvonalu' ko~ze'pfoku' oktata'sra e'pi'tve. Az a'llami
e's az egyha'zi oktat'si rendszer viszonylag jo'l megfe'rt egyma's mellett
e's mu"ko~do~tt. Erre vonatkozo' adatok azt hiszem ko~nyvta'rakbo'l ele'r-
heto"ek. Az oktatas'nak - fo"ke'nt az egyha'zinak - mindig volt annyi anya-
gi tartale'ka, hogy az elesett helyzetu", de tehetse'ges tanulo'kat felka-
rolja, az oktata'sba a ha'tra'nyos helyzetu"eknek is volt ne'mi ese'lyu~k.
      A ha'boru' uta'n az oktata'si rendszert a'tszervezte'k. Megszu~ntet-
te'k a 4 elemi/8 ko~ze'p (ill 2-3 polga'ri) rendszert e's helyette a 8 a'l-
tala'nos/4 ko~ze'p rendszert vezette'k be. A 8 a'ltala'nos ko~telezo~ lett.
Ez me'g o~nmaga'ban nem volt baj, ba'r a ko~ze'pfoku' oktata's (gimna'ziu-
mok) szinvonala't cso~kkentette az, hogy csak 14 e'ves korban vehette'k a't
a tanulo'kat, no meg az, hogy a sza'rmaza'si ara'ny ko~telezo" lett.
      Ezzel pa'rhuzamosan bevezette'k az oktata's politiza'la'sa't. Ez su'-
lyos gondokat okozott: a megle'vo" tano'ra'k sza'ma't megno~velte'k a poli-
tikai oktata'ssal. Bevezette'k a szake'rettse'gi rendszert, ami azonos ke'-
pesi'te'st biztosi'tott hia'nyos tuda's mellett. A'ti'rta'k a mu'ltat.
      Ra'kosie'k politika'ja arra alapult, hogy az "e'rtelmise'get a le't-
^Lbizonytalansa'ga'n keresztu~l kell fe'ken tartani". Az er'telmi'se'get har-
madrendu" polga'rnak deklara'lta'k, prefera'lta'k a munka's-paraszt sza'r-
maza'st, ami ugyan nagyon demokratikusnak tu"nt, de valo'ja'ban a kontra-
szelekcio' beindi'ta'sa'nak sza'mi'tott. A ha'tranyos helyzetu"eknek (E, E'
e's X sza'rmaza's) az ese'lye csakis az esti ke'pze'sben maradt meg. Ennek
szinvonala viszont a nappalina'l jo'val alacsonyabb volt.
      Bevezette'k az a'ltala'nos oktata'sban (alap-ko~ze'pfok), hogy a
szinvonal a legalacsonyabb szellemi ke'pesse'gu"ekhez igazodje'k. Nem
lehetett buktatni, ku~lo~no~sen nem munka's-paraszt sza'rmaza'su't. A jobb
ke'pesse'gu"ek etto"l sorvada'snak indultak.
      Megvonta'k a tana'rto'l a fegyelmeze'si leheto"se'ge't. Ku~lo~no~sen,
ha pa'rt e's munka'sveze'r csemete'viel szemben nem le'phetett fel. To~nk-
retette'k az iskola nevelo" funkcio'ja't e's a szu~lo"kre ha'ritotta'k azt.
      Politiza'lta'k az alap e's ko~ze'pfoku' oktata'st is. Politikai ve't-
se'g miatt elta'volitotta'k azokat, akik nem voltak hajlando'k pl. a DISZ-
ben poziti'van teve'kenykedni. Az a'ltala'nos iskola'ban a fe'lkatonai jel-
legu" u'tto~ro" mozgalommal keru~lt be a politika.
      Volt viszont egy ero"s ko~ze'pfoku' szakoktata's, a technikumi rend-
szer. Ide me'g szelekta'ltan be lehetett keru~lni, de a munka's-paraszt/(-
nem az) ara'nyt itt is biztosi'tani kellett.
      56 uta'n kezdo"dtek a bajok. Elo"szo"r is az egyetemeket meg kellett
bu~ntetni. Sza'mos oktato' ta'vozott, cso~kkent a szinvonal. Visszahozta'k
a szake'rettse'git, megko~vetelte'k a politikai oktata'st e'spedig agymo-
sa's jelleggel. Az e'rtelmise'g e'letko~ru~lmenyeit tova'bb rontotta'k:
va'llalatokna'l az e'rtelmise'g be're nem no"hetett jobban, mint a munka'-
soke', igy azuta'n a 80-as e'vek ko~zepe're megfordult az ara'ny: egy a't-
lag szakmunka's be're meghaladta az a'tlag me'rno~k be're't. Ez egye'rtel-
mu"en az e'rtelmise'g mu"velo"de'se'nek cso~kkene'set, az ertelmesebbeknek
az e'rtelmise'gi pa'lya'ro'l valo' ta'voza'sa't vonta maga uta'n.
      Ko~zben felsza'molta'k a technikumi oktata'st e's bevezette'k helyet-
te a szakgimna'ziumokat e's re'szben a fo"iskola'kat. Ezzel pa'rhuzamosan
to~bb tanu~gyi reformot vezettek be, amivel az a'ltala'nos ke'pze's szinvo-
nala romlott le. Hogy az urak ke'pze'se megmaradhasson, specia'lis szakgim-
na'ziumokat hoztak le'tre, ahol az elitet lehetett ke'pezni. Hia'ba no,
felno"ttek a munka'ska'der gyerekek, o"ket ma'r jo'l ki kellett ke'pezni.
      Ne'ha'ny magas szintu" egyha'zi iskola mu"ko~de'se't eltu"rte'k
(klasszikus Pa'los oktato'k Pannonhalma'n, Gyo"rben, Piarista'k Budapesten,
stb.) De ezekbo"l a gimna'ziumokbo'l sokkal nehezebb volt az egyetemekre
jutni, maint ma'shonnan. Ide viszont me'gis sok ka'der-gyerek keru~lt!
      Magam 1956-ban technikumot ve'geztem. Le tudtam me'rni a szi'nvona-
la't az egyetemen (BME). Azuta'n 1963-to'l kezdo"do"en, mint ipari kutato'-
inte'zeti me'rno~k rendszeresen kapcsolatban a'lltam az egyetemi oktata's-
sal. Cso~kkent a dia'kok felke'szu~ltse'ge. Nemcsak a ta'rgyi tuda'suk -
annak szu~kse'ges me'rte'ke'ro"l lehet vitatkozni - hanem fo"leg a logikai,
a proble'mamegoldo' ke'szse'g, az a'ltala'nos mu"veltse'g, a kultu'ra'hoz
valo' ko~to"de's ige'nye e's me'rte'ke cso~kkent nagyon. A mu"szaki, a pe-
dago'gusi pa'lya'k vonza'sa nagy me'rte'kben lecso~kkent. Megszu"nt a tu-
da's er'te'ke, megszu~nt a tuda's a'ltala'nos ige'nye.  Megszu"nt a poli-
tikai szimbo'lumok ira'nti tisztelet is, a'ltala'nos nihilizmus, kia'bra'n-
dultsa'g vett ero"t az ifju'sa'g nagyon sze'les to~megein.
      La'ttam gyerekeimne'l ezt a hata'st. Nem voltak o"k sem rosszabbak,
mint mi voltunk hasonlo' korunkban. Semmivel sem tehetse'gtelenebbek, csak
a tuda's ira'nti ige'nyu~k veszett el. Persze, rengeteg ellenpe'lda't le-
hetne itt is felhoznai, igen voltak. Magam is tudok to~bb tizet. De nyo-
maszto'an sokat tudok ebbo"l a katego'ria'bo'l.
      Egy homoge'nan jo' szinvonalu' oktata'sbo'l kiirtotta'k a nevele'st
(szocialista emberti'pus igenye e's egye'bb baromsa'gok), differencia'lta'k
a szinvonalat, lettek kifejezetten elitnevelo" ko~zpontok (szelso"se'ges
pe'lda a novoszibiszki fajfizikus ke'pze's!) e's a nagy a'tlag szellemi
szinvonala leesett, az ige'nytelenese'g lett az uralkodo'.
      Terme'szetes, tiszta'ban vagyok azzal is, hogy egy csomo' nyugati or-
sza'gban hasonlo' a va'ltoza's. Az USA pl. elso"rendu"en importa'lja a
szellemi nagysa'gokat, sokkal kevesebbet to~ro"dik a saja't nevele'ssel. De
^Lneku~nk mie'rt egy ilyen nagyhatalom legyen a pe'lda? Mi nem importa'lhat-
juk az e'rtelmise'gu~nket, nekun~nk magunknak kell kinevelni. Jo'l ke'pzett
e'rtelmise'g kell a jo~vo" genera'cio' nevele'se'hez is. Nagyon egyete'rtek
Sze'chenyivel: az orsza'g ereje't elso"sorban a kimu"velt fejek sokasa'ga
biztosi'tja. Japa'nban (pl. 1984-ben olvastam Szapporo'ban) a fo"iskola't
ve'gzettek ara'nya meghaladja a 36%-ot (jo', ez a gimna'ziumot jelenti az
o" fogalamaik szerint). A japa'nok pl. rengeteget fektetenek a szellemi
to"ke megteremte'se'be e's nagyon megbecsu~lik a tuda'st. Mie'rt ne tehet-
ne'nk mi is? Az ausztra'l oktata'sro'l nekem sincs jo' ve'leme'nyem! A mu"-
szaki oktata'suk is sok kiva'nnivalo't hagy maga uta'n. De az, hogy ma's
rossz, nem indok ahhoz, hogy hagyjuk a rosszat a magunk ko~ru~l!
      Ezt e'rtettem e'n az oktata's lezu~lleszte's'n e's meggyo"zo"de'sem,
hogy ennek egy re'ssze tudatos, elvszeru" volt: a kicsapo'dott u'j oszta'ly
hatalma'nak a tuda's monopo'liuma'n  keresztu~l valo' biztosi'ta'sa't hiva-
tott szolga'lni (l. pl. A Marxizmus-Leninizmus esti egyetemet!).

      Cser Ferenc, Monash University, Dept. Materials Engineering(!)

===============================================
Felado : mte210a@vaxc.cc.monash.edu.au
Temakor: Lanyokrol - sommasan   ( 20 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Ausztralia'ba e'rkeze'semkor nagyon hia'nyoltam a sze'p no"ket. Csuda'l-
koztam, hogy egy egyetemen milyen keve's van belo"lu~k. Akiket te'nyleg
meghato'an sze'pnek la'ttam - terme'szetesen felese'gem uta'n!!(HI), a-
zok malayok, indiaiak vagy latin beva'ndorlok, vagy dia'kok voltak.

Ebben egyezik ve'leme'nyem mindke't Ausztra'l ve'leme'nnyel.

Tegnap me'g u'gy e'reztem, hogy megva'ltozott a helyzet. Egyre to~bb csi-
nos no"t vettem e'szre magam ko~ru~l. Azta'n tegnap este beko~vetkezett a
krach: ve'letlenu~l megne'ztem az SBS televizio' Kelet-Euro'pai sorozata'-
nak az elso" re'sze't - amiben egye'bke'nt a FIDESZ-ro"l suga'rzott egy
rendki'vu~l poziti'v ke'pet - e's ra'jo~ttem a hiba oka'ra:

	FIGYELEM! MAGYAR LA'NYOK!

Aze'rt kezdtek tetszeni az itteni no"k, mert ma'r re'gen ja'rtam Magyarorsza'gon
!

U~dvo~zlettel:  Cser Ferenc

===============================================
Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu
Temakor: Ree= Bala=zs es Dr. Pangloss a Candide-bol   ( 15 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Kedves FORUMozok es Ree' Bala'zs,

        Voltaire kifigurazta a torhetetlen es naiv optimizmust -- en nem
teszem, csak megemlitem, hogy ujonnanjott letedre kisse elhamarkodtad a
velemenymondast. Ha van modod es idod vegigmenni az utobbi, mondjuk, 3 honap
FORUM levelezesen (azt hiszem, legalabb elvben, a SENDDOC-kal meg lehet
tenni), talan realistabb szemszogbol fogod latni, hogy "mi illik es mi nem".

        Masreszt, ha megakarod orizni hited az emberiseg alapveto jo ter-
meszeteben ("mindenki jonak szuletik, csak a felnottek rontjak el oket"),
talan megse tedd...

	Welcome aboard,
^L	Findler Miklos

=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=
=* TIPP FORUM MAHAL HUNET hozzaszolasok bekuldese az XMAIL-re              *=
=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=