------------------------------------------
-- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK --
------------------------------------------
Date: Mon Jan 27 00:48:59 EST 1992
Subject: *** FORUM *** #472
Tartalomjegyzek:
----------------
Felado : csonka@frmop11
Temakor: Az abortusz kerdesehez. ( 30 sor )
Felado : csonka@frmop11
Temakor: 56-os szabadsagharc ( 63 sor )
Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de
Temakor: Tudjman ( 16 sor )
Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de
Temakor: Horvath Belarol ( 10 sor )
Felado : bodorgeza@gcrc2.wustl.edu
Temakor: Te is fiam, HVG =! ( 95 sor )
Felado : aronatas@weber.ucsd.edu
Temakor: FIDESZ 3. ( 92 sor )
Felado : erdlac@math
Temakor: Matematikai Olimpia Alapitvany ( 73 sor )
Felado : tamas@jpnonri.bitnet
Temakor: Hetyei Gabihoz ha meg olvassa ... ( 18 sor )
Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu
Temakor: Redskins 37 - Bills 24 ( 1 sor )
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Valaszok a koltsegvetesrol ( 98 sor )
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Atomvillanas ( 4 sor )
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Koltoi kerdes Elek Gaborhoz ( 6 sor )
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Pro-East: Abortion in Germany. Economist, 30.11.91 ( 37 sor )
Felado : pannon@bcsfse.boeing.com
Temakor: A Z-T szavazas eredmenye ( 28 sor )
Felado : pannon@bcsfse.boeing.com
Temakor: Kerdesek Vajta Miklostol ( 30 sor )
===============================================
Felado : csonka@frmop11
Temakor: Az abortusz kerdesehez. ( 30 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Az abortusszal kapcsolatban fontos nak tartom, hogy az alabbi statisztikak
minden abortuszra vallalkozo no elott ismetek legyenek, ill. altalaban konnyen
elerhetoek legyenek:
1) Muteti halalozasi statisztika.
2) 1, 2, 3 stb. abortusz utani koraszulesi es magzatelhalalozasi
statisztikak.
3) Abortusz utani terhessegbol szuletett gyermekek, eletkepessegi es egyeb
mutatoi.
Az abortuszt a mult szazadbol rank maradt, primitiv, rossz terhessegmegszaki-
tasi modszernek tartom, amely visszafordithatatlan karosodast okoz a noi
szervezetben. Pusztan egeszsegugyi okok miatt is vissza kell szoritani.
Viszont meg kell tartani mint vegso (de nagyon rossz) eszkozt. Miota
leteznek a nemi aktus utan alkalmazhato tablettak (Postinor) a nok lenyegesen
konnyebb helyzetben vannak, mert ennek hasznalataval utolagos 'korrekciora'
mindig van lehetoseg (eroszak vagy 'gumidefekt' utan).Szerintem az abortusz
visszaszoritasat maximalisan szorgalmazni kell, de nem annyira nepessegi
megfontolasokbol, hanem egeszsegugy okok miatt. Vagyis az alternativ leheto-
segek megtartasaval es a legkevesbe karos megoldasok szorgalmazasaval.
Nem megkerulheto az abortusszal kapcsolatban az abortusz gyilkossag jellege
sem, legalabbis szamomra az, mert egy emberi leny elpusztitasa a cel.
Ezt az allaspontot minden abortusz mellett agitalo embernek komolyan kellene
venni es az os tobbsejtuekkel valo idetlen peldalodzas nem jo ellenerv.
(Erre egyebkent me'g Kis Janos is felhivta a figyelmet). Velemenyem szerint az
abortusznak, mint idejetmult es veszelyes, durva beavatkozasnak el kell
tunnie az orvosi gyakorlatbol, es normalis, az orvostudomanyhoz melto
eszkozoket kell alkalmazni.
Montpellier, 1992 jan. 25. Csonka Gabor
===============================================
Felado : csonka@frmop11
Temakor: 56-os szabadsagharc ( 63 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kornai szabadsag harc ertelmezese nagyon szigoru kriteriumokat jelent. Ezen
feltetelek kialakulasahoz hosszabb idore es az ido soran kialakulo nagyobb
szervezettsegre van szukseg. Tovabba a realitasok, es az ellenfel azonositasa-
ra. Nagy Imre nem ismerte es nem ismerte fel kesobb sem a helyzetet. Az
ellenfel nov. 4.-ig a Rakosi-Gero-AVH-Magyar Hadsereg-Magyar Rendorseg es az
oket tamogato Szovjet Hadsereg volt. Ez utobbi nem viselkedett egyertelmuen
es kozelebb allt a felkelokhoz, mint a Magyar Hadsereg es plane az AVH.
Ezert vontak ki a Szovjet csapatokat Budapestrol, mert szabalyosan fraternizal-
tak, jobban mint a Magyar Hadsereg(MN). Az AVH vegig, az MN is sokaig a forrada
lom ellen harcolt (a parthazat szetlovo tankokat is hadsereg a vedok felmente-
sere kuldte, vagy Gyorben is tomegverengzest hajtottak vegre a fegyvertelen
tuntetokkel szemben). Az MN tisztjei kommunista ideologiaval fertozott
emellett vegletesen Szovjetbarat tisztek voltak, es ha jol emlekszem, csak
2.-a 3.-a korul allt at a hadsereg formalisan is a forradalom oldalara.
A harc az AVH a rendorseg es az MN ellen folyt egy ideig es nem a Szovjet
hadsereg ellen, hanem sokszor annak tamogatasaval|
Itt roviden leirok egy megtortent esetet, a radioban hallottam, azok meseltek
akik ateltek. A datum 1956 nov. 2.-4. Szinhely: a Magyar Szovjet hatar Csap
kornyeken, egy magyar hataror laktanya. A Magyar Szovjet un. fegyverbaratsag-
hoz szorosan hozzatartoztak a kozos tiszti-legenysegi tivornyak. A szomszedos
laktanyak renszeres kapcsolatban voltak egymassal, es szabalyos idokozonkent
(terv szerint) atlatogattak a hatar tuloldalara. A cel baratkozas, ami estefele
menetredszeruen iszonyatos, ajulasig taro verseny ivaszatban kulminalt.
A hulla reszeg parancsnokokat es tiszteket utana az orseg mindig visszavitte
a sajat laktanyajukba. Ez annyira fontos esemeny lehetett, hogy amikor
nov. 2.-an a magyar laktanyan volt a sor, senki nem zavartatta magat a forrada-
lom altal, a Szovjetek jottek a Magyarok ugyanugy fogadtak oket, es az ajult
katonakat ugyaugy visszavittek a szovjet laktanyakba, mintha mi se tortent vol-
na. Az egyik szemtanu nov. 4.-en eppen orsegben volt, latta hajnalban, hogy
szepen sorban megindulnak a tankok felejuk, a szomszedos barati laktanyabol.
Nem ertette a dolgot, nem emlekszem hogy jelentette-e, valoszinuleg nem.
Csak akkor fogta fel mirol van szo, amikor a tankok a laktanyajukra iranyoz-
tak agyuikat es egy fel oran keresztul folyamatosan lottek a lakta-
nyat. A katonak aludtak, riado nem volt. Lett viszont rengeteg halott es sebe-
sult. A varosi mentoket, aki a lovoldozesre kijottek elzavartak, az elsose-
gelyt nem engedelyeztek, vegigneztek hogyan haldoklanak azok a katonak akik
2 napja vendegul lattak oket. Aki megmaradt letartoztattak. A tiszteket is.
Mindezt csak azetr irtam le, hogy a T5-os pontot kiegszitsem, lehet, hogy
volt aki laktanyaban csucsult, de tobbnyire mint fogoly, ha eletben maradt.
Masreszt az MN szovjetbarat kommunista tisztikara teljesen alkalmatlan volt
a harc felvetelere orszagos szinten. A lanc elemei tehat nem illeszkedtek,
Nagy Imre a Parlamentben, majd a Jugo kovetsegen, Maleter fogsagban,
a tisztikar azt sem tudja, hogy most a szovjetek az ellenseg, a lakossag meg
keszult az elso bekes munkanapra es kellemes emlekeket oriz a baratsagos
szovjet katonakrol, akik a forradalom melle alltak es kivonuloban voltak.
Nagy Imre es a tisztikar gyakorlatilag hasznalhatatlan volt. A lakossag
pedig eppen leengedett. Egyedul a paramilitaris egysegek voltak eberek es
gyenge regularis tamogatassal, elszortan, ill. Budapesten kevesbe elszortan
felvettek a harcot. Egy csata biztosan volt, Budapesten. Hadjarat az
emlitett okok miatt nem volt magyar reszrol. Az en megfogalmazasomban
1956 nov. 4.-e utan szorvanyos, a lakossag altal passzivan tamogatott,
paramilitaris es kis szamu regularis egyseggel vivott szabadsagharc
folyt, amit az igert kulso tamogatas elmaradasa, es az ellenseg rendkivul
kegyetlen fellepese lehetetlen helyzetbe hozott. Ez a kegyetlenseg azert
volt sokkolo hatasu, mert korabban eppen ellenkezojet tapasztaltak.
Nem lehet karhoztatni azokat, aki a bizonytalan halal, helyett a biztos
eletet valasztottak Nyugaton. Nelkuluk ma sokkal szegenyebbek lennenk.
Eletukkel tobbet hasznaltak hazajuknak, mint pusztulasokkal hasznalhattak
volna. (Vagy otthoni botoneveikkel, portasszolgalatukkal).
Udvozlettel, Csonka Gabor
===============================================
Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de
Temakor: Tudjman ( 16 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Findler Miki,
Ize...Valami felreertes lehet, mert elolvasva amit irtam, a Tudjmanrol
kimondott legpozitivabb allitasom az volt, hogy "szerencsere tenyleg
nincs tul nagy jatektere". Azt irtam, hogy Miloseviccsel egyutt a kom-
munizmus -> nacionalizmus hullamon jutott a csucsra. Aminek orultem,
az az, hogy ebben egyetertunk Csonka Gaborral, marmint a Tudjmanrol
alkotott rossz velemenyunkkel. A horvatok mellett tettem egy drukkolo
megjegyzest, de a kozos multnal nem Jankapusztara gondoltam. Igaz, azt
is irtam, es erre reagalhattal "quasi dicseretet" emlitve, hogy meg
az is lehet, hogy megvaltozik. Ezt termeszetesen ne vedd komolyan, ki
kellett volna tennem a smiley face-t. Tenyleg lehet, hogy megvaltozik,
de errol komolyan csak akkor lehet majd beszelni, ha mar megtortent.
Udvozlettel Hidas Pal
===============================================
Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de
Temakor: Horvath Belarol ( 10 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
En viszont a XII. keruletben dolgozom, s nagyon sok kollegam ott lakik,
ok is kaptak abbol a Radayt ragalmazo szorolapbol, ami tenylegesen be-
folyasolta a velemenyuket, pedig elotte biztos befutonak latszott.
Miutan az egesz a valasztasok elott par nappal tortent, mire Raday
tisztazta magat, mar nem ra szavaztak. Ez igen fajdalmas vereseg volt,
foleg a modszer aljassaga miatt.
Udvozlettel Hidas Pal
===============================================
Felado : bodorgeza@gcrc2.wustl.edu
Temakor: Te is fiam, HVG =! ( 95 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A HVG valaha kedvenc lapom volt, egy ideig meg itt is olvastam, viszont az
elmult harom evben egy szama sem kerult a kezembe. Ugy latszik, nem
vesztettem sokat. Bizonyara kitalaltatok, a Jobbagyi Gabor altal irt cikk
miatt mondom ezt. Az elso par sor olvasasa utan mar tudtam: valaszolni kell
ra. Elek Gabi bejelentese utan, hogy a cikkre valasz jelent meg, vartam,
hatha valaki azt idezni fogja megtakaritva par ora munkat nekem. Nagyon
koszonom Talas Sandornak, hogy ezt megtette.
Regen olvastam hasonloan bigott es hazug irast, mint Jobbagyie. Utoljara
talan meg abban az atkosban. Igy kulonosen csodalom, hogy egy olyan
igazsagra torekvo, az intezmenyesitett (kommunista) hazudozast oly melyen
elitelo szemely mint Csorna Istvan azt a cikket idezte. Egyfelekeppen tudom
csak azt magyarazni: Istvan igy akarta mindannyiunk figyelmet felhivni erre
a formedelemre. Mert az iras egyebkent nem mas, formedelem. A Talas Sandor
altal idezett Szabo Zoltan cikk reszletesen taglalja a Szabo altal J.-nel
felfedezett hazugsagokat. Aki azt hiszi ez minden, annak elarulom hogy
teved. Szabo cikke aprolekosan izekre szedi Jobbagyi irasat megmutatva a
tudatos hamisitasok mibenletet. Ugyanakkor fontos tenyeket, amik nelkul
racionalis velemenyalkotas lehetetlen, nem emlit, de en most megteszem.
1. A huszas es otvenes evek osszehasonlitasa. Lenyegesnek tartom a magyar
cseledlanyok koreben tapasztalt rendkivul magas ongyilkossagi aranyt
megemliteni a huszas evek soran mint az egyetlen eszkozt a nem-kivant
terhessegbol valo szabadulasra. Hasonlo viselkedesminta mas orszagokban is,
ahol az abortusz illegalis, megfigyelheto.
2. M.o.-on huszadannyi abortusz lett volna elfogadhato, mint amennyi volt.
A magyar abortusz arany ~60/100 elveszules, de ugy emlekszem a 60-as
evekben ez volt magasabb is. ennek huszada: 3/100. Ez irrealis. Ennel az AB
meg azokban az orszagokban is magasabbra becsult, ahol nincsen legalis AB.
(a becslest a sulyos szovodmenyek ellatasa illetve boncolas alapjan lehet
megejteni) A WHO egyebkent 20-50/100 aranyt tart JELENLEG ajanlottnak/
elfogadhatonak az idealis evi 1% nepessegnovekedeshez (Clin Obstet Gynecol
V13; N1; P19). Persze ki varna el Jobbagyitol, hogy ilyen adatokbol
felkeszuljon mielott leul irni.
3. Jobbagyi arrol panaszkodik, hogy M.O.-on nem lehetett megtudni a
demografiai statisztikat. Hazugsag ! 1972-78 kozott vegeztem M.O.-on es az
abortusz/nepesedesi statisztika tankonyvi adat volt az orvosegyetemen.
Tovabba: a kommunista kormanynak ugyanolyan fajo volt a nepesseg csokenes
mint a mostaninak. Kifejezetten emlekszem ujsagcikkekre amik errol szoltak.
4. 4 ezer (anyai) halaleset mint az AB kovetkezmenye. Feligazsag ! A
legalis abortusz kapcsan 0.8 halaleset fordul elo 100,000 abortuszra
szamolva. Szules kapcsan az anyai halaeset ennek pontosan TIZSZERESE !
Tehat AB nelkul 40 ezer anyai halalozas tortent volna. A "megtakaritas": 36
ezer. Mas szavakkal: 36 ezer anyai eletet mentett meg a legalis AB.
Ha a psyches oldalt nezzuk: 0.2 - 0.4 psychozis fordul elo 1000 abortuszra
szamolva. A "postpartum psychozis" elofordulasa, ami normalis terhesseget
es gyerekszulest kovet, 1 - 2 / 1000, de vannak vizsgalatok amik 7 %-rol
beszelnek. A nem kivant terhessegbol szarmazo gyerekek sokkal nagyobb
veszelynek vannak kiteve mint a kivant vagy "elfogadott" terhessegbol valok
meg akkor is, ha olyan extrem esetet, mint a romaniai nem veszunk
figyelembe. Ezen tenyek elhallgatasa akkor, amikor az abortusz egeszsegugyi
kovetkezmenyeirol van szo, enyhen szolva, "csusztatas".
Az illegalis abortusz egeszsegugyi kovetkezmenyeit (amik egyebkent
borzasztoak), most nem kivanom targyalni, arra korabbi irasokban mar
utaltam.
A fenti tenyek nem kell, hogy barkit is meglepjenek. Az elso
tudomanyos adatok, legalabb is az USA-ban, a 70-es evek elejen kerultek
nyilvanossagra, amikor az anti-abortion csoportok "egeszsegugyi" okokkal
akartak az abortusz legalizalasat betiltani. A legutobbi hasonloan csodbe
jutott kiserlet egeszsegugyi kibuvok keresesere a Reagen adminisztracio
alatt tortent. C.E. Koop (volt US Surgeon General) hivott letre egy
bizottsagot azzal a cellal hogy a korabbi adatokat felulbiraljak. Minden
probalkozasuk ellenere ez nem sikerult, ok is ugyan azt talatak amit
elodeik 20 evvel korabban. Ettol fuggetlenul Koop (aki rendkivul
konzervative) azt a jelentest adta a Congress-nak, hogy az adatok nem
egyertelmuen meggyozoek magara haragitva ezzel mindket tabort. Szakmai
korokben jelenleg sincs vegleges dontes, de az biztos, hogy egy orszag sem
fogja tudni beszuntetni az AB-t annak EgUgy-i kovetkezmenyei miatt. (Az
erdeklodoknek tudom ajanlani a 101st Cong., 2d sess., 11 Dec 1989, House
Report 101-392, illetve Science V24; 10 Febr. 1989, pp:730-1.)
5. Jobbagyi kategorikusan kijelenti: "meg kellett akadalyozni minden
komplex kutatast, felvilagositast". Ez megint b.s. (=bull shit), mint arra
a 4. pont alattiak bizonyitekot szolgaltatnak. Irasa kesobbi
reszebol kiderul mit is akart J.: "Becsben ... hozza lehetett jutni
ABORTUSZELLENES irodalomhoz " (kiemeles tolem). Itt csak az a baj, hogy
"abortuszellenes" az se nem kutatas, se nem felvilagositas. Az egyszeruen
propaganda, raadasul ARTO propaganda, ha a tudomanyos adatokat is
figyelembe vesszuk. Tovabba ez megint "csusztatas" J.-tol ! Ugyanis VOLT
abortuszellenes propaganda M.O.-on. Mint medikus, en magam is elmentem
pesti gimnaziumokba biologia oran felvilagositast tartani. Az tantervi
anyag volt a gimnazistaknak, nekunk egyetemistaknak meg tarsadalmi munka.
6. Szivesen vitaba szallnek meg az AB torvennyel kapcsolatos jogi
kijelentesek teren is de nem teszem. Azt hiszem, minden nyitott elmeju
szemely lathatja Jobbagyi cikkenek hamis voltat. Ami igazan elkeserit az az
, hogy az igazsag feltarasat "olvasoi leveleknek" kell megtenni, erre egy
ujsagiro (Jobbagyi), akinek ez munkaja, nem kepes, sem a szerkeszto nem
volt kepes legalabb egy tanoncot evvel megbizni. Ez pedig a HVG-re
reflektal, es ezert nem erzem magam vesztesnek, ha azt tovabbra sem olvasom.
Geza Bodor
===============================================
Felado : aronatas@weber.ucsd.edu
Temakor: FIDESZ 3. ( 92 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
(Folytatas)
Szocializacio es politikai generacio
Csalad
A FIDESZ szorostul-borostul a keso Kadar-rendszer foztje. Mi mas is
lehetne, amikor ennek a generacios partnak vezetoi is es tagjai is 1956 utan
szulettek ? Hogyan kulonboztek a keso-kadari kor politikai szocializacios
elmenyei a megelozo korokeitol, kulonoskeppen az 1945 es
1956 kozott szuletett, es a Kadar-rendszer klasszikus periodusaban felnovo
demokratikus ellenzeketol ?
A politikai szocializacio negy nagy intezmenye a csalad, az iskola, a
katonasag es a tomegkommunikacio. Az elso harom meghatarozott eletszakaszban
fejti ki hatasat, a negyedik valamennyi korosztalyra hat. A politikai
szocializacio a csaladban kezdodik, es a ket generacio kozotti kulonbsegek
mar itt megmutatkoznak. A haboru utan, de 1956 elott szuletett generacio
szulei ifjukent vagy felnottkent eltek at a masodik vilaghaborut, es vagy
sulyos politikai megprobaltatasokat szenvedtek el a Rakosi- korszakban
illetve az 1956-os forradalmat koveto retorzio idejen, vagy maguk is a
Rakosi- illetve a korai Kadar-korszak kommunista elitjehez tartoztak. Vagy
igy vagy ugy, a szulok eletet az orszagos politika dramai modon
befolyasolta.
A demokratikus ellenzek politikai indittatasara ez nyomta ra a
belyeget. A politikum igy vagy ugy a csaladi elet reszet kepezte. Ebben a
generacioban a konvencionalis varosi-(kis)polgari es falusi-tradicionalis
csaladmodellt a haboru es az 50-es evek viharai ugyan megtepaztak, de
megmaradt egy fontos kozos vonasuk: a felnott es gyermek kozotti vilagos
valaszto vonal. Ez a valaszto-vonal a szulokhoz valo viszonyt az
onmeghatarozas egyik legfontosabb tenyezojeve tette, kovetkezeskeppen a
szulok megprobaltatasaival valo - sokszor kenyszeru - szolidaritas, vagy a
szulok politikai elkotelezettsegevel valo hatarozott szembefordulas
inditotta meg ebben a generacioban a politikai eszmelest.
A politikummal egyutt a tortenelmi emlekezes is kenyszeruen jelen volt
a csaladokban. Ha keves szo is esett az 56-os forradalomrol, ez a generacio
kisgyerekkent sajat emlekeket szerzett 56-rol. Az hogy a tortenelemnek az
egyes ember altal befolyasolhatatlan szuksegszerusegei vannak, az nem csak
marxista ideologiai tetelkent letezett szamukra, hanem kozvetlen
tapasztalatkent is. A tortenelemnek valo tehetetlen kiszolgaltatottsag
elmenye vezette aztan ezt a generaciot abba az iranyba, hogy a tortenelem
nagy szabalyszerusegeit igyekezzen kifurkeszni. Innen ered tortenelmi
erdeklodese, de ez magyarazza filozofiai es elmeleti hajlandosagait is,
hiszen ezek a szabalyszerusegek csak egy igen magas absztrakcios szinten
leteznek.
Az 1956 utan szuletett keso-kadari nemzedek mar masfajta csaladban nott
fel. E nemzedek szuloi mar a kadari kompromisszumban navigaltak szakmai es
esetenkent politikai karrierjuket. A Kadar-rendszer az 1960-as evektol
kibontakozo nagy kompromisszuma az volt, hogy az elozo husz ev gyakorlatatol
szogesen elteroen, lehetove tette egy a politikan es tortenelmen kivuli
maganszfera kialakulasat. A FIDESZ nemzedekenek a tortenelem mar nem
szemelyes, kozvetlen elmeny volt, hanem egy elhallgatott igazsag. Ez a
generacio a Kadar-rendszer altal gondozott tortenelmi amneziaban nott fel,
es ha onszorgalombol tortenelmi felfedezo utra indult, azt a felfedezes
izgalmaval es nem az emlekezes szorongasaval tette.
A FIDESZ-generacio szuloi mar se nem lelkes hivei, se nem keseru
megnyomoritottjai nem voltak a rendszernek. Ezek a szulok tobbnyire kivul
maradtak a politikan, az ideologiat pedig messzire elkerultek. Igy az
ifjukori onallosodasnak nem volt komoly politikai dimenzioja.
Maga az onallosodas is mas format oltott. A felnott- gyermek kozotti
hatarok mar sokkal keplekenyebbek voltak. Nyugaton ennek a hatarnak a
felpuhulasat a fogyasztoi tarsadalom megjelenese inditotta el azaltal, hogy
egyfelol nagykorusitotta a gyermeket azzal, hogy fogyasztova tette, es
masfelol lehetove tette a felnott visszatereset a gyerekkorba azzal, hogy
egyre tobb szabadidot juttatott szamara. Ebben az atrendezodesben
ugyanakkor, eppen a szabadido novekedese miatt, nem csokkent a csalad
kohezioja.
Ezzel parhuzamosan nyugaton egy masik fontos folyamat is elkezdodott: a
kultura sulypontja az irasbelisegrol lassan elmozdult a vizualis informaciok
iranyaba, elsosorban a televizio megjelenesevel. A felnott kor titkai melyek
addig a konyvek lapjain lapultak a kepernyore kerulven barki, tehat a
gyermekek, szamara is konnyen hozzaferhetokke valtak, elsajatitasuk mar nem
igenyelt olyan elokepzest, amit csak felnott korra lehetett megszerezni.5
Nalunk mindez maskent zajlott. A nyugati fejlemenyek eredmenyekeppen
letrejovo magatartas es gondolkozas mintak hozzank is eljutottak, anelkul,
hogy az azokat letrehozo erok Europa kozep-keleti felen jelentosek lettek
volna. Az engedekeny gyermek-neveles mintai nalunk eppen, a szulok
szabadido-hianya miatt hoditottak tert, hiszen a tiltasok elsajatittatasa,
felugyelete, es szankcioja egyre nehezebb volt a napi tiz-tizenket oraban
dolgozo szulok szamara. A csalad egybenmaradasa pedig nalunk elso sorban az
aldatlan lakashelyzetnek koszonheto.
Az irasbeliseg hanyatlasa is lassabban indul meg Europa ezen
regiojaban. Ez a folyamat a 80-as evek masodik feleben gyorsul fel, es igazi
hatasat majd a kovetkezo generacional fogjuk latni. Az itt vazolt folyamat
egyik kovetkezmenye az, hogy a FIDESZ-generacio szamara a tortenelmi
multtol, vagy az azt kepviselo szuloktol valo elhatarolodas sokkal kevesbe
fontos mint az ot megelozo nemzedeknek.
____________________
5 Ezt a folyamatot Neal Postman, The disapperance of childhood es Amusing
ourselves to death cimu munkaiban fejti ki reszletesebben.
===============================================
Felado : erdlac@math
Temakor: Matematikai Olimpia Alapitvany ( 73 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
=======================================================================
Kedves Baratunk!
A Nemzetkozi Matematikai Diakolimpia korabbi magyar resztvevoi,
valamint mindazok neveben fordulunk hozzad, akik szivukon viselik a
magyar matematikai versenyhagyomanyokhoz melto eredmenyes tovabbi
szereplest ezen a fontos versenyen.
Mikozben szamos orszag - felismerve a versenynek a matematika
nepszerusiteseben es publicitas szerzeseben jatszott jelentos szerepet
- egyre nagyobb osszegeket es erofeszitest aldoz a felkeszitesre es a
reszvetelre (egesz eves bentlakasos iskolak a tehetseges diakoknak),
Magyarorszagon pont a forditottja tortenik. A Muvelodesi
Miniszterium evrol-evre kevesebb penzt (nominalisan is, ertekben meg
plane) ad erre a celra. Ez nem a miniszterium, vagy egyes emberek
rosszindulatan mulik: egyreszt tenyleg nincs penz, masreszt a fizikai
es kemiai diakolimpiak bekapcsolodasaval a penzt a korabbi egy helyett
haromfele osztjak. Ugyanakkor a koltsegek a korabbinak tobbszorosere
emelkedtek mar csak azert is, mert (egyebkent orvendetes modon) immar
mind az ot kontinens resztvesz a versenyben, igy viszont az
utikoltsegek gyakran horribilisek. Pl. negy evvel ezelott
(Ausztraliaban) es ket eve (Kinaban) csak ugy tudtunk resztvenni,
hogy a Soros-alapitvany fizette az utikoltseget.
A jelenlegi (viszonylag szereny) felkeszitesi rendszer
fennmaradasahoz is evi tobbszazezer forint hianyzik.
Nem akarunk beletorodni a magyar diakolimpiai reszvetel
megszunesebe, vagy szinvonalanak drasztikus hanyatlasaba, ezert
letrehoztuk a "Matematikai Diakolimpia Alapitvany"-t. Forinttamogatast
(intezmenyeket) Magyarorszagon probalunk talalni, nehanyat mar sikerult.
Evente (uticeltol fuggoen) 1000 - tobbezer - dollar valutakiadasunk
van, amelyre rendszeres forrast meg nem sikerult talalnunk.
Ugy veljuk, hogy tehetseges diakjainknak tovabbra is meg kell
teremtenunk a felkeszules es a reszvetel legalabb minimalis
felteteleit, kulonben az eddigi hagyomanyosan sikeres szereplesunk
(tavaly 56 orszag kozul diakjaink a 6. helyet szereztek meg az
orszagok sorrendjeben) nem tarthato fenn.
Eddigi adomanyozoinknak (altalaban 50-100 dollaros adomanyok) koszonjuk
a tamogatast.
Segitsetek, ha tudtok!
Az Alapitvany szamlajara atutalt akarmilyen nagytol akarmilyen
kicsiig terjedo dollarosszeg segitseg.
Alapitvany szamlajara erkezo csekkeket igy toltsetek ki:
Pay to the order of: IMO Foundation
es az alabbi cimre kuldjetek el:
Prof. Endre Szemeredi
Rutgers University, Dept. of Computer Science
Hill Center, Busch Campus
Piscataway, NJ 08855
Koszonjuk, hogy elolvastad ezt a levelet es
meg jobban koszonjuk jovobeli segitsegedet.
Nemzetkozi Matematikai Diakolimpia Alapitvany (Budapest)
A befizetesek USA-beli koordinatora Erdos Laszlo, e-mail cime:
erdlac@math.princeton.edu
=======================================================================
===============================================
Felado : tamas@jpnonri.bitnet
Temakor: Hetyei Gabihoz ha meg olvassa ... ( 18 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Hetyei Gabi!
Hadd hirdessem ki a nyilvanossag elott, hogy vegtelenul sajnalom, hogy elha-
gyod a Forumot. Persze, mindenkinek szive joga, s veletlenul sem jutna
eszembe sem lebeszelni Teged a dontesedrol. Csak kozolni akarom veled, hogy
szerintem nagyon jo kezekben volt a rendszer, amig Te fogdostad, valamint,
hogy amiket irtal, en nagyon szivesen olvastam. Ilyenkor mindig az emberseg
es tisztesseg hangjat veltem hallani, s kar, hogy ennyivel is kevesebb lesz
most a Forum.
Mindazonaltal, ami az elet politikan kivuli erdekesseget illeti, tokeletesen
megegyezik a velemenyunk. Tegnap egy nagyon udito napot toltottem el
csaladommal egyutt egy to partjan, ahol csend volt es beke, gyonyoru shinto
szentelyt lattunk japan kerttel es most, januarban viragzo szilvafakkal es
rozsafakkal, es egy fantasztikus cseppkobarlangot, ahol a deneverek bekesen
logtak fejjel lefele, fuggetlenul attol, melyik partra szavazott a tobbseg.
Es akkor nem beszeltem a tudomanyrol, aminek, gondolom, vegul is elso helyen
vagyunk elkotelezve, tobbnyire mindannyian.
Minderre muszaj idot szanni, meghozza rengeteget.
Radnai Tamas
===============================================
Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu
Temakor: Redskins 37 - Bills 24 ( 1 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
SuperBowl XXVI !!!!!!!!!!!!!!!!! WHAT A GAME !!!!!!!!!!!!!!!!!
===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Valaszok a koltsegvetesrol ( 98 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves (Pannon) Jo'ska!
Senki sem akart Magyarorsza'gon sokktera'pia't. A Szadesz sem. Magam re'sze'ro"l
Sachsot kimondottan ka'rte'konynak tartom. Melle'trafa'lta'l. Ez azonban nem
jelenti azt, hogy sok mindent ne lehetett volna ma'ske'nt csina'lni. Mint ahogy
az MDF is ma'st i'ge'rt a va'laszta'skor. Me'g nagyon jo'l emle'kszem arra,
milyen hevesen e'rvelt az MDF a ka'rpo'tla's ELLEN a va'laszta'si harc sora'n.
Nincs me'g ke't e've sem. Mint ahogy az MDF azt is megi'ge'rte, hogy nem lesz
sza'monke're's. Ezzel a ke't dologgal rabolta'k el a parlament e's a korma'ny-
appara'tus tavalyi munkaideje'nek nagyobbik fele't.
Tavaly me'g Te harcolta'l az ellen, amikor Ka'da'r teljesi'tme'nye't a szom-
sze'dokhoz hasonli'tottam, hogy nem az a me'rce. Most Antalle'k ugyanazt
csina'lja'k, mint Ka'da'r: azzal dicsekszenek, hogy a ko~rzeti bajnoksa'g
bajnokai. E's nyomukban Te is ezt mondod. Ez i'gy igaz. De ez jelento"s re'szt
Ka'da'rnak ko~szo~nheto". Ezt pl. elfelejtik hozza'tenni. Ma'sre'szt most ugye
ma's volt indula'skor az i'ge'ret.
Az a'llamha'ztarta's ege'sze'nek ta'rgyala'sa'ra egye'bke'nt aze'rt lenne szu~k-
se'g, mert i'gy fe'lrevezeto" a dolog. Kisebbnek la'tszik az a'llam szerepe.
Ha hozza'adjuk az egyebeket, mint ta'rsadalombiztosi'ta'si, szolidarita'si alap
(munkane'lku~li sege'ly), akkor kideru~l, hogy az a'llam nem a GDP 60, hanem
me'g mindig kb. 100%-a't osztja el. Ez abszurdum, az a'llami u'jraeloszta's
megfojtja a gazdasa'got. Tudoma'sul kell venni, hogy bizonyos dolgok a'llami
finanszi'roza'sa't meg kell szu~ntetni. Ez persze fa'j, amikor e'pp leva'gja'k,
de hosszabb ta'von akkor is ez a jobb, mert az a'llam szerepe'nek le'nyeges
cso~kkene'se ne'lku~l nem va'lhat az orsza'g mu"ko~do"ke'pesebbe'. A magyar
munkaero" alacsony termele'kenyse'ge (ke'pzettse'ge, munkafegyelme) mellett
legala'bb 25-30%-kal cso~kkenteni kellene a ko~zterheket ahhoz, hogy az orsza'g
vonzo' legyen a befektetni akaro'k sza'ma'ra. Az MDF korma'ny egy kive'tellel -
a fogyaszta's dota'cio'ja - le'nyege'ben va'ltozatlanul fenntartotta a
paternalista szocialista a'llamot.
A ko~ltse'gvete'st illeto"en kicsit fe'lree'rtette'l. Nem arro'l van szo', hogy
honnan hova kellene a'trakni pe'nzt, hanem hogy azt a pe'nzt, amit odaadnak,
rosszul haszna'lja'k fel, mert rossz a struktu'ra. Elo"szo~r meg kell va'ltoz-
tatni a struktu'ra't, pl. az oktata'se't, ege'szse'gu~gye't, azta'n majd
kideru~l, milyen szinten tarthato' el, mennyibe keru~l. Lehet, kevesebbe, lehet
to~bbe. A korma'ny ezt a munka't nem ve'gezte el, helyette megpro'ba'l minden
o~ro~ko~lt inte'zme'nyt le'nyege'ben va'ltozatlanul, nagyja'bo'l ugyanolyan
ara'nyokban megfinanszi'rozni. Az ellenze'k alapveto"en ezt kifoga'solta. Voltak
javaslataik a jelenlegi rendszeren belu~l is, aminek egy re'sze't elfogadta a
korma'ny, ma'sikat nem, (a javaslatok ira'nya'ro'l ko~zben i'rt Hidas Pali), de
ez egy hiba's szerkezet toldozgata'sa volt. Addig, ami'g nincs struktura'lis
va'ltoza's, azt sem tudod, hogy mennyi kell ra'. Mindent egyszerre persze hogy
nem lehetett volna csina'lni, az illu'zio' volt. De a korma'ny semmi e'rdemit
sem csina'lt. Ma'sfe'l e'v nagyon hosszu' ido", pla'ne, hogy nagyon sok mindent
elo"ke'szi'tett nekik a Ne'meth-korma'ny. Ott a'lltak sorba az (akkori)
ellenze'kkel a kerekasztalna'l egyeztetett to~rve'nyek. Van olyan, ami azo'ta
is csak a'll e's porosodik. Lehet rajtuk mo'dosi'tani, de a munka java ke'sz.
Nem kell nekem elhinned az oktata'si reformro'l i'rtakat. Olvasd el egyma's
uta'n az MDF program vonatkozo' fejezete't, az elso", a ma'sodik (Gazso'-fe'le)
e's a mostani tervet. Fe'lelmetes u~temben dobta'k ki az e'rdemi reformokat.
Mostanra tana'rnak, dia'knak, szu~lo"nek, o~nkorma'nyzatnak csak ko~telesse'gei
maradtak, minden jog az a'llame' vagy az igazgato'e'.
A tudoma'nyban nem is kell rendszerva'lta'st tartani. A tudoma'nyos igazsa'gok
politika'to'l le'nyege'ben fu~ggetlenek. Me'g az e'n szakma'mban legkeve'sbe':
tavaly beadott valaki egy a'lli'to'lag egye'bke'nt kiva'lo' dolgozatot a ne'p-
gazdasa'gi terveze's mo'dszertana'nak egyes ke'rde'seiro"l. A TMB eltana'csolta
megve'de'se'to"l. Hat e'v kutata'sa ment veszendo"be. Me'ly re'szve'tem. De a
cikk pe'lda'i terme'szettudo'sok voltak, ott pedig a politika'nak a 60-as
e'vekto"l nem volt e'rdemi hata'sa a tudoma'nyos eredme'nyek e'rte'ke're,
e'rte'kele'se're. Akade'miai hivatalnokok megva'laszta'sa'ba komolyan beleszo'lt
a hatalom - emle'kezetes eset, amikor addig tartotta'k beza'rva az ido"so~do",
ma'r gyenge vese'ju" akade'mikusokat, ami'g meg nem va'lasztotta'k azt, akit a
pa'rt jelo~lt - de akade'mikusok va'laszta'sa'ba az elmu'lt hu'sz e'vben alig
szo'ltak bele, leginka'bb me'g akkor, ha valaki ellen kifoga's volt.
Egye'bke'nt e'n komolyan i'rtam, hogy u'gy is lehet do~nteni, nincs tudoma'nyos
kutato' inte'zetekre szu~kse'g Magyarorsza'gon. Ha van, akkor viszont oda kell
adni annyi pe'nzt, ami e'rtelmesse' teszi fenntarta'sukat.
Az, hogy az oktata'st felfejleszte'se szu~kse'ges, sok szu~lo" ige'nye mellett
az e'n szeme'lyes szakmai ve'leme'nyem. Ma'ra a magyar munkaero" nemzetko~zi
o~sszehasonli'ta'sban alulke'pzett. Eze'rt azt gondolom, inka'bb az a'ltala'nos
tandi'jmentesse'get kellene megszu~ntetni, de el kell e'rni, hogy le'nyege'ben
mindenki elve'gezhesse a 12 oszta'lyt, mindenki sza'ma'ra nyitott legyen az
egyetemre juta's leheto"se'ge. E's le'nyegesen no~velni kell az egyetemi helyek
sza'ma't. Ez uto'bbi u'gy lenne megvalo'si'thato', ha a kutato'ba'zist a'tala-
ki'tana'nk egyetemekke'. Ez teha't mellesleg felsza'molna' az akade'miai
kutato'ha'lo'zatot. De nem aze'rt, mert rossznak tartom a magyar kutato'kat.
So"t, azt gondolom, hogy az i'gy le'trejo~vo" u'j egyetemek sokkal jobbak
lenne'nek a maiak to~bbse'ge'ne'l. Ha rosszak lenne'nek az akade'miai kutato'-
inte'zetek, nem dolgozna szeme'lyi a'lloma'nyuk kb. harmada ku~lfo~ldo~n
kutato'ke'nt, nem kapna'nak kutato'i munka't. Nem tudok ro'la, hogy a Szadesz
maga'e'va' tette volna ezt az elke'pzele'sem, noha ne'ha'ny gazdasa'gi
szake'rto"je't pro'ba'ltam ezu~gyben gyo"zko~dni.
Azt gondolom, tu'l optimista vagy. A ko~zeledo" va'ltoza'sok e'pp hogy akada'lya
az e'rdemi va'ltoza'soknak, mert ezek egy-egy hangos csoport e'rdekeit se'rtik.
Ha valo'ja'ban esetleg nem is se'rtene' egy reform az e'rdekeket, a va'ltoza's
mindig kellemetlen. E'rdemi reformok fa'jdalmasak, ilyesmit nem kocka'ztat egy
korma'ny ko~zvetlen a va'laszta'sok elo"tt. Ne'zdd meg pl. az angol konzervati'v
korma'nyt: fe'l e'vvel ezelo"tt egyszerre csak elsu~lyesztette az ege'szse'g-
u~gyi reformot, mert tu'l ko~zel volt ma'r a va'laszta's. To~bb mint egy e'vre.
Ko"ro~si Ga'bor
===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Atomvillanas ( 4 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- Katona! Mit csina'l, ha atomvillana'st e'szlel?!
- Jo'l megne'zem. To~bbet u'gysem la'tok olyat.
Felide'zte: Ko"ro~si Ga'bor
===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Koltoi kerdes Elek Gaborhoz ( 6 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Orkenyrol szerintem semmit sem tudsz,a Totek eleri az Ubu Kiraly szintjet
Ga'bor! Ezt Te most e'rvnek sza'ntad Csorna Istva'n meggyo"ze'se're? Szerinted
(eddigi i'ra'sai szemle'lete alapja'n) e'rte'kesnek tarthatja az U~bu~ kira'lyt?
Ko"ro~si Ga'bor
===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Pro-East: Abortion in Germany. Economist, 30.11.91 ( 37 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Of the many post-unity dilemmas the Germans face, the reform of the law on
abortion is proving the trickiest. The closer parliament gets to choosing from
half a dozen different proposals, the more anguished the debate--especially
within Helmut Kohl's centre-right coalition.
Even before the Germanies got together, Wessis (westerners) battled over
whether to change their toughish law, which makes abortion a crime unless
doctors agree that the pregnant woman's health or social well-being would
suffer by having a child. The opposition Social Democrats favoured relaxation,
as did a lot of Free Democrats (liberals), the junior partner in the
government alliance. Mr. Kohl's Christian Democrats and their Bavarian allies,
backed by the Catholic church, argued against.
The result was deadlock--until the merger with East Germany, where abortion on
demand was allowed during the first three months of pregnancy. In the dash to
unity last year, no agreement could be reached on whether eastern or western
abortion law should prevail, and the issue was left for decision by a future
all-German parliament. Backers of liberalisation in the west reckon that, with
support from Ossis, most of them firmly against having to "import" a tougher
line, the scales have tipped decisively in their favour.
They may be right. The Free Democrats are close to the Social Democrats on
allowing abortion on demand during the first three months of pregnancy so long
as the woman has been "counselled". A growing number of Christian Democratic
parliametarians, especially from the east, look ready to join in--to the furry
above all of the strongly Catholic Bavarians. One open question remains
whether abortion should be removed from the criminal statutes altogether.
Social Democrats believe it should be; Free Democrats (and liberal Christian
Democrats) are worried that too amtitious a change might be rejected by the
Constitutional Court, which blocked another bid to reform abortion law in 1975.
All this spells trouble for Mr. Kohl. He has stressed that the issue is a
matter for the conscience of each deputy, not for party discipline. But the
debate is cutting through his own camp above all, bringing growing tension
between conservatives and liberals in the run-up to regional elections next
spring. ...
Bege'pelte: Ko"ro~si Ga'bor
===============================================
Felado : pannon@bcsfse.boeing.com
Temakor: A Z-T szavazas eredmenye ( 28 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Meglepett hogy milyen kevesen szavaztak az ugyben: 30-an magaval Lex Z-T-vel
kapcsolatban, s csak 27-en az altalanos felelossegrevonas kerdeseben.
Ti matekosok valoszinuleg ezt a szamot tul kicsinek is tartjatok egy jo
mintavetelhez, nem?
A masik dolog ami roppantul erdekel az hogy mivel indokoljak a Lex Z-T
ellenzeset azok, akik egyebkent a felelossgrevonas mellet vannak. Ugyanis
az utobbiakbol a szavazas szerint ketszer annyian vannak, ugyanakkor azok
kozul nyilvan sokan a Z-T ellen szavaztak.
Mint mar egyszer emlitettem, erre csak olyan magyarazatot tudok talalni,
hogy 1) vagy tul gyengenek talaltak a Lex Z-T-t (amivel en is szimpatizalok),
vagy 2) igazan ellenzik az altalanos felelossegre vonast is, de taktikai
okokbol ezt nem valljak be.
Vallalkozna esetleg valaki a "NEM-IGEN" szavazok kozul hogy megmagyarazza ezt
a nehanyunk szamara furcsa szavazatot? Ugyanis en azt sem tudom elkepzelni
hogy valaki az altalanos felelossegrevonas mellett legyen, de a Z-T-t
ellenezze az elevules miatt. Nem tudok elkepzelni olyan torvenyt aminek
kivitele nem utkozne az elevulesbe ha a valoban nagy gazembereket felelossegre
akarjak vonni.
Amint emlekeztek az egyik nemregi HIRMONDO szamra, a nemetek is eppen
mostanaban tervezik a regi NDK gazembereit szamonkerni akiknel szinten
fenall az elevules valoszinusege.
Udvozlettel,
Pannon Jozsi
===============================================
Felado : pannon@bcsfse.boeing.com
Temakor: Kerdesek Vajta Miklostol ( 30 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Miklos:
>Elolvasvan az MTA-rol, azon belul pedig nevszerint Vomos Tibor
>es Csibi Sandor professzorra vonatkozo megjegyzeseket eleinte
>gondolkoztam, hogy nem is erdemes hozzaszolni, olyan suletlenseg
>az egesz. DE aztan eszembe jutott, hogy cinkosok kozt bunos, aki
>hallgat.
>Rovidre fogva, Vamos Tibort meg gyerekkoromtol, edesapam reven ismerem,
>Csibi Sanyit, pedig egy nagysikeru, 1971-ben tartott nemzetkozi
>szeminarium ota ismerem. En - meg ha megkoveznek erte is - nem szegeyllem
>egyik ismeretseget sem.
Nos, en is gondolkoztam eleinte hogy honnan olyan ismeros a neved. Vegul
aztan regi BME-s erosaramos kapcsolataim reven rajottem hogy miert is volt
neved olyan ismeros, edesapad szaktekintely volt az erosaramu iparban (VEIKI?).
Valami olyasmit is hallottam ami ketsegesse teszi targyilagossagodat az MTA
cikkben irottakkal kapcsolatban, mivel az a hir jarja hogy neked is van bizony
vaj a fejeden. Pl. valami korai parttagsagrol es monkasorsegrol szol a fama.
Talan nem artana ha tisztaznad ezeket a mende-mondakat mielott igenyt tartanal
arra hogy komolyan vegyuk az MTA cikk feletti felhaborodasodat.
Ami pedig Vamos "nagy" szakmai elismertseget illeti ... Biztos vagy abban hogy
o maga volt az a nagy elme akit meg kulfoldon is csodaltak, vagy pedig pusztan
arrol van szo hogy neki tulajdonitottak olyan dolgokat amik az alatta dolgozo
szakemberektol szarmaztak? Ugyanis nem ritka eset az hogy vezeto profok
maguknak sajatitanak ki olyan eredmenyeket amik a beosztottjaiktol szarmaznak.
Gondolom ezzel nem mondok ujsagot nektek.