------------------------------------------
-- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK --
------------------------------------------
Date: Sun Jan 26 00:48:30 EST 1992
Subject: *** FORUM *** #471
Tartalomjegyzek:
----------------
Felado : talas@pangea.stanford.edu
Temakor: C-S-O-R-N-A ( 90 sor )
Felado : talas@pangea.stanford.edu
Temakor: C-S-O-R-N-A II. resz ( 39 sor )
Felado : talas@pangea.stanford.edu
Temakor: Megjegyzes ( 21 sor )
Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu
Temakor: Tudzsman es Milosevics ( 23 sor )
Felado : aronatas@weber.ucsd.edu
Temakor: FIDESZ 1. ( 77 sor )
Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de
Temakor: Az SZDSZ koltsegvetesi alternativaja ( 68 sor )
Felado : aronatas@weber.ucsd.edu
Temakor: FIDESZ 2. ( 66 sor )
Felado : elekgab@descartes.math.purdue.edu
Temakor: Csorna Istvannak ( 91 sor )
Felado : hetyei@athena.mit.edu
Temakor: Bucsu-egyelore ( 21 sor )
Felado : pannon@bcsfse.boeing.com
Temakor: A tudomanyos es egeszsegugyi reformokrol ( 50 sor )
Felado : pannon@bcsfse.boeing.com
Temakor: Ismet a koltsegvetesrol ( 99 sor )
Felado : elekgab@euclid.math.purdue.edu
Temakor: gondolatfele ( 56 sor )
Felado : mte210a@vaxc.cc.monash.edu.au
Temakor: Megbocsaatok! ( 90 sor )
Felado : elekgab@euclid.math.purdue.edu
Temakor: Marai ( 2 sor )
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: A menekultmilliokrol ( 76 sor )
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Horvath Belarol ( 25 sor )
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Pellionisz Andrasnak ( 27 sor )
*******************************************************************************
A KOZVELEMENYKUTATAS VEGEREDMENYE:
A Zetenyi-Takacs fele torvenyt
helyeseltek: 13-man
elleneztek: 17-en
Altalaban a multban elkovetett, de politikai okokbol nem szamonkert
buntettekert
felelossegrevonast kivannak: 18-an
nem kivannak felelossegre vonast: 9-en
* * *
Amint a fenti hirbol kitalalhato, hazaertem teli korutamrol. Egyuttal azt is
szeretnem kozzetenni, hogy mivel belefaradtam a supervisorkodasba, megkertem
Hollosi Jozsit, hogy vegye vissza tolem a HIX felugyeletet.
A jovoben tehat a hollosi@sztaki2.sztaki.hu cimre irjatok HIX-ugyben.
Ez vonatkozik az ujab poll-ok inditasara is.
Az en energiambol sajnos csak ennyire futotta.
Udvozlettel, Hetyei Gabor
*******************************************************************************
===============================================
Felado : talas@pangea.stanford.edu
Temakor: C-S-O-R-N-A ( 90 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Szabo Zoltan : Magzatve'lelem (HVG, 1991. november 2.)
Nehez vitaba szallni Jobbagyi Gabor cikkevel. Jogasztol inkabb erveket varna
az ember, mint indulatoktol atfutott politikai pamfletet. Marpedig a szerzo
egy satani osszeskuves remkepet vazolja fel cikkeben, mely szerint az allam,
az allampolgarok, az egeszsegugy es annak dolgozoi anyagi erdektol vezerelve
szovetkeznek minel tobb magzati elet kioltasara. E tetel alatamasztasara
pedig olyan erveket hasznal, amelyek onmagukban igazak ugyan, de az igazolni
kivant allitassal csak igen laza oksagi kapcsolatban allnak (ezt a modszert
hivjak mindkozonsegesebben "csusztatasnak").
A partallam, irja Jobbagyi, szereny becsles szerint is 1000 milliard forint
szocialis kiadast takaritott meg 35 ev alatt az abortusz kovetkezteben meg nem
szuletett gyermekeken. Ez igaz lehet, de messze nem igazolja a partallam
erdekeltseget az abortuszokban. Egy felol ugyanis a szerzo olyan foku
kozgazdasagi racionalitast tetelez fel a partallamrol, mellyel az sohasem
rendelkezett (ellenkezoleg, hirhedten koltsegerzeketlennek bizonyult,
valahanyszor ugynevezett "politikai" kerdesrol volt szo), masfelol
megfeledkezik az elmaradt haszonrol, amelyet a politikai vezetes minden
bizonnyal szem elott tartott volna, ha a Jobbagyi feltetelezte kifinomult
gazdasagossagi megfontolasok vezerlik. E 35 ev soran ugyanis a legfobb (so"t,
gyakorlatilag az egyetlen) munkaltato az allam volt. Ahhoz, hogy az emlitett
2 millio fo munkajabol az 1000 milliard megteruljon, elegendo lett volna, ha
elete munkajaval mindegyikuk csak 500 ezer forint hasznot hajt az allamnak,
ami - a meglehetosen magas kizsakmanyolasi ratat figyelembe veve - nevetsegesen
csekely osszeg.
Az allampolgari erdekeltseget az adozasi es szocialis rendszer volt hivatott
megteremteni, allitja a szerzo. Tekintsunk most el attol, hogy a szemelyi
jovedelemado rendszere alig nehany eves, igy az elmult 35 ev abortuszaiban
aligha jatszhatott donto szerepet. (Nem ketseges persze, hogy a csaladi
jovedelemado igazsagosabb lenne, de szerintem bevezetese nem eredmenyezne
jelentos visszaesest a muvi vetelesek szamaban.) Ketsegkivul igaz, hogy
"minden megszuletett gyermekkel egyenes aranyban romlik a csalad
eletszinvonala." Ez azonban a vilagon mindenutt igy van. A legjoletibb joleti
allam sem kepes atvallalni a gyermekneveles minden koltseget - legfeljebb
talan nehany dusgazdag olajsejkseg.
Valoban jol hangzo erv, hogy az abortuszonkent kifizetendo 2 ezer forint,
valamint a 2-5 ezer forintnyi halapenz erdekelte teszi az egeszsegugyi
dolgozokat a muvi vetelesek minel magasabb szamaban. Nem hiszem azonban, hogy
egy sikeres szulesen akar az orvos, akar az apolok sokkal rosszabbul
keresnenek.
Szerzo riaszto riaszto szamokat kozol annak bemutatasara, milyen katasztrofakat
okozott az elmult 35 ev soran a legalis abortusz. Nincs okom ketelkedni, a
becsult adatok hitelessegebn, de ezeket a tragediakat nem a legalis abortusz,
hanem egyszeruen az abortusz okozta. Alig hiszem, hogy az abortusz altalanos
tilalma, es ami szuksegszeruen egyutt jar, az illegalisan, szakszerutlenul,
esetleg nem steril korulmenyek kozott, so"t sajat kezuleg begzett "angyal-
csinalasok", valamint a csecsemogyilkossagok lenyegesen nagyobb szama eseten
a kep sokkal kedvezobb lenne. Csak talan kevesbe tudnank rola.
Nem teljesen helytallo a szerzo azon kijelentese, hogy ha egy magzatra
ramondtak: nem kivant, akkor "a partallam egeszsegugye keszseggel nyujtott
segito kezet", hiszen valamilyen korlatozas csaknem mindig volt. Azt azonban,
gondolom, a szerzo sem vitatja, hogy e magzatok ilyen vagy olyan okokbol, de
csakugyan nem kivantak voltak, es legalabbis ketseges, hogy ki es milyen
jogon kenyszerithette volna az anyjukat, hogy megis megszulje oket.
Az utobbi ketelyre persze - implicit modon - maga Jobbagyi Gabor ad magabiztos
valaszt cikkeben, amikor azt karhoztatja, hogy a szabad abortusz rendszerevel
az allampolgarok megkaptak a korlatlan, felelosseg nelkuli nemi kapcsolatok
lehetoseget. A szexualis szabadossagot persze kinek-kinek jogaban all erkolcsi
felfogasanak megfeleloen megitelni, am ha valaki azzal ohajtja megtorolni ezt
az altala elitelt magatartast, hogy az eredmenyekent megfoggant gyermek
megszulesere kenyszeriti az anyat, az mar mindenkeppen kulonos. Kerdeses, hogy
egy megtorlaskeppen, kenyszerbol megszuletett gyerek milyen eselyekkel indul
neki az eletnek, es ennek kovetkezteben az is vitathato, vajon a megfogant
elet jogat, vagy sajat ideologiai eloiteleteit vedelmezi-e az, aki ilyet
javasol.
Alkalmaz aztan a szerzo olyan erveket is, melyek igazsagtartalma erosen
megkerdojelezheto. mindjart a cikk elejen a huszas es otvenes evek allapotait
szembesitve azt irja, hogy "...az otvenes evek elejenk asszonya munka mellett
a legkisebb szocialis tamogatas nelkul volt kenytelen tobb gyermeket nevelni,
sokukat a legnagyobb nyomorban", mintha bizony a huszas evek szocialis
tamogatasa kovetkezteben a gyermekuket nevelo anyak hirbol sem ismertek
volna a nyomort.
Hasonlokeppen mulatsagos a szerzo azon kitetele, miszerint "... a partallam
sajtomonopoliuman keresztul evtizedeken at ellentmondast nem turon harsogta
a nok szabad donteshez valo jogat, azt, hogy az abortusz emberi jog". Jobbagyi
megfeledkezni latszik arrol a tenyrol, hogy a partallam sajtoja semmilyen
osszefuggesben sem alkalmazta szivesen a "szabad dontesi jog" kifejezest,
tartva a hatalom szamara kinos asszociacioitol, az "emberi jogok"-rol meg csak
mint az imperialista propaganda szolamarol irt, amellyel a szocialista
orszagok kozvelemenyet probaljak megzavarni.
===============================================
Felado : talas@pangea.stanford.edu
Temakor: C-S-O-R-N-A II. resz ( 39 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Meg problematikusabb azonban amit a szerzo a kormanykoalicio kereszteny
eszmeisegenek es az abortusz gyakorlatanak ellentetelerol irt. A kormany-
propagandaval szoges ellentetben ugyanis a kormany nem a rendszervaltas
vegrehajrasara, a fejekben torteno rendcsinalasra, auj erkolcsi normak
megyokereztetesere kapott felhatalmazast a valasztasokon, hanem a kormanyzasra.
Az abortusztilalomnak, mint erkolcsi normanak az egyhazak eleddig a hivok
koreben sem tudtak a gyakorlatban ervenyt szerezni. Enyhen szolva nagyvonaluan
ertelmezi kormanytobbseg felhatalmazasat az, aki ezek utan azt varja tole,
hogy ezt a tilalmat az allami eroszak eszkozevel ervenyesitse a nem hivok
- vagy mas erkolcsi meggyozodesuek - koreben is.
Vegul semmilyen empirikus teny nem tamasztja ala azt a szerzo altal sugallt
tetelt, hogy a nemzet biztos pusztulasa csak az abortusztilalom reven kerulheto
el. a kutatasok az abortusztilalom es nepszaporulat kozotti feltelezett
osszefuggest egyaltalan nem mutatjak ki; tilalom eseten legfeljebb a kesobbre
tervezett gyermekek szuletnek meg elobb. van viszont ennek az elkepzelesnek
egy veszelyesebb resze is. A hetvenes evek eleji szocialis intezkedesek
eredmenyekeppen megszuletett nagszamu gyermek a kovetkezo evekben er szulokepes
korba, a kilencvenes evek elejere-kozepere tehat mindenkeppen demografiai
fellendules varhato. ha a kovetkezo evekben sikerulne kieroszakolni egy
abortuszt szigoruan tilto rendelkezest, a mindenkeppen bekovetkezo szuletes-
szam-novekedest konnyu lenne ezen intezkedes eredmenyekent feltuntetni, es
osszekapcsolni a nemzet sorvadasat az abortusz szabadsagaval, ezzel
evtizedekre leveve a napirendrol a gyermeknevelest megkonnyito szocialis
intezkedeseket csakugy, mint a korszeru szuletesszabalyozasi modszereket
propagalo - s ilyeten szinten abortuszellenes - felvilagositas ugyet.
Az elmult negyven ev soran rengeteg jovatehetetlen kovetkezmenye volt a
partallam hibas, gyakran bunos politikajanak. Manapsag azonban ugy tunik, hogy
mikozben e kovetkezmenyek felszamolasa alig halad, sokan gozerovel igyekeznek
tonkretenni azt a keves jot is, amit a negyven ev soran a hatalom kenyszerbol,
a tarsadalommal keresett kompromisszum erdekeben, vagy 'uram bocsa', racionalis
megfontolasbol tett. Egyre erosebb azoknak a hangja is, akik ahelyett, hogy
potolni akarnak, amit a diktatura oktatasugye bunosen elhanyagolt, a szexualis
es korszeru csalatervezesi ismeretek terjeszteset - a hatalomnak az abortusszal
szemben tanusitott viszonylag jozan toleranciajat kivanjak az eroszakos
tilalom eszkozevel felcserelni. Nem fog beva'lni.
===============================================
Felado : talas@pangea.stanford.edu
Temakor: Megjegyzes ( 21 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Masodpercekkel csusztam le a lapzartarol, sajnos nem tudtam elobb vegezni a
fenti cikkel. (A gepelesi hibakert elnezest kerek, nem volt idom javitani, ugy
tunt, hogy elerem a lapot..)
A cikk onmagaert beszel (mint ahogy az elozo is...). Sajnos nem ez
lesz az egyetlen terulet, ahol varhatoan ervenyesulni fog a nep-nemzeti-
kereszteny kuldetestudat es atyai neveloszandek. Kar, hogy egy ropke idoszak
utan megint meg kivanjak szabni, hogy mirol mit kell gondolni, s ha nem megy
szep szoval - mert sokszor nem megy - akkor ...
" ... akkor is azt fogja csinalja majd az a budos kolyok amit en mondok,
mert kulonben soha nem lesz ember belole, de majd adok en neki, s csak azert
is embert faragok belole! Hogy nagyjainkkal szoljak: A szemtelenkedest
maganemberkent is nehezen turom!*"
Ha't majd ujra nevelodunk ...
Ta'las Sa'ndor
* Antall Jozsef
(ha jol tudom, akkor a koltsegvetesi vita kapcsan a Fidesz-nek)
===============================================
Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu
Temakor: Tudzsman es Milosevics ( 23 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves FORUMozok,
Tobbszor szo esett mar a jelenlegi x-jugo vezetok, foleg Tudzsman horvat
es Milosevics szerb politikusok szemelyisegerol, stb. Legutoljara tegnap
Hidas Pali quasi dicserte Tudzsman-t. A kovetkezo nem a sajat tapasztalato-
mon alapszik, hanem egy macedoniai hazaspar grad. student-eim megbizhato ve-
lemenye. Azert mondom 'megbizhato', mert egyreszt semlegesek a horvat-szerb
ellensegeskedesben (sot utaljak a mindket oldali veres demagogiat) es mert
nagyon muveltek es jol-ertesultek.
Hat szoval o~k Tudzsman-t a sztalinizmus es a szelsosegesen nacionalista,
usztasa politika szerencsetlen keverekenek tartjak. Amerikai idiomaval, sok-
szor tette mar a labat a szajaba es pl. Nemetorszag altal valo, EK-nel hama-
rabbi elismeresuket nyilvanosan az 1941 utani nagy nemet-horvat baratsag
folytatasanak jelentette ki. Errol nem erdemes itt tobbet mondani, a diakok
szerint Tudzsman Horvatorszagnak inkabb egy liability-je, mint asset-je.
Milosevics hatalomra-vagyo es minden aron. A mai horvat generaciot
okolja az 50 evvel ezelotti, usztasak altali szerb tomeg-gyilkossagokert.
Igy szerez maganak tomegbazist, mint annyi diktator az evszazadok soran.
Szomoru, hogy ez a ket ember, akit ez a sokat szenvedett nep talalni tudott.
Findler Miklos
===============================================
Felado : aronatas@weber.ucsd.edu
Temakor: FIDESZ 1. ( 77 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Korosi Gabor elemzese a FIDESZrol nagyon tetszett. Ehhez csatlakozik
a kovetkezo cikk, amelyet januar 2-an a Politikatudomanyi Tarsasagban
olvastam fel, es amely a FIDESZ Konyvben fog megjelenni februarban.
A cikk hosszabb mint 150 sor, ezert reszletekben kuldom el. A cikk
mufajat tekintve tarsadalomtudomanyi essze, de remelem a stilus nem
nem fog elrettenteni senkit.
Rona-Tas Akos
FIDESZ. Mi DESZ ?
Nemzedekek es partok
Nemzedekek es korcsoportok
Keves olyan parlamenti part van a vilagon, amely
eletkor szerint szervezodik, es bar a latszat ennek
ellentmond, a FIDESZ sem tartozik ezek koze. A FIDESZ nem
ifjusagi part, nem egy korcsoportot kepvisel, hanem egy
politikai generaciot. Generaciok es eletkorcsoportok kozott
egy bizonyos pillanatban mindig tokeletes a megfeleles, egy
generacio tagjai egy adott idopontban azonos korcsoportba
tartoznak. A korcsoportok es a generaciok kozotti kulonbseg
csak idovel mutatkozik meg, ahogy az azonos generacio tagjai
ujabb es ujabb korcsoportokba lepnek at. A generacio es a
kezdeti eletkorcsoport kozotti kulonbseg evrol evre no, es
ezzel egyutt no az eletkor es a nemzedek kozotti distinkcio
jelentosege. A FIDESZt tehat pontosabb lenne KEKANDESZnek, a
KEso-KAdari Nemzedek DEmokratikus Szovetsegenek nevezni,
mert a fiatal jelzo csupan annak kovetkezmenye, hogy ez a
nemzedek eppen 1980-as evtized vegen volt fiatal.
A FIDESZ tehat nem ifjusagi hanem nemzedeki part, es
sajatos arculata eppen ott ragadhato meg, ahol bazisa es
vezetoi mint politikai generacio kulonboznek a tobbi
politikai parteitol.
A politikai generaciok fogalmanak klasszikus
meghatarozasa Mannheim Karolytol szarmazik, de a fogalom
Szekfu Gyula reven a magyar tortenetirasban is megtalalta
helyet. Mannheim szerint egy politikai generacio egy olyan
tarsadalmi elhelyezkedes, amelyet a kozos elmenyek azonos
eletkorban valo megtapasztalasa kulonit el a tobbi politikai
generaciotol. Ugyanaz az esemeny mas elmenykent erint
gyermeket, felnottet es oreget, es ezek az elmenyek is
maskent rogzodnek eletkoronkent, mivel fiatal korban kulso
tapasztalatok melyebb nyomot hagynak.
Mannheim nyoman a generaciokat osszetarto es
meghatarozo kozos tapasztalasnak megkulonboztethetjuk direkt
es indirekt elemeit: a sajat elmenyeket es a kollektiv
emlekezes altal kozvetitett tapasztalatokat. A kozvetitett
tapasztalatok adjak a tortenelem folytonossagat es teszik
lehetove a generaciok kozotti kommunikaciot. A generaciok
profiljat azonban megis fokent sajat kozvetlen -- elso
sorban ifjukori -- elmenyeik alakitjak, es itt is a
legnagyobb szerepe a 15 es 25 ev kozotti idoszaknak van.
Mannheim hangsulyozza, hogy a politikai generacio nem
konkret csoport, azaz tagjai nem feltetlenul tudnak
hovatartozasukrol, amely egy passziv viszony kozossegebol
fakad. Am politikai generaciok idorol idore megszervezhetik
magukat egy valodi politikai szovetsegge. Ilyen szovetseg a
FIDESZ.
Egy politikai generacio is lehet belsoleg tagolt. Egy
politikai generaciot tagolhat a rendelkezesukre allo
informacio, az az ideologia amelyen keresztul ezeket az
informaciokat ertelmezik, tagolhatja erdek es lehetoseg,
illetve szemelyes kapcsolat-rendszerek informalis haloja. De
forditva is igaz: az ezen kriteriumok szerint megalkothato
csoportokat is tagolhatjak politikai nemzedekek. A politikai
generaciot tehat egy sok-dimenzios ter egyik dimenziojakent
szabad csak elkepzelni. Mannheim politikai nemzedek fogalma,
tehat arra ad lehetoseget, hogy az erdekek, lehetosegek es
az egyen szamara rendelkezesre allo informaciok, ertelmezesi
keretek es emberi kapcsolatok egymasmelletisegen kivul a
tortenelmi ido egymasutanisagat is beepitsuk a tarsadalmi
cselekvesrol alkotott gondolkodasunkba.
===============================================
Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de
Temakor: Az SZDSZ koltsegvetesi alternativaja ( 68 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Pannon Jozsi,
A Magyar Narancsban olvastam, hogy az elozo koltsegvetesrol szolo tor-
veny zarorendelkezesei kozott szerepel, hogy a kormany koteles a kolt-
segvetes iranyelveit augusztus 31-ig, a fejezetszintu iranyelveket
szeptember 30-ig, a reszletes iranyelveket oktober 31-ig, a vegleges
javaslatot pedig november 15-ig az Orszaggyules ele beterjeszteni.
A kormany az elso hataridot 1 honappal, az utolsot pedig 2 hettel
lepte tul. A kozepso kettot pedig "nemes egyszeruseggel kihagyta".
Igy azutan abszolut lehetetlen volt a koltsegvetesbe belelatni, mivel
annak osszsulya 3 kg (tobbezer oldal) volt, amihez meg 1 kg modosito
inditvany csatlakozott december vegeig. A modosito inditvanyok nagyob-
bik resze kormanyparti kepviseloktol szarmazott, a kormany viszont
azt allitotta, hogy az ellenzektol. Lehet, hogy darabszamra az egyik,
kilora a masik igaz, viszont a kormanyparti kepviselok kozos megegye-
zessel visszavontak az osszes olyan javaslatukat, amit a bizottsagok
es a kormany nem tamogattak. Ezutan valoszinuleg az ellenzeki modosi-
to javaslatok kerultek tobbsegbe. A parlamenti szavazogep mar fustolt,
ezert le kellett allni egyszer. A szokasos 10 masodperces szavazasi
idot 5-re csokkentettek, egy MDF-es honatya javasolta az eppen elnoklo
Dornbach Alajosnak, hogy csak a javaslat szamat mondja be, de ne ismer-
tesse roviden. Ezt mar azert Dornbach elutasitotta. A kormanyparti kep-
viselok vegul mar csak a Kupa fejet lestek, ha o bolintott vagy elaludt,
akkor az igen gombot, ha fejet razta vagy felebredt, akkor a nem gombot
nyomtak meg.
Modosito inditvanykent a kormanyzati szervek koltsegvetesenek csokken-
tese, az oktatasi intezmenyek es az onkormanyzatok koltesegvetesi ta-
mogatasanak novelese szerepelt. Azt hiszem, hogy az MSZP es a FIDESZ
is gondolta volna jobbnak. Ez azonban meg nem szerkezeti valtoztatas
lenne, de igy jobba lehetett volna tenni ezt a koltsegvetest.
A szerkezeti problema az (vagy az egyik, majd a szakertok kijavitanak),
hogy a GDP-nek tul nagy aranya csorog keresztul a koltsegvetesen. En
a GDP-t 2400$/fo-nek tudom (gondolom ez azert kisebb a valosagosnal,
mert nincs benne a fekete gazdasag). A jelenlegi koltsegvetes valamivel
tobb, mint 1000 milliard Ft, azaz kb. 1400$/fo. Az onkormanyzatok tamo-
gatasat, vagy azok nagy reszet nem kellene elobb adokban kozpontilag
beszedni es utana szetosztani, hanem helyben kellene rogton hagyni.
Az SZDSZ valasztasi programjaban pl. az szerepelt, hogy a szemelyi jo-
vedelemado(SZJA), valamint a maganszemelyek es helyi cegek vallalkozoi
nyeresegadoja (VANYA) maradjon az onkormanyzatoknal, az altalanos for-
galmi ado (AFA) es a nagy cegek (MAV, Posta) nyeresegadoja gazdagitsa
a kozponti koltsegvetest. Nagyobb helysegek (varosok, nagyobb kozsegek)
szerintem maguk szedhetnek az adot (aminek merteket amugy is torveny
szabna meg), kisebb helysegek helyett az APEH a mostani modon szedhet-
ne berben, de egyebkent az egesz adoszedes felett szakmai felugyeletet
gyakorolna. Lennenek olyan foleg kiskozsegek, ahol nagyon keves, vagy
szinte semmi ado nem folyna be, ezeket a koltsegvetes tamogatna. Gazdag
onkormanyzatoknak viszont maguknak kellene minden beruhazast megvalo-
sitani (most pl. egy tetel a koltsegvetesben a Lagymanyosi hid, amit
Budapestnek kellene finanszirozni).
A mai helyzetben Budapest joggal mutogat a koltsegvetesre, hogy nem kap
eleg penzt. Az onkormanyzatok mindenfele helyi adokat kenytelenek kivet-
ni, sokszor irrealis adoemeleseket vegrehajtani. Tavaly nyaron a Gyorffy
Miklos altal szerkesztett budapesti korzeti musorban targyaltak egy na-
gyon felhaborito esetet, amit azert a penzszuke sem indokol. Az I. keru-
leti (szadeszes) onkormanyzat 40-szeresere emelte a varbeli presszok,
bufek kozteruletfoglalasi dijat, amit a jardabol kikeritett teraszaik
utan fizettek. A dij nagyon alacsony volt elotte, de a felhaborito az
volt, hogy mindezt 2 honapra visszamenoleges hatallyal tettek a liberalis
vallalkozasontonzes legnagyobb dicsosegere. A dijemelest is lehetett
volna 1-2 evre elhuzva fokozatosan vegrehajtani, bar a megemelt dij az
asztalonkent napi 1 sor ara.
Udvozlettel Hidas Pal
===============================================
Felado : aronatas@weber.ucsd.edu
Temakor: FIDESZ 2. ( 66 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
[folytatas]
A politikai generacio fogalma nemcsak a FIDESZ megertesehez adhat
kulcsot. A tobbi parlamenti part is rendelkezik nemzedeki profillal, ha ez a
profil nem is olyan markans mint a FIDESZe.1 A magyar politikai eletben ot
politikai nemzedeket kulonboztethetunk meg. Ezek: 1. az 1975 utan szuletett
poszt-kommunista nemzedek, 2. a FIDESZ, vagy a kis Valentino nemzedeke,
amely 1956 utan szuletett es a keso-kadari korban eszmelt, 3. a haboru utani
nemzedek, tobbsegukben Ratko-gyerekek, akik a korai es klasszikus kadari-
korszakban alakitottak ki politikai latasmodjukat, es akiket Gothar Peter
Megall az ido c. filmjeben lathattunk viszont, 4. a fenyes szelek nemzedeke,
amely 1930 es a haboru vege kozott szuletven, a Rakosi-korszakban kapta
alapveto politikai szocializaciojat, es vegul 5. a ma 60 ev folott jaro
Horthy-korszak nemzedeke akik, mar tobbe-kevesbe kialakult politikai
vilagkeppel rendelkeztek a kommunista hatalomatvetel idejen.2
A tortenelmi partok ezt, a legoregebb nemzedeket vettek celba. A
Kisgazda Part, a Keresztenydemokrata Part, vagy a Szocialdemokrata Part a
haboru elotti es az 1945-47-es demokratikus periodusban szerzett erdemeikkel
elsosorban erre a nemzedekre tudtak hatni. Az MSZP a fenyes szelek
nemzedekere epitett. Az MDF es az SZDSZ ugyanezt a nemzedeket es a haboru
utani generaciot igyekezett meghoditani, vagyis azokat, akik ma 30 es 60 ev
kozott jarnak. Az SZDSZ ezen belul is, kialakulasanak sajatossagaibol
kovetkezoen, elsosorban a Megall az ido generaciojara epitett, arra amely
most harmincas-negyvenes eveinek kozepen jar. A demokratikus ellenzek, amely
az SZDSZ magvat alkotta, es amely sok tekintetben a FIDESZ szellemi
____________________
1 A FIDESZ nemzedeki profilja azert is ilyen szembeotlo, mert ezt a
korosztalyt egyetlen mas politikai ero sem volt kepes integralni. Egyetlen
politikai part sem tudott eddig meg sikeresen mukodo ifjusagi szervezetet
letrehozni.
2 Az ot generacio hatarvonalai termeszetesen nem huzhatok meg mereven, es
finomabb elemzesekhez valoszinuleg tovabb kell majd szaporitani a generaciok
szamat.
atyjanak tekintheto, szinten egy politikai generacio onszervezodese volt. 3
A partok magva, tagsaga es szavazoi termeszetesen nem azonosak. A
partot szervezheti egy generacio es szavazhat ra egy masik. Sikeres
parlamenti partok mindig nemzedeki koaliciokkent jonnek letre. A FIDESZ-nek
sikerult a fiatalok szavazatain felul mas korosztalyok szavazatait is
megszereznie, es a tortenelmi partok eppen ott kovettek el nagy hibat, hogy
szervezoik nem igyekeztek, vagy nem voltak kepesek tamogatast szerezni sajat
generaciojukon kivul. Az iras tovabbi reszeben a partok szavazoit, nem is
tagsagait, hanem magvait fogom szem elott tartani.
Miben is all a FIDESZ magvanak nemzedeki sajatossaga, miben kulonbozik
a FIDESZ-generacio az elotte jaroktol ?4
Ezt a kerdest csak egy hosszabb tanulmanyban lehetne megvalaszolni.
Jelenleg nem vallalkozom tobbre, mint hogy a kerdest vilagosan
megfogalmazzam es hogy nehany otletettel szolgaljak valasz helyett. A kerdes
azonban meg ebben a formajaban is tul tagas. Melyik generacioval hasonlitsuk
ossze a FIDESZt, hogy jellegzetes vonasai elotunjenek ? Ebben az esszeben az
osszehasonlitas masik oldalara a demokratikus ellenzek harmincas-negyvenes
generaciojat tettem azert, mert ugy gondolom, hogy a FIDESZ es az SZDSZ
kozotti ideologiai rokonsag ellenere meglevo kulonbsegek gyokerenel pontosan
ez a generacios kulonbseg fedezheto fel. Sarkitva fogalmazva, a FIDESZ es az
SZDSZ kozotti kezdeti kulonbseg kizarolagosan politikai nemzedeki kulonbseg
volt, mig indulasakor a FIDESZ a tobbi partoktol sok mas is elvalasztotta
(ideologia, tarsadalmi reteg stb.). A FIDESZt tehat azert erdemes a
demokratikus ellenzekbol szervezodo SZDSZszel vetni ossze, mert itt
mutathato meg legvilagosabban a politikai generacio fogalmanak magyarazo
erteke. A tovabbiakban a fenyes szelek, es a Horthy-korszak generaciojarol
alig lesz szo, viszont a posztkommunista nemzedekrol teszek nehany
bevallottan spekulativ megjegyzest.
===============================================
Felado : elekgab@descartes.math.purdue.edu
Temakor: Csorna Istvannak ( 91 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Pistam ,Pityum,Pintyokem,Gerlicem *
Te olvastad a Kiraly Bela konyvet ? (Igazabol ket konyvrol van szo
az egyiket o irta: Cime :Az elso haboru szocialista orszagok kozott
a masik egy hasonlo cimu dokumentum kotet,Hannah Arendt,Castoriadis,
Camus irasaival,Gosztonyi es Volgyes elemzesevel,Illyes:Egy mondat a zsar-
noksagrol,Petry 56 68 osszeadom kivonom (cimet elfelejtettem sajnos,de jo
vers) forditasaval (Tabory ?).
Netan ismerted a Columbiarol ?( A nagykovacsi csatas konyv bevezetojeben
kulon kiter a forradalom szocialista jellegere,mit csinaltal vele
tussal athuztad,vagy ki is vagtad,netan mindkettot egyszerre ?)
Ez azert megdobbento,mert papirforma szerint neked mocskolni kellene
a tabornok urat.Kiraly SZDSZ-es kepviselo.
A Kornait meg ne bantsd,a nagykovacsi csata leirasa az egy esemeny ertel-
mezese egy resztvevo szemszogebol (New Brunswickban adtak ki a konyvet
ott egy igen komoly magyar barati tarsasag mukodik) es bizony az kizart,hogy
a szovjetek atomvillanasnak velnek egy loszerrobbanast,a szovjetek
elithadosztalyokat kuldtek november negyedike utan,nem debileket.
Egy atomrobbanas felhojet nem lehet elnezni nehany kilometerrol.
Tudom ,hogy a KFKI is ott volt,de akkor is.Ez komolytalan gondolat.
A helyzet tragikomikumat,Kiraly is eszlelte,emlekezz az elso tank moge
kotott gulyasagyu leirasara.Amugy rajta,Varady ,Kovacs es Maleter tabornokokon
kivul (utobbi kettot Szerovek letartoztattak 3-ikan) tobb tabornok mar
nem volt parancsnoki poszton.Janza,Bata es a tobbiek atalltak,a tobbseg
pedig lapult,a legvedelem fohadiszallasa peldaul teljesen ures volt
Kiraly Bela ezt a tenyt is mentegeti,de akkor is igy volt.
Az a harmincezer halott tulzasnak tunik,a rendszervaltas utan
publikaltak egy veszteseglistat,ami 1400 nevet tartalmazott,ezt kettovel
harommal megszorozhatod,de tizenottel azt hiszem nem.
Amugy Magyarorszagon a lakossag otven szazaleka szabadsagharcnak nevezi 56-ot
(recent poll) a szovjetekkel valo viszonyunk gyarmati jellege miatt
ez logikusnak is tunik.De emiatt pattogni ? A Bereczek Jancsija
volt ilyen zabos amikor helytelenul klasszifikaltak a sajnalatos esemenyeket.
(amugy B.J -nek is volt egy masik arca,amirol Gosztonyitol olvashattunk
az Elet es Irodalomban)
Bardossy ugyben Horthy es McCartney teged,a buntetotorvenykonyv meg
a tortenelemkonyvek engem tamogatnak,van egy klasszikus foto,amin
van pap is,meg zsakok,de az egy akasztas,ettol fuggetlenul nyaron utana-
nezhetek az igazsagnak.
Orkenyrol szerintem semmit sem tudsz,a Totek eleri az Ubu Kiraly szintjet
a Macskajatek a legjobb europai szineszek jutalomjateka volt,az egypercese-
ken nottunk fol(tudom,rohadt kadarvedo banda,befejezted Pistam,folytathatom ?)
Egy mellekmondatomat ertetted felre,Orkeny csak Jany kivegzeserol irt,Bardos-
sy egy kulon ugy,amugy egy igazi Bardossytol tanultam a Hahn-Banach tetelt
freshman koromban,a kedvenc gyakvezetom volt,ugyhogy te csak ne ugralj.
Kivancsi vagyok mely iroinkat utalod meg ennyire: Maray(mucsaizo),Moricz
(lepaktalt a komcsikkal 19-ben),Nemeth Laszlo (Horthy ellen fordult)
Zelk,Meray,Dery (bolsi!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)
Szabo Dezso (sanszos,sanszos,de volt egy kis cucilista smekkje)
feltetelezem,hogy Hamvas Belat,Szentkuthyt,Ottlikot nem ismered,juj
rettenetesen utaltad volna oket.How about Karinthy ? (felzsido,baloldali)
Amugy tudod ki volt Rejto Jeno es hogyan halt meg ? Ki kuldte ki minusz negy-
ven fokba,meztelenul,a magy.kir.honv. -ban ilyet lehetett csinalni ?Ejnye.
Abortusz ugyben OTTHON legyel ilyen nagyszaju ,a Roe vs. Wade megfurasa
eseten meg mindig hozhatnak egy az abortuszt legalizalo szovetsegi torvenyt
es a pollok szerint 70:30 korul all a pro-choice,meg republikanus pro-choice
szovetseg is van (meg demokrata,sot feminista pro-life) mindenesetre
Bush eloszor megkerdezte a szakembereket,hogy valasztasi issue -e az abortusz
es amikor megmondtak neki ,hogy a jelenlegi gazdasagi helyzetben ne is torod-
jon ilyen csekelysegekkel,akkor mutatott egy kicsit nagyobb profile-t.
A NYT januar 7-i szamaban van egy erdekes editorial kicsit a Zetenyi-Takacsrol
is,fuj borzaszto liberalis disznosag az egesz,dol belole a kadarvedes,nemzet-
izeles,meg effajtak.Amugy csiped-e a Pat Buchanant (ha elnok lesz,akkor
a Marshall-segelyecskeknek is lottek,nemhogy az Ordito Egernek,ha te ilyen
kozmopolita aljakinematografiat egyaltalan birsz nezni)
EG
P.S : Mielott Marosan-Szakasits Anti megvadolna,hogy uvolto derviskent
jomadarkodom,meg kell jegyeznem,hogy vernyomasom rendkivul alacsony,
tele vagyok komforterzessel (ez tudomanyos dolog),es a cimzetthez
valo viszonyomat,inkabb karakterizalnam a jajkicsibutacsornuska mar
megint miket locsifecsizel ossze-vissza ,mint a rohadtfasisztadog
majdjolbelerugdalokafenekedbe kifejezesekkel.
* A gerlice tudtommal Salamon Belatol szarmazik,o egy birot nevezett
gerlicenek egy MTK meccsen,amikor megkerdeztek,miert pont gerlice
igy felelt: Vegulis a gerlice is csak egy allat...
** Van egy kedves ficko,valamikor Karolynak hivtak
akit teologiai kerdesekben nagy tekintelynek tartok,
nagyon csodalkozott Csorna viselkedesen,igazan restellte.Ra se
rants ,oreg baratom !- mondtam neki,amig a katolicizmust nem copyrightol-
jatok le,mindig lesz egy-ket mufurc aki beletreflizik a tanitasba.
Igazad lehet-mondta de sietnie kellett valami Ali nevu torokkel
volt neki valami konfliktusa,aprosagrol lehetett szo,de mindenkeppen
meg akarta nyugtatni,hogy nincs harag,a ficko affele szurke farkas
nagyon bezarkozott az utobbi idoben ,elkell a barati szo.
- amugy ha jol emlekszem nemileg vulgarizalva a tanitast,a megbocsatas
fakultativ,de ajanlott.
===============================================
Felado : hetyei@athena.mit.edu
Temakor: Bucsu-egyelore ( 21 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Forumozo lanyok es fiuk, holgyek es urak,
a mai szerkesztoi uzenet nyoman kialakulhat egy felreertes, amit szeretnek
elkerulni: ugyan visszaertem, es ujra elofizettem azelott jaratott ujsagaimra,
a Forummal kivetelt tettem. Ideje, hogy kicsit kevesebb idot szanjak politi-
zalasra, es amikor az ember mar a szerzo nevebol tudja nagyjabol, mirol fog
szolni az iras az esetek tobb minmt feleben, akkor nem anyira izgalmas a
Forumozas.
Biztos lesz, aki ugy veli majd, hogy homokba dugom a fejem, elmenekulok a
magyar valosag elol. Nos en ugy hiszem, epp az ellenkezojet fogom tenni:
kiprobalom, jok-e meg a szemeim masra is, mint a szamitogep kepernyojenek
bamulasara. Floridaban ugy tunt, van valami szepseg a partot osrtromlo
hullamokban, a kagylokban es a flamingokban is.
A maradoknak tovabbi kellemes szorakozast kivanok.
Viszontforumozasra, talan valamikor kesobb
Hetyei Gabor
===============================================
Felado : pannon@bcsfse.boeing.com
Temakor: A tudomanyos es egeszsegugyi reformokrol ( 50 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Korosi irja:
>Vegyu~k pe'lda'ul a tudoma'nyos kutata'st. Miko~zben az a'ltalad ide'zett cikk
>szerintem is megleheto"sen tendencio'zus volt, ra'ada'sul semmit nem mondott
>arro'l, mit hogyan ki'va'n va'ltoztatni, te'ny, hogy nagy bajok vannak. Nem is
>elso"sorban az Akade'mia'val, mint tudo's testu~lettel. Persze vannak benne
>olyanok, akiknek nem lenne szabad ott lennie, biztos hia'nyoznak olyanok,
>akiknek ott lenne a helye. Nagyobb baj az, hogy egy teljesen megmerevedett
>inte'zme'ny, mindig arro'l a teru~letro"l keru~lnek be u'jak, ahol u~resede's
>van, fu~ggetlenu~l atto'l, hogy abban az a'gban van-e legjobb jelo~lt, stb.
Persze lehet hogy tendenciozus volt, de hat mostanaban melyik otthoni szerzo
nem irna tendenciozusan ilyen fontos temakrol. Viszont a te leveled is azt
sejteti hogy a cikkben irtak nem nelkulozik az alapokat. Vegulis ki
allithatja komolyan ma hogy a a tudomanyos eletben ugyanugy vegrement a
rendszervaltas mint a politika csucsain? Ugyanez all mas teruletekre is,
amik kozul elsosorban a mediak jutnak eszembe.
>hogy Magyarorsza'gon nincs szu~kse'g (pe'nz) tudoma'nyos alapkutata'sra,
>mindenki menjen, ahova akar, vila'gga', ha tud, iparba, ha ige'ny van ra', mi
>ezzel nem tudunk foglalkozni. A Szadesz valo'szi'nu"leg valami ilyesmit tett
>volna legke'so"bb a tavalyi ko~ltse'gvete's kerete'ben. Lehet azt mondani, hogy
>szu~kse'g van ra', e's ra'sza'njuk azt a minima'lis pe'nzt, ami ehhez kell,
>ma'shol spo'roljuk meg.
Hat ez megintcsak olyasmi amin johiszemu embereknek is nezeteltereseik
tamadhatnak. Ha egyik helyre tobbet akarsz juttatni, akkor valahonnan azt el
kell vonni, s ezt meg masok serelmeznek. Joggal kerdezhetnek a salgotarjani
kohaszok es a pecsi banyaszok hogy miert csak o nekik szabad a valtozasok
terheit hordani, de az ertelmisegieknek nem?
>Egy ma'sik hasonlo', de sokkal jelento"sebb te'tel az ege'szse'gu~gy. Nem meri
>kimondani a korma'ny, hogy az eddig is csak jelszavakban ingyenes gyo'gyi'ta'-
>se'rt ezuta'n re'szben fizetni kell. Nem ha'lape'nzt, hanem rendes a'rat,
>sza'mla'val. Amit azta'n azoknak, akik ezt nem tudna'k kifizetni, az a'llam
>teljesen megte'ri'ti, azoknak meg, akik nem nyomorognak, X%-a't. Egye'bke'nt
>pedig mindenki olyan maga'nbiztosi'ta'st ko~thet, amit csak akar.
Ezzel viszont egyetertek mivel gyalazatos az a jattozas ami ott megy! Sajnos
azonban ez lehet szerintem az egyik legnehezebb dolog megvaltoztatni mivel itt
egy oriasi halozatrol van szo.
>Ezek a reformok persze jelento"s ellena'lla'sba u~tko~zne'nek, se'rtik egyesek
>e'rdekeit. Ezeket a konfliktusokat nem va'llalta fel a korma'ny, e's most ma'r
>a va'laszta's elo"tt me'g keve'sbe' meri, mint eddig.
Lehet hogy ezert, de en meg valoszinubbnek tartom hogy egyszeruen arrol van
szo hogy az atmenet megoldasa a jelenlegi rendszerbol egy ujba akkora
logisztikai problemat jelent hogy eddig meg nem mertek a megoldasra
vallalkozni. Azt hiszem ehhez kepest Anglianak atallni a bal oldali hajtasrol
a jobb oldalira gyerekjatek lenne, de meg ok sem vallalkoztak erre.
(Valoszinuleg azert is, mert rajottek hogy azt nem lehetne "fokozatosan"
megoldani, marpedig az angolok nem szeretik a radikalis valtozasokat,
ugyebar. ;-) Az Antallek sem.)
Pannon Jozsi
===============================================
Felado : pannon@bcsfse.boeing.com
Temakor: Ismet a koltsegvetesrol ( 99 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Eloszor is koszonet Korosi magyarazataert a koltsegvetessel kapcsolatos
kerdesemre ami bar sokkal reszletesebb volt mint eddig errol olvastam az
ujsagokban, de megsem valaszolta meg azt amit igazan tudni akartam, s
ugyanakkor Korosi magyarazata egyben uj kerdeseket vetett fel szamomra.
Lassuk csak sorjaban ...
En elsosorban arra voltam kivancsi hogy az ellenzek velemenye szerint mik
azok a koltsegvetesi tetelek amikre ok a kormanynal joval tobb, ill. joval
kevesebb penzt iranyoztak volna elo. Ugyanis ebbol vilagosabban latnam hogy
mik az ellenzek prioritasai a kormanyhoz kepest. Sajnos erre nem igen kaptam
valaszt Korosi uzenetebol, csak olyan ertelemben hogy hol szeretne novelni
a kiadasokat, anelkul hogy megnevezne azt hogy minek a rovasara.
>Ke't dologro'l van szo'. Egyre'szt a korma'ny i'ge'retet tett arra, hogy ide'n
>a parlament ma'r a teljes a'llamha'ztarta'st megismerheti (ko~ltse'gvete's,
>ta'rsadalombiztosi'ta'si alap, egye'b elku~lo~ni'tett alapok, e's ezek o~ssze-
>fu~gge'sei) e's az a'llam gazdasa'gi hata'sa'nak ege'sze't egyu~tt ta'rgyalja'k
.
>... A ma'sik, hogy a va'laszta'sok
>ta'je'ka'n mindegyik pa'rt fogadkozott, hogy hipp-hopp a'talaki'tja'k a magyar
>ta'rsadalom olyan fontos inte'zme'nyeit, mint a ko~zoktata's, az ege'szse'gu~gy
,
>a fegyveres ero"k, stb, vagyis a ko~ltse'gvete's legjelento"sebb te'teleit, mer
t
>rosszul mu"do~dve is iszonyu' dra'ga'k, a gazdasa'g nem tudja eltartani ezeket.
>... Megjegyzem, akkor mindegyik pa'rt tu'l optimista volt a va'ltoza'sok lehets
e'ges
>sebesse'ge't illeto"en.
Hat igen, "sokat akart a szarka, de nem birta a farka", amit te magad is
elismertel, Gabor, a fennti idezet utolso mondataban. Tehat itt nem hiszem
hogy elsosorban a "good faith" hianyarol van szo a kormany reszerol, hanem
szerintem egyszeruen nem volt meg ideje azokhoz az oriasi atszervezesekhez
amiket emlitettel, bar valoszinuleg jobban es gyorsabban is mehetnenek a
dolgok mint eddig mentek. Az az erzesem hogy az egyre kozeledo valasztasok
serkentoleg fognak hatni a kormanyra, kulonben nem sok eselye lesz a nyeregben
maradashoz 94 utan. Viszont relative nezve a dolgokat, innen kivulrol nezve
nem is olyan rossz az a bizonyitvany amit Antallek kiallitottak magukrol.
Mindenesetre jobb mint Havele vagy Walesae, hogy a tobbirol ne is beszeljunk.
>a kormany reformtervei folyamatosan a megle'vo" rendszer fele' mo'dosulnak. Egy
re
>keve'sbe' akar a korma'ny e'rdemi va'ltoza'sokat. A legjobb pe'lda az oktata'si
>reformelke'pzele'sek alakula'sa, ami mostanra ma'r etatista'bb a le'tezo"ne'l
>is. Hasonlo' a'talakula's megy ve'gbe az ege'szse'gu~gyi reformmal is.
"Pardon me, Sir", de ennek egy kicsit propoganda ize van. Masreszt meg
magyarazhato az eltelt ido rovidsegevel is. Szerintem nem gazdalkodtak
tul rosszul az idejukkel.
> A gazdasa'g, legala'bbis annak ado'zo' re'sze,
>e's ezzel az ado'beve'telek is, rea'le'rte'kben cso~kkennek, a jelenlegi
>viszonyok ko~zt teljesen megalapozott ige'nyek viszont legala'bbis az infla'-
>cio'val ara'nyosan no"nek, ha va'ltozatlan szinten akarja'k tartani a szolga'l-
>tata'sokat, de valo'ja'ban a felhalmozodott feszu~ltse'gek miatt me'g anna'l is
>gyorsabban.
Miert? Melyik volt KGST orszagban no a gazdasag most? Ezert a kormanyt
hibaztatni szerintem megint csak demagogia. Persze, mint mar emlitettem,
lehetne javitani a dolgokon. Pl. nekem nagyon nem tetszik ahogyan a magyar
kormany is utanozza a nyugateuropai orszagokat, talan tul is teve rajtuk,
hogy a benzint afele "adot tojo libanak" tekinti amire szinte hatartalanul
lehet uj adokat kivetni, kulonosen olyankor amikor a nyersolaj vilagpiaci
ara aranylag alacsony. Igy aztan a magyar benzin araknak latszolag semmi
kozuk sincs az olaj vilagpiaci arahoz. Az ilyen ado politikaval nemcsak
az autosokat irritaljak (amikbol mar ugyancsak sokan vannak odahaza), hanem
az uzemanyag aranak kigyuruzesevel sok minden mast is megdragitanak.
Ilyesmit meg a nyugati polgarok valahogy kibirnak magasabb jovedelmuk miatt,
de hol vannak hozzajuk kepest a magyar jovedelmek?
> So"t, mindenhol jogos ige'ny van a le'nyegesen nagyobb ko~ltekeze's-
>re. Pe'lda'ul gyorsan no" az ige'ny a 12 oszta'lyos ke'pze's e's az egyetem
>ira'nt. Ezek kiele'gi'te'se're esetleg u'j iskola'kat is kellene e'pi'teni.
>(A'mba'r most van lefuto'ban a demogra'fiai hulla'm, teha't a dia'kok nagyobb
>ara'nya tanulhat tova'bb megle'vo" iskolarendszerben.) Biztosan szu~kse'g lenne
>u'j egyetemekre e's a megle'vo"k bo"vi'te'se're. Erre pedig pe'nz nincs.
Megint csak az utolso mondatban magad adtad meg a valaszt. Ha meg tudod azt,
akkor minek emlited hogy "ez kellene, meg az kellene" mintha a kormany nem
tudna ugyanazt. Tudod mit? En is szeretnek egy uj kocsit mar, de egyenlore
nem telik ra, s igy nyuzom tovabb a regi Toyotamat.
> Ami'g a korma'ny nem mer va'ltoztatni, nem do~nti el, mit tart fontosnak,
>mit akar te'nyleg a ko~ltse'gvete'sbo"l finanszi'rozni, addig mindenhol egyre
>romlani fog a helyzet. A korma'ny eddig egyetlen le'nyeges teru~leten sem
>hozott komoly, a'tgondolt struktura'lis reformot.
Mielott az uj strukturakat fel lehet epiteni, az alapokat kell letenni. Eddig
joforman csak ezzel tudtak foglalkozni. Itt elsosorban "torvenyes" alapokra
gondolok amik nelkul nem lehet tartos strukturakat epiteni.
De az emlitetteken tulmenoen, mintha azt vennem ki az uzeneteidbol, hogy
te es az ellenzeki ertelmiseg mertekado resze a gazdasagot egy bizonyos
"sokk terapiaval" gondoljatok gyorsan kimozditani a jelenlegi pangasabol,
mintegy kovetve Jeffrey Sax (Sachs?), a Harvard Egyetem hires "boy wonder"-et,
aki elobb Lech Walesa, most pedig Jelcin gazdasagi tanacsadoja. Ez egy
modszer ami ketsegtelenul hozott eredmenyeket Lengyelorszagban, de olyan
megrazkodtatasok aran ami nem feltetlenul szukseges a magyar gazdasag
eseteben. Antallek ugy latszik egy masik "iskolat" kovetnek, ami remelhetoleg
kevesebb megrazkodtatassal jar, de ki is nyujtja a "gyogyulas" folyamatat.
--- Pannon Jozsef
===============================================
Felado : elekgab@euclid.math.purdue.edu
Temakor: gondolatfele ( 56 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Eloszor is :21-szer es pla'ne.
Masodszor:(az alabbi elme'ncke'nek annyi koze van Borocz Joskahoz,hogy
o adta az e'ca't,keretik ne'mileg elvonatkoztatni,a szubjektumot kisse
belegyomoszolni a tudatalattiba,mert ha valaki grammatice fog ne'kem
visszanyilvanulni,akkor elszomorodasom le'szen)
Az A csitari hegyek alatt kezdetu nepdalban szerepel az engemet alak
"mivel olelsz engemet",sot a kozhiedelemmel ellentetben van tajnyelvi
suk-sukoles is.Letezik egy irodalmi vagy akademiai magyar nyelvnek nevezett
ize' amit az iskolaban nyelvtanoran hasznaltunk .Az iskolai nyelvtanoran
a magyar lakossag tobbsegenek anyanyelve helytelenkedesnek szamit
lasd az elobb felsorolt ket peldat,vagy a -ban es a -ba ,a targyas
es targyatlan ragozas felcsereleset.Mindazonaltal mindannyian tudjuk,hogy
van igenytelen,gondolatilag tunya nyelvhasznalat is,amit nem szabad batoritani.
A nyelvtan szabvanyositasanak es igy homogenizalasanak nagyon sok elonye van
de avval is jarhat,hogy az iskola termeszetes es konzisztens nyelvhasznalatokat
fog primitivnek es szegyenletesnek belyegezni ,ami persze egy sulyos
konfliktust teremthet az egyen es a tarsadalom kozott.
Nem vagyok a nyaklonelkuli relativizacio hive,de valamilyen awareness-re
szukseg van,meg kell jelennie a lokalis kulturanak ,a lokalis ertekrendnek
az iskolaban ,legalabb nyomokban,hogy raismerjunk a vilagunkra,hogy raismerjunk
a viszonyainkra,az emlekeinkre,a szentsegeinkre es a rogeszmeinkre.
A FORUM-on is tapasztalhatjuk,hogy ott lebeg a fejunk felett egy uj globalis
political correctness,ami raadasul analog a regivel,a tabuival,az erinthetet-
lenjeivel,a kozhelyeivel es a hazugsagaival egyutt.Az egyetlen helyes
tortenelem es vilagszemlelet ami egyben az egyetlen helyes italhomerseklet es
pertlikotes,osztrigabontas es nyakkendoviselet,raero idejeben rendelkezik
arrol ,hogyan uljunk helyesen a villamoson,ez egy nagy es atfogo ideologiai
rendszer,a SZEP UJ POSZTKOMMUNISTA VILAG monstre illemkodexe,amit termeszete-
sen nepunk VALLVETVE (ez itt kerem egy allitmany ,nem csak egy jelzocske)
mikozben egyesek ,egy egeszen torpe,alig lathato kisebbseg farigcsalja az
elszanasokat (a plaszticitas kedveert esetleg konkretan lombfureszeli)
A tarsadalomrol megint
be akarjak bizonyitani,hogy egyseges,hogy egysegesen ezt akarja,hogy egysegesen
konnyes szivvel leborul,hogy egysegesen felhaborodik ,hogy egysegesen
felvallalja,hogy egysegesen elfogadja,hogy egysegesen elveti,hogy egysegesen
eliteli ,hogy egysegesen udvozli,hogy egysegesen es fenntartasok nelkul
ez meg az meg amaz,hat lo`faszt egysegesen (bizony,ez itt egy europeer
loszerv,mitobb uzenete van keremszepen).Legalabb ugyanugy megoszlik a tarsada-
lom moralis,tortenelmi,jogi kerdesekben,abortusztol Zetenyi-Takacsig
mintahogy megoszlik fogyasztasi kulturaja,nyelvhasznalata szerint,altalaban
ahogy a kulonbozo ertekek menten elhelyezkedik.Eroszakkal,hatalmi uton
nem lehet eloirni ertekeket,es az a helyzet,hogy megis megprobaljak.Oszintebb
indulattal mint elodeik (altalaban),onmagaban nem bunos eszkozokkel,de
eroszakot tesznek a tarsadalmon,megannyi tanar ur ugykodik,pattog,rendelkezik.
Kuldetestudatuk van,ami jobb mint a mellekheregyulladas,de a kivulallonak
nehezebb elviselni.Persze mindannyian tanarurak vagyunk neha,mindannyian
jobban vagyunk demokratak,jobban vagyunk magyarok,jobban vagyunk europaiak
mint a masik butapolgar,de nem vagyunk eleg jol felkeszitve a MASIK tehat
az A PRIORI devians,agyamosott,megatallkodott,szerencsetlen hulye elvisele-
sere ezert jol felszivjuk a tudonket es visszabolsizunk,visszafasisztazunk
es marha elegedettek vagyunk,hogy jol meg adtuk neki,a MASIK-nak.
Ez mar igy van,de ha tomeges mereteket olt,akkor jaj nekunk.
Tudnunk kell,hogy statisztikusan :intoleransak vagyunk,zero empatiaval es
nagy mennyisegu frusztracioval.Az egyetlen elonyunk ami ebbol szarmazik,hogy
megtanultunk egy vicsorgast ami jobban erositi a fogakat mint a baking soda
es ad egy olyan kis markans schwartzeneggeres vonast az emberfianak. EG
===============================================
Felado : mte210a@vaxc.cc.monash.edu.au
Temakor: Megbocsaatok! ( 90 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Tisztelt FORUMozo'k!
Ro'zsa Ka'roly megbocsa'jta'sra hi'vott fel. Igaza van, csatlakozom!
**************************************************************************
* *
* Ezennel mindenkinek megbocsa'tom mindazt, amit velem szemben elko~ve- *
* tett e's arra ke'rem mindazokat, akiket okkal, vagy ok nelku~l, akar- *
* va, vagy akaratlanul megba'ntottam volna, u'tja't kereszteztem, vagy *
* e'rze'seit megse'rtettem volna, bocsa'ssa meg nekem aze'rt, hogy a jo~-*
* vo"ben egyu~tt cselekedhessu~nk szu~lo"haza'nk e's ne'pe felemelkede'- *
* se e'rdeke'ben. Cser Ferenc, Monash University, *
* Clayton, Victoria, AUSTRALIA *
**************************************************************************
Nem tartozom azok ko~ze', akiket kiemelkedo" jogse'rte's e'rt. Egy vagyok
a jo' magyar a'tlag ko~zu~l. A legkomolyabb se'relmet egykori (ne'hai)
fo"no~ko~mto"l szenvedtem el, de neki me'g hala'la elo"tt megbocsa'jtottam.
Bocsa'natom most mindazoknak szo'l, akik politika'ja'nak, cselekedeteinek
re'sze volt abban, hogy haza'mat mege'lhete'sem biztosi'ta'sa e'rdeke'ben
elhagyni ke'nyszeru~ltem.
Tisztelt Csorna U'r!
Ro'zsa Ka'rolynak i'rt va'laszodbo'l azt szu"rtem ki, hogy u'gy e'rzed, meg-
ba'ntottalak. Ezennel megko~vetlek, ha szeme'lyedro"l ba'rmi olyat i'rtam
volna, ami se'rto", ba'nto', vagy fe'lre'rtheto", ka'rodra fe'lre magyara'z-
hato'. E'n ne'zeteiddel e's nem Veled vitatkozom. Ne'zeteidet bi'ra'lom de
nem Te'ged >szidalmaz<-lak. U'gy levelezek veled, mintha ne'hai e'desapa'm-
mal tenne'm, mert soraid, nagyon a'tte'telesen ugyan, de o"t ide'zik nekem.
Vele, ne'zetei miatt gyakran harcban a'lltam, noha mint embert mindig is a
legnagyobb tiszteletben tartottam. Hihetetlen szenvede'ssel teli utolso' e'j-
szaka'ja't e'n, egyedu~l to~lto~ttem vele - mwgva'lta's volt neki a hala'l -
tarta'sa miatt azo'ta me'g jobban tisztelem. Ke'rlek, ezt ne feledd, ha a
jo~vo"ben vitatkozni fogunk. O"szinte tiszteletem azonban me'g nem jelenti
azt, hogy e'desapa'm ne'zeteit a'tva'llalom! Az emberise'g fejlo"de'se'nek
az a za'loga, ha a fiu'k (la'nyok) ne'zeteikben meg tudja'k haladni apjukat
(anyjukat) - la'sd, mint kiva'lo' pe'lda't a ke't Bolyait! - de ennek nem
felte'tlenu~l kell ellense'geskede'sbe, szeme'lyes csata'roza'sba su~llyed-
nie.
Ne'zeteidet bi'ra'lom, mert u'gy e'rzem, a kor meghaladta azokat, a jelen
ma'r tu'l van a proble'ma'id zo~me'n. Van amivel egyete'rtek: a gyilksokat,
a fo"benja'ro' bu"no~ket elko~veto"ket meg kell bu~ntetni. Nem e'rtek e-
gyet azzal, hogy ezek sza'ma a ta'rsadalmi me'retben tekintve jelento"s
lenne e's ez lenne ma a ko~zponti proble'ma. Ma sokkal inka'bb konszenzusra,
semmint bu~nteto" hangulatra van szu~kse'g.
Ne'ha'ny szo' az MTA, az OMFB e's a Vo~ro~s Ba'ro' cikkekhez. A cikkek le-
het, hogy te'nyeiket tekintve igazat ko~zo~ltek, de ko~vetkeztete'seik fel-
ha'bori'to'n tendencio'zusak, az igazsa'g egy szu"k re'sze't ragadva meg
se'rto" e's hazug mo'don a'ltala'nosi'tanak.
Dolgoztam az OMFB-nek: ke't do~nte'selo"ke'szi'to" tanulma'ny egyik ta'rsszer-
zo"je vagyok. Egyu~tt dolgoztam to~bb akade'miai inte'zet munkata'rsaival.
Mint fejleszto" me'rno~k to~bb iparva'llalattal, azok mu"szaki fejleszte'se'-
vel teve'kenykedtem egyu~tt. Biztosan a'lli'thatom, nem az a jellemzo", amit
a cikkek ko~zo~lnek! So"t! Ez a hangve'tel az alapja a jelenlegi me'rte'k-
telen tudoma'nyellenes inte'zkede'ssorozatnak e's az alapja ege'szen ma'sutt
keresendo"!
A Vo~roS Ba'ro' elneveze'st elo"szo~r, ha jo'l emle'kszem, a gyo"ri Ra'ba
Mu"vek veze'rigazgatoja'ra, Horva'th Ede're mondta'k, aki ege'sz Gyo"r
va'rmegye't a hu"be'ri birtoka'nak tekintette. Kommunista volt szavakban,
tetteiben viszont egy agresszi'v iparma'gna's.
Ve'gezetu~l, Csorna Istva'n, engedj meg egy megjegyze'st. Ezt i'rod:
>Nagyon szeretnem, ha 44 ev "szocializmus" utan rajonnenek, hogy a gazdasag
>labra allasa vegso soron NEM A PARLAMENTTOL FUGG, HANEM A MAGYAR NEP SZOR-
>GALMATOL ES INTELLIGENCIAJATOL.
Remek szlogen! Hasonlo'kat a kora'bbi rendszer rendszeresen produka'lt. Csak-
hogy i'gy ez nem ege'szen igaz! Ha z a'llam - a Parlament helyesle'se'vel -
mindenbe bele akar avatkozni, ha u'gy e'rzik, hogy nekik minden do~nte'sne'l
ott kell lenni, ha a megtermelt u'j e'rte'ket zo~mmel a ko~ltse'gvete's
szi'vja fel, ha a gazda'lkodo'k keze't sza'zezer korla't, rendszaba'ly ko~-
ti meg, akkor a te'tel egya'ltala'n nem igaz! Manapsa'g Magyarorsza'gon nem
e'rdemes to~bbet dolgozni, ment annak eredme'nye megy az a'llamkassza'ba, a
delikvens legfeljebb jobban elfa'rad. Az a'llamkassza'bo'l pedig legfeljebb
a tu"z ko~ru~l melegedo"knek jut. I'gy volt ez 1948 o'ta, de i'gy van ez ma
me'g tala'n fokozottabb me'rte'kben az un. rendszerva'lta's uta'n. Ne egy
OMFB-nek nevezett vi'zfej do~ntso~n abban, hogy mit kell Magyarorsza'gon ku-
tatni, hanem az e'rdekeltek, akiket a piac ke'nyszeri'ti ra' a kutata'sra,
fejleszte'sre. Egyete'rtek azzal (Radnai), hogy a kutata'st a't kell szervezni,
de azzal nem, hogy sze't kell verni e's azuta'n majd megla'tjuk... Jelenleg
ez van. P.A. MTA-valkapcsolatos eszmefuttata'sai annyira semmitmondo'ak, hogy
e'rdemileg nem tudok vele foglalkozni.
Tisztelettel Cser Ferenc
===============================================
Felado : elekgab@euclid.math.purdue.edu
Temakor: Marai ( 2 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Marayt irtam Marai helyett,vasarnap kevesen szoktak irni,felek majoritas leszek
a 150 sorommal.Sorry about that.
===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: A menekultmilliokrol ( 76 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Jo'ska!
A sza'mot terme'szetesen hasbo'l mondtam. Ki tudja, mennyi lesz. Reme'lem,
de nem hiszem, hogy nem lesz olyan a helyzet, hogy meneku~lni akarjanak.
Ha a gazdasa'gi o~sszeomla's vagy ma's katasztro'fa miatt meneku~lthulla'm
indul, a lakossa'g 2-5%-a el fog meneku~lni (vagy legala'bb megki'se'rli).
Ez 6-15 millio' ember. Meg lehet ne'zni, ahol nagy meneku~lta'radatok voltak,
ott to~bbnyire ilyesmiket fogsz tala'lni, vagy me'g enne'l is nagyobb ara'nyt.
(56-ban pl. Magyarorsza'g lakossa'ga'nak 2+%-a meneku~lt el. De sorolhato'k a
pe'lda'k: Afganiszta'n, Dominika, Haiti, Horva'torsza'g, Kambodzsa, Kuba, ...)
Viszonylag keve's orsza'g van, ahova vi'zum ne'lku~l beengedik o"ket. Azokbo'l
Csehszlova'kia e's Magyarorsza'g a legfejlettebb. Ha van ideju~k va'logatni,
a legfejlettebbekbe mennek a legto~bben. I'gy jo~tt ki az - isme'tlem: fikti'v,
ha'zi becsle'su" - 2-3 millio'.
Az 56-os meneku~ltek to~bbse'ge is ment a vila'gnak, ahova e'pp tudott. Nem a
szeme'lyes kapcsolatokat haszna'lta'k. Illetve persze, ha volt azt is. De
valo'szi'nu"leg keve's exszovjet a'llampolga'rnak van ku~lfo~ldo~n rokona.
Lehet ha'boru' ott? Sok helye't kereso", gazdasa'gi ka'oszba su"lyedo" orsza'g
o~nke'nyes hata'rokkal, bizonytalan politika'val. Hogyne lehetne? A Kauka'zusban
van is. Csak reme'lni lehet, hogy ma'shol nem lesz. Lesz-e gazdasa'gi cso"d?
Ma'r van. Persze a nyugati sege'lyek egy re'sze porhinte's, szi'nja'te'k, de
aze'rt az, ami most ott to~rte'nik, sokmillio' ember mege'lhete'se't,
tu'le'le'se't teszi bizonytalanna'.
Erde'ly. Ne keverju~k a hiszte'ria't a valo'sa'ggal. De e'n u'gy tudom, to~bb
mint sza'zezer ember hagyta el Roma'nia't (sza'nde'ka szerint ve'gleg) az
elmu'lt ke't e'vben Magyarorsza'gon keresztu~l. Egy re'szu~k tova'bbment.
Biztos volt olyan, aki visszament. Sokan na'lunk maradtak. Tudok egy volt
marosva'sa'rhelyi magyar oszta'lyro'l, akik most 25-26 e'vesek, s akik ko~zu~l
egy e've ma'r csak ketten voltak Roma'nia'ban, kb. tucatnyian Magyarorsza'gon,
e's az oszta'ly nagyobbik fele a vila'g minden ta'ja'n. Egy ho'nap alatt
hu'szna'l to~bben hagyta'k el szu~lo"fo~ldju~ket. Ko~nnyi'to" ke'rde's: melyik
volt az a ho'nap? Roma'nia'ban a gazdasa'gi helyzet romla'sa'val, a politikai
feszu~ltse'gek no~vekede'se'vel annak az ese'lye is no", hogy a magyarok ellen
pro'ba'lja'k uszi'tani az ele'gedetlense'get. Lehetetlen, hogy a magyarokra
olyan nyoma's nehezedjen, hogy u'tnak induljanak?
Ausztra'lia a lakossa'g sza'ma'hoz viszonyi'tva az egyik legfontosabb fogado'
orsza'ga a kiva'ndorolni, meneku~lni akaro'knak. A most 17 millio's lakossa'g
mellett e'vente 120-150 ezer embert fogadtak, tavaly ma'r csak kb. 100 ezret,
ide'n me'g enne'l is kevesebbet akarnak. Van ebben valamennyi rasszizmus is -
a frissen e'rkezo"k tu'lnyomo' re'sze a'zsiai, e's sokan e'rzik u'gy, ma'r most
tu'l sok is a nem-fehe'r -, meg szakszervezeti demago'gia arro'l, hogy most a
va'lsa'g me'lypontja'n(?) nem kell me'g a beva'ndorla'ssal is no~velni a ma'r
amu'gy is 10+%-os munkane'lku~lise'get, de az alapveto" ok az, hogy a ne'ha'ny
e've e'rkezett meneku~ltek ko~zo~tt 3-4-szer akkora a munkane'lku~lise'g, mint
a ko~rnye'ken a'ltala'ban. Ennek oka a ko~zve'lekede's szerint a meneku~ltek
gyenge nyelvtuda'sa e's az elte'ro" kultu'ra. Pedig ez a ta'rsadalom
o~sszehasonli'thatatlanul felke'szu~ltebb az idegenek befogada'sa'ra.
Elfogadta'k, hogy Ausztra'lia multikultura'lis ta'rsadalomma' va'lt, e's ezzel
nem ja'rt rosszul. Pro'ba'ld meg ezt ce'lke'nt eladni otthon az embereknek.
E'n azt gondolom, hogy to~bbnyire nagyon jo' elv, e's ki'va'natos ce'l a
hata'rok szabad a'tja'rhato'sa'ga. De amikor a ku~lu~gy elinte'zte a vi'zummen-
tesse'get ne'ha'ny latin-amerikai orsza'ggal, akkor nem voltam felho"tlenu~l
boldog. Ha'ny magyar a'llampolga'r utazik vajon Ecuadorba egy e'v alatt? E's
onnan hozza'nk? E's jo'-e neku~nk az, hogy mi vagyunk az egyetlen euro'pai
orsza'g, ahova egy ecuadori vi'zum ne'lku~l beutazhat? Ku~lo~no~sen akkor,
amikor a magyar rendo"rse'g enelku~l is csak tehetetlenu~l asziszta'lni tud
ahhoz, hogy az orsza'g a jugoszla'v va'lsa'g ko~vetkezte'ben a ka'bi'to'szer-
kereskedelem legfontosabb tranzitu'tvonala'va', a'trako'a'lloma'sa'va' va'lt?
Ugyani'gy nem vagyok meggyo"zo"dve arro'l, hogy nem lenne jo' a szovjet
uto'da'llamok polga'raival szemben bevezetni a vi'zumko~telezettse'get
mindaddig, ami'g azt az Euro'pai U'nio' is elto~rli. A ka'rpa'taljai
magyaroknak gond ne'lku~l be lehetne u~tni egy tarto's to~bbszo~ri vi'zumot.
A beva'ndorla's-u~gyet meg tisztesse'gesen ve'gig kell gondolni. Ki kell
alaki'tani egy politika't, e's azt ko~vetkezetesen alkalmazni. Egyelo"re
ilyennek nyoma't sem la'tni, hiszte'riahulla'mok e's o~ssze-vissza kampa'nyok
po'tolja'k. Ez hosszabb ta'von tarthatatlan helyzet.
Ko"ro~si Ga'bor
===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Horvath Belarol ( 25 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Van szerencse'tlense'gem abban a va'laszta'si ko~rzetben lakni, ahol H.B. a
ke'pviselo". (Nem ott szavaztam, szu~leim ci'me'n van az a'llando' lakhelyem.)
I'gy e'n is kaptam H.B. Ra'dayt ra'galmazo' va'laszta'si ro~plapja'bo'l.
A maga neme'ben kiva'lo' munka volt, tani'tani lehetne belo"le, hogy kell
valakit hata'sosan megra'galmazni, sikerrel leja'ratni.
Kb. 3 percre lakom az Arany Ja'nos Iskola'to'l. A ko~rnye'ken lako'k gyerekei
szinte kive'tel ne'lku~l oda ja'rnak. I'gy mo'domban a'llt ve'gihallgatnom
to~bb szu~lo" besza'molo'ja't is arro'l, hogyan akarta H.B. einstandolni
mindja'rt a va'laszta'sok uta'n az iskola't, hogy pro'ba'lta fe'lrevezete'ssel,
fenyegete'ssel, zsarola'ssal elhitetni a szu~lo"kkel e's a tana'rokkal: nincs
ma's va'laszta'suk, a't kell adni az iskola't a kereszte'ny ta'rsasa'gnak, ami
ige'nyt ta'masztott ra'. A legjobban a me'lyen valla'sos lako'ta'rsam volt
felha'borodva, amie'rt i'gy leja'ratja a valla'sos nevele's eszme'je't.
Szerencse're az az akcio'ja meghiu'sult, amikor megke'rte'k azokat, akik a't
akarta'k venni az iskola ira'nyi'ta'sa't, hogy ugyan mondja'k el, mit is
akarnak csina'lni, e's kideru~lt, fogalmuk sincs.
Hallottam ne'ha'ny parlamenti besze'de't is, to~bbek ko~zt a gyujtogato'sat.
Szeme'lyesen me'g soha sem tala'lkoztam vele. De mindaz alapja'n, amit tudok,
olyan embernek tu"nik, aki a szent ce'l sikere e'rdeke'ben semmilyen eszko~z
haszna'lata'to'l sem riad vissza.
Ko"ro~si Ga'bor
===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Pellionisz Andrasnak ( 27 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Nem teljesen e'rtem, mivel szolga'ltam ra' jo'indulatu' e'szreve'teleidre.
Sajna'lom, hogy ala'becsu~ltem a Forum olvaso'k ko~zgazdasa'gi mu"veltse'ge't.
Legko~zelebb majd arro'l e'rtekezem, fenntarthato'-e a hate'kony piac te'tele,
e's ha igen, milyen felte'telek mellett, most, hogy a ko~zismert statisztikai
elemze'sek tucatjai ca'folja'k a belo"le levezetett hipote'zist arro'l, hogy
az a'rfolyamok alakula'sa ve'letlen bolyonga'si folyamat. E's ha nem tarthato'
fenn, akkor a va'rakoza'sok racionalita'sa't is ki kell-e dobni, vagy az
etto"l fu~ggetlenu~l is e'rve'nyes lehet.
A Marx Ka'roly Ko~zgazdasa'gtudoma'nyi Egyetemen az e'n ido"mben kb. olyan
felu~letesen tani'totta'k a to"zsde't is, mint Marx mu"veit. Reme'lem ez
u~gyekben azo'ta volt ne'mi javula's. Ahogy Marxot sem aze'rt ismerem, mert
tananyag lett volna (az e'n ido"mben kb. 50 oldalnyi Marx szo~veg volt
ko~telezo" olvasma'ny, ami ko~nyvelo"knek sok, elme'leti szakosoknak meg
siralmasan keve's), ugyanu'gy a to"zsde'ro"l is volt mo'dom olvasni egy s
ma's olyat, ami nem szerepelt a tananyagban.
Arra kell-e ko~vetkeztetnem a vonatkozo' megjegyze'seidbo"l, hogy Te most se
tudsz to~bbet szakma'dro'l, mint ami az egyetemen tananyag volt?
Szives e'rdeklo"de'sedre tudatom, hogy o~konometria't tani'tok.
Ke'rde'se(i)d to~bbszo~ri olvasa's uta'n sem e'rtem, de a hiba biztos bennem
van. Me'g csak kandida'tus vagyok, nem no"ttem (me'g?) fel a nagydoktorokhoz.