------------------------------------------
-- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK --
------------------------------------------
Date: Fri, 6 Sep 91 08:10:37 CDT
Date: Fri Sep 6 04:05:54 EDT 1991
Subject: *** FORUM *** #338
Tartalomjegyzek:
----------------
Felado : boros@ohstmvsa.acs.ohio-state.edu
Temakor: Ez kapora jott. Milyen =volt= a magyar tanugy. ( 91 sor )
Felado : jborocz@jhuvm.bitnet
Temakor: kadargyerekek= sorakozo! ( 12 sor )
Felado : boros@ohstmvsa.acs.ohio-state.edu
Temakor: Folytatas! ( 57 sor )
Felado : jborocz@jhuvm.bitnet
Temakor: a magyar fiuk ( 6 sor )
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Meg mindig az adatokrol ( 91 sor )
Felado : mp5@ibm-b.rutherford.ac.uk
Temakor: A brit lanyok ( 58 sor )
Felado : jborocz@jhuvm.bitnet
Temakor: jovedelemszamitas 1985-re =meg egyaltalan= ( 14 sor )
Felado : tothj@ccit.arizona.edu
Temakor: Magyar oktatasi rendszer ( 25 sor )
Felado : elekgab@euclid.math.purdue.edu
Temakor: Sorry=nem birtam tovabb ( 32 sor )
Felado : Anonymous
Temakor: Korosi - Cser levelvaltashoz kapcsolodva ( 45 sor )
Felado : gantony@gara.une.oz.au
Temakor: Az ausztral kozepoktatasrol ( 39 sor )
Felado : gantony@gara.une.oz.au
Temakor: Tovabbi osszehasonlito nobamulas ( 89 sor )
Felado : laszer@netcom.com
Temakor: Tegezzuk le 56-ot ( 20 sor )
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: A magyar iskolarendszerrel ( 52 sor )
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Az ausztral oktatas ( 98 sor )
^LFelado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Nevtelenhez ( 9 sor )
Felado : csorna@vuphyv01.bitnet
Temakor: Bolsevista Szotar ( 12 sor )
Felado : csaba@s938.frec.bull.fr
Temakor: szemantikarol sietseg nelkul ( 16 sor )
Felado : hh658c@gwuvm.gwu.edu
Temakor: egy vers ( 34 sor )
Felado : csaba@s938.frec.bull.fr
Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor )
Felado : csorna@vuphyv01.bitnet
Temakor: Fejezzuk be 1956-ot ( 42 sor )
Felado : wsingus@info.win.tue.nl
Temakor: Holland lanyok 2 ( 30 sor )
Felado : csaba@s938.frec.bull.fr
Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor )
Felado : csaba@s938.frec.bull.fr
Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor )
Felado : csaba@s938.frec.bull.fr
Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor )
Felado : forizsl@vuctrvax.bitnet
Temakor: Last Fragment ( 15 sor )
Felado : forizsl@vuctrvax.bitnet
Temakor: Forditas helyett ( 48 sor )
Felado : pf103@phoenix.cambridge.ac.uk
Temakor: Hofstadter ( 7 sor )
Felado : h1105dea@ella.hu
Temakor: Ciganyok Marosvasarhelyen ( 46 sor )
===============================================
Felado : boros@ohstmvsa.acs.ohio-state.edu
Temakor: Ez kapora jott. Milyen =volt= a magyar tanugy. ( 91 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Levelet irtam a gimnaziumom volt igazgatojanak, nem a neve a fontos,
hanem, hogy milyen emlekekkel gondolok ma vissza ra. Hatarozott
meggyozodesem, hogy tobb ilyen komcsi selejt lezengett Magyarorszagon
az en idomben (10 evvel ezelott).
------------------------------------------------------------
Itt a diri neve es cime all, LASZLO G. BOROS M.D.
de nem ez a fontos. RESEARCH ASSOCIATE
THE OHIO STATE UNIVERSITY
COLLEGE OF MEDICINE,
DEPARTMENT OF SURGERY
08/13/1991, COLUMBUS, OH
Tisztelt Igazgato Ur|
^LSzeretnem Onnel tudatni, hogy a varos rendelkezesere kivanom
bocsatani mindazokat az oktato- es vizsga segedanyagokat, melyek
az Egyesult Allamok kulonfele egyetemein ajanlott programok
sikeres felvetelehez nyujtanak segitseget. Az elso ilyen
vizsgaanyag az u.n. TOEFL (Test of English as a Foreign Language)
Test, mely talan mar meg is erkezett posta utjan X.Y.
Urnak, akit az altalam kuldott anyagok kezelesevel biztam meg. A
kovetkezo csomag az u.n. GRE (General Reputation Examination)
Test anyagat fogja tartalmazni. Kuldom ezeket avval a szandekkal,
hogy a varosban, illetve annak kornyeken tanulo fiatalok
hozzajussanak olyan oktato es vizsgaanyagokhoz, melyek az U.S.A.-
ban folytatott tanulmanyok kovetelmenyeit, igy eselyeit viszik
kozelebb az otthoni tapasztalatokhoz. Bizom abban, hogy jovo
ilyenkor mar sokkal szelesebb keretek kozott, tobb oktato- es
vizsgaanyag all majd a varos rendelkezesere es sikerul anyagi
segitseget is szereznem korlatozott szamu fiatal nehany honapos
itteni latogatasanak megszervezesehez. Annak ellenere, hogy a
segedanyagok elsosorban gimnazista koru fiatalok szamara
nyujthatnak hasznos segitseget es valoszinuleg ok fogjak
leginkabb birtokba venni a kapcsolt szolgaltatasokat is,
szeretnem, ha az On neve, befolyasa es szemelye semmilyen
formaban nem kerulne kapcsolatba az emlitett kezdemenyezessel,
sem mint maganember, sem mint a B. M. Gimnazium
igazgatoja. Ilyen iranyu torekvesem okai, hogy Ont, mint a
gimnazium igazgatojat es mint maganembert, nem tartom alkalmasnak
arra, hogy onzetlenul segitse az Onre bizott fiatalokat abban,
hogy szelesebben lassanak a vilagra, mint ahogy azt On szuksegesnek
tartja. Nem vagyok biztos abban sem, hogy On megfelo modon tudna
iranyitani egy ilyen vallalkozast.
Gimnazista emlekeim nem hagynak ketseget afelol, hogy On egy
tartas nelkuli vonalas kommunista, meg akkor is, ha manapsag mar
- sok elvtarsahoz hasonloan- kikeresztelkedett kommunista
multjabol, megtagadta korabbi elveit es talan maga is igyekszik
elfelejteni, vagy masokkal elfelejtetni, korabbi tevekenyseget. On
akarva es akaratlanul is reszt vett a magyar ifjusag politikai
manipulalasaban, erzelmi kisemmizeseben, kiszolgaltatotta
teteleben es intezmenyes butitasaban.
Onben a legmesszebbmenokig megtalalta a napjainkra mar bukott
kommunista rendszer es az avval egyutt bukott hatalom azt a
tanart, aki hatalomvagytol, kozepszerusegtol es szemelyes
ambiciotol hajtva hajlando volt jozan gondolkodasat es
itelokepesseget eladni kollektiv bunokert. Elenk emlekkepek elnek
bennem, milyen lelkesen es a felveteli vizsgan valo kedvezobb
elbiralas ereztetesevel kuldte az egykori gimnazistakat (engem
is) kommunista munkataborokba (KISZ epitotabornak hivtak ezeket
akkor) es On milyen lelkesedessel varta vissza a fiatalokat a
^L"szep eredmenyek" remenyeben. Emlekszem, milyen elvtelen,
megalazo es torvenytelen eljarast kezdemenyezett ellenem a
biatorbagyi munkataborbol valo visszateres utan, mivel a nyakamba
varrt brigad csak a 22. lett a 23 brigad kozul. Undorral gondolok
a majus elsejei felvonulasi probakra is, ahol On felajzottan
szaladgalt az almos es ingerult gimnazistak kozott kulonfele
megtorlasokkal fenyegetozve es undorral gondolok arra az
onelegult mosolyra is, melyet az emelvenyen lattunk viszont Ontol
nehany tanyersapkas orosz tiszt es a varos tobb vezeto kommunista
csavargojanak tarsasagaban.
Gyalazatosnak tartom tovabba, hogy On nem torekedett a
tisztesseges es feddhetetlen viszony fenntartasara munkatarsaival
es beosztottaival szemben sem. Nem kivanok durvan a maganeletebe
gazolni, meg kell viszont irnom, hogy igazgatosaga akkori eveiben
sokak szamara - gondolok csaladjara es tanitvanyaira egyarant -
^Lmegalazo helyzetet teremtett avval, hogy egy volt tanarnonkkel a
jo izles hatarait messze tullepo viszonyt tartott fenn. Kerem
gondoljon azokra a fiatalokra, akik eletuk egyik legkritikusabb
periodusaban, szuleiktol tavol, azt lattak Ontol, hogy az
igazgato, a tanar, az ember es a csaldfo akar a nevetsegesseget
is vallalhatja apro oromeinek megszerzese es kielese erdekeben.
Ugy gondolom, amit On tett akkori befolyasa, hatalma, kesztetesek
szintjen lezengo osztonei, fillereken vett elvei es gyalazatos
politikai meggyozodese kapcsan, az osszeegyeztethetetlen
valasztott hivatasaval, akkori beosztasaval, de legfokeppen
hivatasanak hagyomanyos elveivel. Ezert nem gondolom azt, hogy On
valoban alkalmas lenne a most kezdemenyezett, nem profit
orientalt oktato es nevelo jellegu vallalkozasban hasznosan
kozremukodni.
===============================================
Felado : jborocz@jhuvm.bitnet
Temakor: kadargyerekek= sorakozo! ( 12 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Megkerem Csorna elvtarsat, ha volna szives definialni, mit ert azon,
hogy "kadargyerekek". Ha azokat, akik otthon voltak a kadarrendszer alatt
es gyermekkoruk a kadarkorra esik, akkor megertem. Valoban sokkal kinzobb
lehetett innen, kintrol agonizalni a budos kadarrendszer es az oroszok
mesterkedesei felett -- beleertve az atomfegyvereket is --, mint otthon
ulni, sokaig formalisan es meg tovabb lenyegeben bezarva lenni egy orszag-
ba, melyben szovjet atomfegyverek vannak. Kerem Csorna elvtarsat, fogadja
oszinte reszvetemet emiatt a szenvedes miatt, amit mi, otthon hulyeskedo
kadargyerekek fel sem tudunk-tudtunk fogni.
Borocz Jozsef
===============================================
Felado : boros@ohstmvsa.acs.ohio-state.edu
Temakor: Folytatas! ( 57 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ismerve sajat multjat es felelosseget, bizom abban; On sem
gondolja ugy, hogy valaha is birtokaban volt azoknak az
ertekeknek, melyek megyozo elvekkel, biztos itelettel, alazattal,
toleranciaval, tisztesseggel es becsuletesseggel verteztek volna
fel az Onre bizott fiatalokat. Szeretnem Ont meg emlekeztetni
arra is, hogy tobben Ontol tanultuk a vialagnezetunk alapjait egy
ilyen nevu tantargy (kommunista teveszmegyujtemeny) kereten
belul. Meg kell irnom Onnek, hogy bar sokfele jartam a vilagban
es sok emberrel talalkoztam, az Ontol tanult "ideologiai"
alapoknak eddig semmi hasznat nem vettem. Azt hiszem, egy tanart
ennel nagyobb szegyen es egy diakot ennel megalazobb tapasztalat
nem erhet. Ha Onon es az Onhoz kozelallo elvtelen kommunista
karrierhajhaszokon mulott volna, most sokan ott allnank egyedul,
kiszolgaltatottan, felrevezetve es emberi ertekeinkbol
kiforgatva. Kerem vegye szamba, hogy a gimnazium hallgatoi kozul
hanyan lettek alkoholistak, csaladjukat es hazajukat elhagyok,
elegedetlenek, kisemmizettek, tartas nelkuliek es csalodottak.
Sokunk szerencsejere es menekulesere viszont, ott alltak
mellettunk a Szuleink is es olyan igaz emberek (sokuknak mar csak
az emleke el koztunk a kommunista emberirtasok kovetkezteben),
akik oromokkel, igaz erzesekkel es gondolatokkal toltottek meg a
kommunista rendszer es az azt kiszolgalok altal rank osztott
primitiv vegetalast es intezmenyes hazugsagokat.
^L
Az utobbi napok, hetek es honapok tortenesei, a kommunista
rendszer es ideologia vegso bukasa es a neve alatt elkovetett
koztorvenyes bunok nyilvanvalova valasa mind azokat igazoljak,
akik - osztonosen vagy tudatosan - nem adtak el sem jozan
gondolkodasukat, sem lelkiismeretuket egy meglehetosen primitiv
es ostoba ideologian tenyeszo, nagyreszt diktatorokbol,
bunozokbol es csavargokbol allo kozosseg hatalmi pozicioiert,
vagy gimnazistakent mar eleve bizalmatlanul, undorral,
fenntartassokkal es daccal alltak ellen minden olyan hatalmi
torekvesnek, melyek alapjaiban tepaztak es roncsoltak a fiatalok
demokratikus elveit, tiszta erzelmeit, lelki nyitottsagat es
sokszinu gondolkodasat. Nekunk nem kellett soha elfordulnunk
onkent vallalt kozossegunktol, megtagadni elveinket es
megvaltoztatni gondolkodasunkat. Mindig ugy ereztem, Onnek ez egy
lenyegtelen szempont az eletben.
Tisztelettel, volt tanitvanya:
Dr Boros Laszlo, Columbus, Ohio, U.S.A.
===============================================
Felado : jborocz@jhuvm.bitnet
Temakor: a magyar fiuk ( 6 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Erdekelne a FORUM nonemu olvasoinak velemenye a magyar fiukakrol.
Kulonosen, ami a mosakodasi gyakorisagot illeti, nemzetkozi-osszehason-
lito szemszogbol.
Borocz Jozsef
===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Meg mindig az adatokrol ( 91 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Feri!
1. Te'vedtem, a foglalkoztata's te'nyleg csak 5m fo" ko~ru~l volt. E's
valo'ban nem vettem le a ko~zo~sse'gi fogyaszta'st, az a GDP kb. 10%-a.
2. A dolla'rhitelek kamatla'ba 1981-ben megko~zeli'tette a 20%-ot, 80-ban e's
82-ben 15% ko~ru~l volt, egye'bke'nt 10-12%, az uto'bbi 5 e'vben 10% alatt.
A ma'rkahitelek kamata enne'l 2-5%-kal, a jene' tova'bbi 2-5%-kal
alacsonyabb volt. Az MNB a ko~lcso~no~k tu'nyomo' re'sze't ebben a ha'rom
valuta'ban vette fel. Lehet, hogy vett fel olasz lira'ban, vagy Peseta'ban
is hitelt, a'mba'r nem hiszem. Annak az ottani infla'cio' mellett lehetett
aka'r 35%-os kamatla'ba is. De az mindenke'ppen elenye'szo" te'tel volt.
^L E's a rea'lkamatla'b nem volt magasabb, mint a dolla'ron, csak a pe'nz
romlott gyorsabban. (Most pl. Magyarorsza'gon van 35% fo~lo~tt a kamatla'b.)
Az uzsorakamatokro'l meg annyit, hogy a) akkoriban az infla'cio' is ele'g
magas volt, teha't a rea'lkamat sokkal kisebb; b) nem musza'j ko~lcso~n
venni. A kamat a ko~lcso~nto"ke a'ra; ha sok a (ko~lcso~n)vevo", akkor
az a'r felmegy, ha keve's, akkor leesik.
3. 1987-ben me'g te'nyleg sokkal nagyobb volt a beruha'za'si ra'ta, kb. 25%.
4. Be'rro"l csak brutto'ban van e'rtelme besze'lni, netto' be'r nincs,
legala'bbis ott, ahol jo~vedelemado' van. Netto'si'tani csak a teljes
jo~vedelmet lehet. (Rendelkeze'sre a'llo' jo~vedelem.)
5. Ra'jo~ttem, mi az a 300md. Ft., amit ide'zte'l: a lakossa'gi jo~vedelem
1987-ben 1976-os a'rakon. Folyo' a'ron ugyanez 807md. (Aze'rt hoztam
magammal ne'ha'ny statisztikai adatot lemezen.)
6. A marxista nemzeti jo~vedelem jo~n a termele'sbo"l, a GNP e's GDP a
termele'sbo"l e's a szolga'ltata'sbo'l (teha't pl. az oktata'sban,
ege'szse'gu~gyben termelt jo~vedelem is) egyu~tt. A nemzeti jo~vedelem
= u'j e'rte'k, a GNP/GDP = hozza'adott e'rte'k (u'j e'rte'k + a berendeze'sek
felu'ji'ta'sa.) Persze nem ve'letlen, hogy a klasszikus szocialista terveze's
a nemzeti jo~vedelmet haszna'lta ce'lfu~ggve'nyu~l, ha megne'zed, hol a
legnagyobbak a bajok, akkor e'pp a ke't koncepcio' ku~lo~nbse'ge't tala'lod.
Eze'rt nem mindegy, milyen terminolo'gia't haszna'l az ember. A terminolo'gia
mo~go~tt gazdasa'gi szemle'let e's e'rdekek vannak. A gazda'lkodo'k e'rdeke
az, hogy az emberek azt gondolja'k, hogy a nemzeti jo~vedelem a fontos.
A lakossa'g e'rdeke az, hogy a korma'ny azt gondolja, hogy a GDP/GNP fontos.
7. A vegyszer, stb. sokkal jobb pe'lda. Az lehet, hogy az oroszok ke'rte'k,
hogy toronyo'ra la'nccal is legyen a buszokban, az is lehet, hogy kaptak
ne'ha'ny "nyugati" buszt is, de az Ikarusz ABS-t pe'lda'ul biztos nem tett
a szovjeteknek sza'nt buszok tu'lnyomo' re'sze'be. (Mint ahogy a magyar
buszokba sem nagyon.) A computer u~zlet lehetett jo' bolt is, az oroszok
horribilis a'rat voltak hajlando'k e'rte fizetni. Egye'bke'nt itt nem az
volt az e'rdekes, hogy rubel export volt, hanem hogy mit adtak e'rte
csere'be: olajat, szenet, a'ramot, stb. (vagyis keme'ny cikkeket), vagy
Junosztot, Minszket e's hasonlo'kat (vagyis puha cikkeket). A KGST
kereskedelemben a pe'nznek nem sok szerepe volt, ko"balta't csere'ltek
tu"zszersza'mra. Nem rubele'rt adta'k el, hanem valamie'rt, e's ahhoz, hogy
a boltot meg lehessen i'te'lni, tudni kellene az ellente'teleze'st.
O~nmaga'ban a kereskede's nem volt baj. Sokkal jobb, ha mi ko~zveti'tu~nk
Hong Kong e's SzU ko~zt, mintha mondjuk Ki'na. (Ma'rmint neku~nk jobb.)
8. A Te kora'bbi adatod szerint a fogyaszto'i a'rta'mogata's 5% ko~ru~l volt,
ami nekem sokkal rea'lisabbnak tu"nt, de nem tudom fejbo"l. Viszont ebben
biztosan nincs benne a laka's, mert azt ege'szen elku~lo~ni'tve kezelte'k.
E's az sem semmi.
9. A korrupcio'ro'l e'n csak azt mondtam, hogy nem volt ve'szes. E'rze'sem
szerint most sokkal rosszabb a helyzet, mint 10 e'vvel ezelo"tt. De me'g
most sem magas a hasonlo'an fejletlen orsza'gokhoz ke'pest. E's me'g azt
is a'lli'tom, hogy van korrupcio' a fejlett piacgazdasa'gok to~bbse'ge'ben
is, csak ott a politika'hoz kapcsolo'dik e's nagyban megy (hogy mondjak
ausztra'l pe'lda't: WA Inc.; vagy pl. Japa'nban az elmu'lt ne'ha'ny e'vben
ki tudja ha'ny millia'rd dolla'r deru~lt ki), addig na'lunk a Ka'da'r
rendszerben alapveto"en nem volt politikai (mostanra sajnos ma'r van az is
rendesen, pl. Torgya'n) e's pitia'ner volt. E's persze az okok is pontosan
tudhato'k: aze'rt, mert nem voltak rea'lisak az a'rak, mert nem volt szabad
a kereskedelem, e's mert nem tulajdonosok, hanem alkalmazottak gazda'lkodtak.
Vagyis mert szocializmus volt, e's nem piacgazdasa'g.
10. A statisztikai adatokkal sok baj lehet, ezt e'n tudom csak igaza'n.
^L De o~nmagukban to~bbnyire a'rtatlanok. (A magyar adatok a'ltala'ban nem
voltak tudatosan torzi'tottak, volt kive'tel, ld. ado'ssa'ga'lloma'ny.)
A baj to~bbnyire nem az adatokkal van, hanem a felhaszna'lo'kkal. Persze,
politikusok mindig u'gy prezenta'lja'k, ahogy nekik jo'lesik. Meg persze
nem csak a politikusok.
Uto'lag sajna'ltam, hogy este kapa'sbo'l va'laszoltam e's nem va'rtam meg,
hogy reggel megne'zzem az IFS-t. Ahogy elku~ldtem, ra'jo~ttem, hogy az 1 billio'
Ft-os ko~ltse'gvete's sem stimmel, az az 1990-es nagysa'grend. 1988-ban a
ko~ltse'gvete's durva'n 800md Ft. 1987-ben a kiada's 700md, a beve'tel 650md.
Sajnos az IFS GDP me'rleg 88-ban hiba's (nem jo~n ki a me'rlego~sszefu~gge's,
majd 200md. $ hiba'zik). 87-ben a lakossa'gi fogyaszta's 778,5md. Ft., a GDP
belso" felhaszna'la'sa 1232md. Ft.
Ko"ro~si Ga'bor
===============================================
Felado : mp5@ibm-b.rutherford.ac.uk
Temakor: A brit lanyok ( 58 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha mar kedvenc temamrol van szo, akkor csak meg kell, hogy szolaljak.. :)
Erre meg bizonyos elmebetegek altal irt irasok sem tudtak ravenni. De a
kifinomult es nem finomult politikai omlengesek sem. Szoval ez igazan mutatja
a tema kiemelt fontossagat. :-)
Ha akarki magyar (himnemu) Nagy-Britanniaba jon,akkor panaszkodni fog. Legalabb
is meg nem talaltam ellenpeldat. Ha egy szoval akarnam jellemezni a panaszok
aradatat, amihez en is mindig lelkesen csatlakozom, akkor azt mondanam,hogy
a baj (Hollandiabol is "jelentett") noietlenseg.
En Liverpoolban vagyok majd' egy eve es hal' isten ( csakis ebbol
a szempontbol az elobbi jelzo) mar csak egy honapig. Itt a helyzet,jelentem,
katasztrofalis. Elkepeszto,hogy milyen csunyacskak es mennyire hianyzik az
a noi 'charme ' errefele. Mar nem nagyon emlekszem,hogy mikor lattam itt
vonzo leanyt. Az eloszlas (nagyon) deformalt! Az elmeleti magyarazat az lenne,
hogy az orszag egyik gazdasagilag legrosszabbul allo videkerol a lanyok mashova
, Londonba mennek fotomodellkedni es penzes ferjet fogni.
Ezt megerositeni latszik az,hogy Londonban tenyleg sokkal tobbet kapkodhattam
a fejemet. De emlekeim szerint Budapesthez ( vagy Parizshoz) kepest ott sem
valami rozsas a helyzet..
A foldrajzi kulonbsegeknel maradva ( biztos a 'szomszed kertjeben persze,hogy
szebb a fu"',avgy 'savanyu a szo"lo" ') meg kell jegyeznem,hogy mind Wales
(az egesz kozel van ) ,mind Skociaban lenyegesen jobb kiserleti eloszlasi
gorbeket mertem a szebb lanyok javara. A gazdasgi elmeletnek ellentmondani
latszik,hogy Dublin valosagos foldi paradicsom volt liverpooli utcakon
megfaradt szemeimnek. De valoszinuleg a turistainvazio torzithatta el az
angolszasz lanyok ,most mar tudomanyosan bizonyitottnak veheto :-) ,
kedvezotlen kullemgorbejet.
Liverpooli ( rossz minta,de azert valamennyire talan szignifikans tudomanyos
szempontbol ? :) ) tapasztalataimbol azt allapitottam meg,hogy ebben a
varosban a kello kullem a bankfiokokban hasznosul gazdasagi szempontbol.
(A legszuperebb kinezetu holgyemeny akirol tudok a bankfiokomban dolgozik,
ennek eredmenyekent mar mindenfele kedvezmenyes es kedvezmenytelen penzugyi
lehetosegrol tajekozodtam. Csak ne kerdezzetek! )
Ami az ismerkedesi szokasokat illeti,az hasonlo lehet a hollandiaihoz. Viszont
,csak elemesseg kerdese kiotolni hatekony 'opening lines'-t, ha a kezdeti
viszontagsagokon tul jutottal (amikoris tenyleg hajlamosak a bennszulott
holgyemenyek 'szemelykent' viselkedni, 'no"' helyett !! ) ,akkor altalaban
neked fog el menni a kedved a tovabbiaktol. Ugyanis nalam a masodik dolog
^Laz intelligencia avagy muveltseg. (Angliaban altalanos baj van az irodalmi
muveltseggel! Az egyik graduate srac az irodambol,pl., sohasem hallotta
meg Goethe (!) nevet,mint kiderult egy beszelgetes soran. Ez teljesen tipikus
Angliaban. Viszont tobb skotot es irt ismerek,akikre ennek az *ellenkezoje*
igaz.)
Tudomanyos erteku fejtegeteseim megkoronazasakent be kell jelentenem,hogy
-- tobbekel megegyezo modon --, arra a kovetkezesre kell jutnom, hogy
" a hazai palya az igazi ! "
Tisztelettel,
Prisznyak Miklos
masodallasu no-szakerto
(foallasban egy realis illeto )
===============================================
Felado : jborocz@jhuvm.bitnet
Temakor: jovedelemszamitas 1985-re =meg egyaltalan= ( 14 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Magyarorszagon 1980-ban -- azaz egy evvel a masodik gazdasag jelentos
merteku legalizalasa _elott_ -- mar a lakossag 75%-a "vallotta be" kerde-
zoknek, hogy jovedelmet huz a nem adoztatott, nem nyilvantartott es nem
szabalyozott masodik gazdasagbol. A mertekere egyreszt a munkavegzesi ido
novekedese, masreszt pedig a magyarok magyarorszagi _es_ kulfoldi koltese
alapjan lehet kovetkeztetni: MINIMUM az elso gazdasag-beli jovedelmek
50%-at eleri, de vannak ennek tobbszoroset mutato becslesek is. A 10000 Ft-
os adat 1985-re -- szerintem -- kisse alabecsli a valosagot. (A munkaero-
alap 4.5 millio foallasu munkavallalobol, valamint nagy szamu nyugdijas es
diak reszfoglalkozasubol, _tovabba_ a meg nem fizetett csaladi munkat veg-
zokbol -- htb., gyermekmunka, stb. -- all.)
Borocz Jozsef
===============================================
Felado : tothj@ccit.arizona.edu
Temakor: Magyar oktatasi rendszer ( 25 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Forumozok!
A tobbseg azt hiszem Magyarorszagon tanult kulonfele iskolakban igy egy
altalanosabb kep alakulhatott ki az otthoni oktatas szinvonalarol,
a kapott tudas hasznossagarol es arrol, hogy milyen osszehasonlitva a
vilag mas tajain tapasztalt kepzessel. Talan nyithatnank egy uj temakort
ebben a kerdesben.
1. Milyen lenyeges elteresek vannak az orszagok oktatasi rendszereben ?
2. Mennyire hasznosithato a Magyarorszagon megszerzett tudas kulfoldon ?
3. Milyen modon lehetne az otthoni es a kinti tapasztalatok alapjan
a magyarorszagi oktatast fejleszteni (szandekosan nem hasznalom a reformalas
szot amely az oktatassal kapcsolatban elegge lejaratodott) es egy uj jobban
mukodo rendszert letrehozni ?
Persze barkinek ezzel kapcsolatban meg lehet kerdese, ha osszedugjuk a fejunket
biztosan kijon valami hasznosithato.
^L
Tisztelettel
Toth Janos
tothj@ccit.arizona.edu
===============================================
Felado : elekgab@euclid.math.purdue.edu
Temakor: Sorry=nem birtam tovabb ( 32 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Csorna Tanar Ur! Sok fele tanar van.A>> buta allatokat>> en sem csipem
kulonosebben,a fasiszta buta allatoktol kifejezetten kiver a veritek,
marpedig ne vegye bizalmaskodasnak ,de a Csorna Tanar Ur egy akkora
naci,mint ide Lachaza, es hat igy egymas kozott szolva oltari nagy
marhanak is tetszik lenni,ami megiscsak egy mersekelten intelligens allat.
Most tudom,hogy tobbek el fognak ajulni,hogy veszem a batorsagot de
a Csorna cimrol egy pszichopata paranoid baromsagai ontik el a kepernyomet
es most lett elegem belole.
Emberek! A mi kilencvenegynehanyezer negyzetkilometerunkon
az utobbi evekben valakik Dunaba lottek,valakik szokott honvedeket koncoltak
valakik koncepcios pereket koholtak,valakik geppuskaval lottek a tomeget
valakik allamvedelmis kiskatonak szivet vagtak ki,valakik teenagereket
iteltek halalra.MOST SZEPEN LASSAN HAGYJUK ABBA. Mert a lanyom szeretne
Magyarorszagon elni.
Csorna Ur haboruzni akar? Fajvedeni,koncolaszni? O.K Nyert.510 millio minusz
kilencvenharomezer negyzetkilometer az One.Lepjen be a Klu-Klux Klanba
nyomizza a WarGame-jet,masirozzon fel s le ala,dalolasszon kutya Szerbiarol.
A maradek a Magyar Koztarsasag nem pedig a Weimari.Hands out!
"Van egy almom"- Ha jonnek a csornak,akkor ot percre abbahagyjuk
a liberalisozast,meg a nemzetigerincezest,a bolsizast,a fradistazast
az emtekazast,a digozast,a csovesezest,az othodoxozast,a neologozast
a juszt is cukrosan,egy nagy fenet tepertovelt es hirig...
Aztan persze folytathatjuk tovabb !!!
EG
===============================================
Felado : Anonymous
Temakor: Korosi - Cser levelvaltashoz kapcsolodva ( 45 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Korosi Gabor Elvtarsnak,
Irasait olvasva az az erzese tamad az embernek, hogy vagy onszantabol
vagy a bukott rendszer aknamunkat folytato kepoviseloinek megbizasabol
irja hozzaszolasait.
Ezen hozzaszolasokban hazugsagokat allit tenyekkel szemben (lasd pl. az Ikarusz
buszok nyugati exportbol szarmazo alkatreszeire vonatkozo Cser Ferenc
fele hozzaszolasra adott, a tenyekkel szembenallo valaszat, stb).
Hozzaszolasaival Magyarorszag lejaratasara torekszik, s nem segiteni, hanem
gatolni akarja annak a nehez helyzetebol valo kilabalasat.
^LHozzaszolasaiban azonban nagyon sok a kovetkezetlenseg, ezert csak a nem
feluletes olvasot tudja megteveszteni. Engedje meg, hogy megemlitsem:
- On nehany honappal ezelott szinte buszken allitotta a FORUM hasabjain,
hogy a software lopast, meg ha a TORVENYEK lopasnak is tekintik, On
bizony elkoveti es el is fogja kovetni (csak ugyesen kell csinalni, hogy
eszre ne vegyek, nem?). Azaz On, ahogy irasaibol is kitunik, azt tekinti
torvenynek, amivel egyetert, ami jo onnek, stb. Igy a Magyarorszaggal
kapcsolatos hozzaszolasaiban is, ha valamit nem ugy tesznek otthon,
ahogy azt On szeretne vagy jonak latna, akkor az rossz.
- Leostobazni egy orszag diaksagat (ezt tette On Ausztralia diakjaival)
nagyon kovetkezetlen cselekedet egy olyan szemely reszerol, aki a masik
oldalon (zsidokerdes) nagyon sokszor (es helyesen) a fajelmelet
ellen foglalt allast. Azaz nem artana, ha mindent egyforma mercevel
merne, s ahogy eliteli az egyik oldalon az egyedi tulajdonsagokbol a
kozossegibe valo altalanositast, ugy a masik oldalon ezt On se tenne
meg. De nem csak kovetkezetlen a fenti tette, de sokat arthat vele
Magyarorszagnak. Ezert tartozkodjon mas nepek leertekelesetol! (Ugy
latszik, meg mindig hat Onre egyik oldalrol a "rothado kapitalizmus",
azaz az alacsonyabbrendu, ott az emberek rosszak, butak, stb. Masik
oldalrol azonban annak az aldasait elvezi, nem? Jo kemeny ausztral
dollarert dolgozik, ugye?)
Hogy "Elvtarsai" volt soraival fejezzem be:
Korosi Elvtars, kerjuk a fentiek szives tudomasul vetelere.
Anonymous
===============================================
Felado : gantony@gara.une.oz.au
Temakor: Az ausztral kozepoktatasrol ( 39 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Meglehetosen nagykepu dolog a helyzet ismerete nelkul leereszkedoen
masokat kioktatni, kedves Csorna Istvan.
Amit Korosi Gabor az ausztral egyetemi hallgatok folkeszultsegerol irt
az itt szeles korben elismert. Sajnalatos teny, hogy az alap- es
kozepfoku kepzes "reformjainak" eredmenyekent olyan alapveto ismeretek
mint iras-olvasas es szamolas bizonyithatoan hanyatlottak az iskolat
vegzettek koreben. Ezeknek a reformoknak a celja az volt, hogy nagyobb
hangsulyt fektessenek szemelyisegfejlesztesre mint lexikalis ismeretek
bebiflazasara, teret engedjenek nagyobb foku szabadsagnak a targyak
megvalasztasaban, es csokkentsek a diakok psziches terheleset az osztaly-
zas es vizsgak nagyfoku kikuszobolesevel.
A szemelyisegfejlesztes nem jott ossze. Az ausztral fiatalok tobbsege
intellektualisan ingerszegeny kornyezetben nol fol, es emiatt ertelmileg
keson erik. A nagyobbfoku szabadsaggal nem tudtak elni a kozepiskolakban,
a konnyu de alapfoku ismereteket nem nyujto targyakat reszesitettek
elonyben, ezert egy jo reszuk riasztoan muveletlen. Ez a reformfolyamat
legtovabb Victoria allamban jutott, ott ahol Korosi Gabor tanit. Az is
lehet, hogy Gabor egyetemen az o szakterulete nem vonzza a legjobb
diakokat, es igy a minta statisztikailag tovabb torzul.
Altalanos panasz az egyetemek reszerol, hogy nem tudnak elsoeveseknek
normalis egyetemi targyakat oktatni, mert a hallgatok folkeszultsege
hianyzik. Sokukat irni, szamolni es magat kifejezni tudni kell eloszor
^Lmegtanitani, mielott a tenyleges egyetemi kepzes kezdodhet. Nagy megle-
petes volt szamomra, mikor angol anyanyelvu posztgradualis diak eloszor
kert meg arra, hogy *nyelvhelyessegi* szempontbol olvassam at a
disszertaciovazlatat. Azota mar megszoktam a hasonlo kereseket.
Nem veletlen, hogy egyre tobb szo esik az oktatas visszareformalasarol,
ami kotelezo targyakat es rendszeres, szabvanyositott szamonkerest
foglalna magaban. Igen, ez nemileg kozelit ahhoz a poroszos gimnaziumi
modellhez amin en mentem keresztul, es ami valoszinuleg meg mindig inkabb
el Magyarorszagon mint sok mas helyen.
Antony Gyuri gantony@gara.une.oz.au
===============================================
Felado : gantony@gara.une.oz.au
Temakor: Tovabbi osszehasonlito nobamulas ( 89 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Mindenekelott elnezest kerek a FORUM noolvasoitol a regi stilusu ferfi-
szemleletu hozzaszolasert. Ez talan Magyarorszagon meg nem olyan nagy
bun, mint itt, de valoszinuleg az lesz nemsokara. Dehat, en nem tudom
magamat megtagadni, es bizony csak a nok erdekelnek.
Angol/kelta tipusokrol eloszor. Angliaban nagy megrokonyodessel ebredtem
ra, hogy nekem ott inkabb csak a szinesboru bevandorlok tetszenek. A benn-
szulottek alakja (korteforma) nekem nem idealom, es a tesztakep meg
kevesbe. Ugyanez a gondom Ausztraliaban, de ehhez helyi sajatossagok
is jarulnak. Korosi Gabornak igaza van az itteni fiatalok kisportolabb
voltat illetoen, bar ez szerintem inkabb jellemzo a fiatal ferfiakra.
(Igy ha FORUMozo notarsaink joformaju ferfiakban hianyt szenvednek, tudom
ajanlani Ausztraliat. Eleg a tukorben magamra neznem, hogy kepet alkossak a
magyar kinalatrol.) A noknel meg az is baj, hogy az angol-kelta
feher bor nem valo erre a napsutotte egtajra. Rengeteg a rossz borrel
megvert no, es ebben a genetikan kivul az is szerepet jatszik, hogy
a legutobbi evekig nagy divat volt jol kicserzetten jarni.
Nagyon meglepett, hogy ideerkezesem utan meg nehany evig a nok eletkorat
jonehany evvel rendszeresen tulbecsultem. Ebben a napcserzett korai
oregedes jatszott szerepet. Erdekes modon, az angol-kelta tipus eltero
arcvonasai miatt a ferfiak meg kolyokkepunek tuntek, igy azok korat meg
alabecsultem.
Az oltozkodes es stilus megint mas kerdes. Nagyvarosban altalaban igenye-
sebbek az emberek mint itt faluhelyt, igy Korosi Gabor pozitiv velemenye a
hetkoznapi ausztral megjelenesrol nem all Ausztralia egeszere. A stilus
persze a megjelenesen kivul mast is magaba foglal. Nekem gondom volt
itt a generacios kulonbsegeken kivul az erdeklodesi kor kulonbozosege is
(most is az, de most mar nem szamit). Az is baj, hogy szerintem az ausztral
nok jo resze a feminizmus es a hazicica modell ket szeke kozt a pad ala
esett. Europaban szerzett - esetleg mar tulhaladott - elmenyeim szerint
a Kontinensen a nok inkabb talaltak meg a noiesseg es az emancipaltsag
kozotti egeszseges kompromisszumot mint itt, ahol a ket szelsoseg sokkal
inkabb nyilvanvalo.
Nincsen ilyen nyilvanvalo kulonbseg viszont a Fulop Szigeteken, Malaysiaban
vagy Szingapuron. A feluletes szemlelo ferfi szamara a legtobb no nyal-
csorditoan gyonyoru es noies. Genetikailag szerencsejuk van, mert a del-
kelet azsiaiak altalaban finomcsontuak es (persze ha valakinek nincs
baja az azsiaiakkal) nagyon szepvonasuak. Stilusos oltozkodes is van dogivel:
a filipinak (elnezest, ez talan magyarul nem hangzik olyan jol) amerikai
stilust majmolnak jol, a malajok (malajok es malaysiai indiaiak) kozott a
^Lgyonyoru egzotikus ruhakoltemenyek divnak, mig a szingapuri kinai tobbseg
leanyai a fenekre feszulo minimalis minivel valo szandekos visszaelesben
vetkesek.
A kulcsin es a passzivnak latszo udvarias mosolygas viszont ne tevesszen
meg senkit: ezek a lanyok/asszonyok kemenyebb fabol vannak faragva mint
a ferfiak. A nok es ferfiak szerepe mas mint az europai kulturakban, es
bar az asszonyok a hatterben maradnak a valosagban ok iranyitjak a
dolgokat. A malaj kulturakban nincs szukseg feminista mozgalmakra: ez
csak a nok befolyasanak csokkeneset erne el.
Papua Uj Guinea persze mas kerdes. Hagyomanyosan a magasfoldon az asszonyok
es a disznok laktak egy hazban, es a ferfinep egy masikban, de ez a
disznok nagy fontossagat eppannyira tukrozi, mint a nok helyzetet. Az
udvarlasnak is voltak olyan vonasai, amiket manapsag inkabb csak sommasan
nemi eroszaknak belyegez a finnyas europai gondolkodas. A partvideken es
a szigetvilagban rendkivul nagy valtozatossag van a kulturakban. Vannak
matriarkalis kulturak, ahol a ferfi egyenjogusag inkabb kerdes, es vannak
olyanok ahol a megunt vagy rakoncatlan asszonyt guzsbakotve regente eladtak
a szomszed falubelieknek hosszukarajnak. Ez persze ma mar nem divat, de
sajnos a hagyomanyos minimalista oltozkodes sem mint mindennapi viselet.
Ez a magasfoldon egy ovre akasztott elol-hatul arasznyi szelessegu cerna-
szoknyat jelentett, bar az ottaniak europai szemnek meg igy sem sokkal
vonzobbak. A partvideki sokszor igen szepvonasu es magasabb lanyok
gyonyoru festett fuszoknyakat hordanak a tancbemutatokon, es a melltarto
ujabb divatja sem altalanos meg. Ami egyes partvideki helyeken kulonos,
az a tetovalas divatja. A noket koruknak es csaladi allapotuknak megfele-
loen eletuk soran rendszeresen tetovaltak, mig eletuk vegere gyakorlatilag
be voltak boritva (igen, a szemeremtajon is, piszok fajdalmas lehetett).
Latin Amerika mar ehhez kepest pont olyan mint a hagyomanyos mediterran
delvidek. Ferfiuralom dogivel, es emancipacio modjaval. A nok helye
hagyomanyosan a konyhaban, mezitlab es vagy terhesen vagy szoptatva. Ez
persze ma mar nem olyan altalanos mint regen. A noies stilus viszont
Ausztraliahoz kepest szembetuno, plane, hogy ez rendszerint rengeteg
festeket is magaba foglal. Mexikoban a lakossag 60-70 szazaleka mesztic,
oslakos indian es spanyol kevereke, de ez kullemre nem olyan vonzo mint sok
mas verkeveredes (pl. a magyar kutyulek). Bar Kolumbia eszaki reszen mar
tobb a heterozishatas, mert fekete rabszolgak leszarmazottai is hozza-
jarulnak a genekhez, meg ott is mindenki azt mondta nekem, hogy
Braziliahoz kepest ez kismiska. Errol viszont mar nem tudok majd ilyen
reszletesseggel beszamolni ha egyszer majd odakerulok is, mert a del-
amerikai nok piszok feltekenyek es felelmetesen temperamentumosak.
Antony Gyuri gantony@gara.une.oz.au
===============================================
Felado : laszer@netcom.com
Temakor: Tegezzuk le 56-ot ( 20 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Nem szabad elfelejteni, hogy a szovjet berenc Kadar kormany megengedte
>a szovjet atomfegyverek Mo.-i tarolasat. Ez azt jelentette, hogy haboru
>eseten a mi kis orszagunkbol radioaktiv porfelho lett volna. Gondoljanak
>a Kadargyerekek arra, hogy azok, akik nyugaton eltek, milyen erzelmekkel
>kellet, hogy birkozzanak. Es mi TUDTUK, hogy ott vannak azok a
>fegyverek, ha meg az otthoniak nem is!
>
> "Fejezzuk be 1956-ot"
Kedves Csorna Ur,
egy fraszt gondolnak ra ! Ezek a Kadargyerekek egy halatlan banda ! Amig mi
itt kint gurcoltunk, epitettuk-szepitettuk a magyar hazat, addig ezek
otthon dorbezoltak: felvettek a nagy lovet Nyugatrol, aztan meg elmentek a
^LKis Budaba es mind elettek meg elittak (hortobagyi husospalacsinta,
miegymas). Tudtak ezek hogyan kell elni ! Mi meg itt hoztuk a nagy
aldozatokat, disszidaltunk meg minden, aztan sehol semmi tisztelet. Ezeknek
mi beszelhetunk, az csak falrahanyt bableves. De azert akkor is itt az
ideje, hogy jol beolvassunk nekik. Amugy huszarosan, az erkolcsi magaslorol.
Szittya magyar harcostarsi udvozlettel, Leirer Laszlo
===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: A magyar iskolarendszerrel ( 52 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
visszatekintve nekem ke't nagy bajom van: tu'l elitista (volt); nem
fordi'tottak/anak ele'g pe'nzt a szintentarta'sa'ra.
Tu'l elitista volt, mert ma'r gimna'ziumba is csak nagyon kevesen ja'rhattak,
ha jo'l emle'kszem a koroszta'lynak kevesebb, mint 20%-a (vagyis nagyon kora'n
nagyon keme'nyen szelekta'lt). E's me'g kevesebben ja'rhattak egyetemre, a
to~bbse'g elo"l el volt za'rva.
A fo" baj nem az oktata'si rendszeren belu~l volt, hanem az egalitarianus
ideolo'gia'val, aminek ko~vetkezte'ben a szake'rtelmet nem fizette'k meg.
I'gy - ku~lo~no~sen a hetvenes e'vekto"l - kevesen akartak tanulni. Szinte
csak az e'rtelmise'gi gyerekek, akik ezt otthonro'l hozta'k. Vagyis
kasztosoda'shoz vezetett, ami nyilva'nvalo'an vesze'lyes.
E'n nem hiszem, hogy a vezete's *tudatosan* to~nkre akarta volna tenni az
oktata'st; ez csak melle'kterme'k volt. A'ltala'ban nem u'gy volt e'rtelmise'g
ellenes, hogy akada'lyozta az e'rtelmise'give' va'la'st (a'mba'r erre is volt
pe'lda sze'p sza'mmal, ku~lo~no~sen a 60-as e'vekben), hanem u'gy, hogy za'rt,
szegmemta'lt ta'rsadat akart le'trehozni. Volt persze egy a'ltala'nos
mino"se'gellenesse'g, de ez inka'bb csak a kiugro'kat e'rintette, az
a'tlage'rtelmise'git nem.
Azt hiszem, eltu'lozzuk a magyar oktata's a'tlagmino"se'ge'nek kritika'ja't.
Nem hiszem, hogy sok orsza'gban lenne le'nyegesen magasabb az a'tlag. A magyar
iskolarendszer bizonyos teru~leteken nemzetko~zi szinten is jo'l mu"ko~do~tt.
Vagyis: miko~zben e'n is tudom, milyen rossz volt, nem hiszem, hogy ma'shol
a'ltala'ban jobb. Miko~zben biztos vannak ma'shol sokkal jobb, ku~lo~nlegesen
jo' iskola'k. Ilyenek sajnos ma'r re'go'ta nincsenek Magyarorsza'gon.
Egyetemet is csak ne'ha'nyat tudok: azt hiszem az ELTE (e's nem csak ELTE)
matek szak nemzetko~zileg is kiemelkedo", e's a SOTE soka'ig jo' volt,
mostanra fo"leg technikai okokbo'l (vagyis pe'nzhia'ny miatt) csu'szott le.
Egye'bke'nt atto'l tartok, hogy az iskolarendszer a'talki'ta'sa re've'n most
me'g azt is sze't verik (fogja'k verni), ami viszonylag jo' volt. E's a
ta'rsadalmi va'ltoza'sok is ebbe az ira'nyba hatnak: mivel a korma'ny nem mer
hata'rozott politika't ke'pviselni, az oktata'sra me'g kevesebb marad majd,
mint eddig, e's kevesebb lesz az altruista hajlando'sa'gu' tana'r. Ba'rcsak ne
lenne igazam.
Ke't konkre't pe'lda arra, hogy a magyar iskola'k nem oly rosszak:
Ne'zzu~k meg, honnan i'rnak azok, akik a Forumban szerepelnek. Szinte minden
nagy amerikai egyetem szerepel a lista'n.
A Ko~zga'zro'l nagyon rossz ve'leme'nyem van, az ott tani'tott anyag nagy
re'sze szeme't volt. Ennek ellene're, mio'ta Pesten lehet i'rni az amerikai
teszteket, e'vente ne'ha'nyan megi'rja'k, e's eredme'nyeik alapja'n a legjobb
amerikai egyetemek PhD kurzusai ko~zt va'logathatnak. Persze ke'szu~lnek a
tesztre, de alapveto"en az iskola'ban, az egyetemen fejlesztette'k
^Lke'pesse'geiket.
Ko"ro~si Ga'bor
===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Az ausztral oktatas ( 98 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
helyzete valo'szi'nu"leg keveseket e'rdekel, de Csorna professzor u'r kedves,
bara'ti hangu' u~zenete're ke'nytelen vagyok reaga'lni.
Csorna i'rja:
> Korosi irja:
>
>> A magyar oktata'si rendszert e'n sem tarto(tta)m tu'l jo'nak, de amio'ta
>> ezeket az ostoba ausztra'l ko~lyko~ket kell buti'tanom, komolyan
>> medita'lok rajta, hogy visszaszi'vok minden kritika't.
>
> Sokszor hallottam tanulokat mikent szidjak a profot, de ez ujdonsag, hogy
> a tanar egy egesz orszag fiatalsagat leostobazza. Itt aztan bajok vannak.
> Tapasztalatom, hogy amikor a tanar szidja a diakokat (ilyen formaban),
> egy alacsonyabbrendusegi erzesu illetovel van dolgunk, aki irigyli a friss,
> bator es tobbnyire intelligens gondolkozast, hozzaszolasokat. Ez aztan
> kiprovokal a tanulokbol egy hatarozottan eros reakciot, mert meggyozi
> oket, hogy egy jo tanar helyett kaptak egy buta allatot. Ez aztan tobb
> modon mutatkozik, pl. nem jonnek hallgatni, tiszteletlenul viselkednek,
> stb.
Csorna prof. ezek szerint me'g nem nagyon tala'lkozott ausztra'l egyetemen
oktato'val. Ez o~nmaga'ban nem baj, csak azt nem tudom, mie'rt nyilatkozik
ilyen magabiztosan olyasmiro"l, amit nem ismer. Itt te'nyleg bajok vannak.
Az a'ltala ide'zett bekezde'sbo"l reme'lheto"leg kideru~l, hogy e'n az
ausztra'l oktata'si rendszerro"l mondtam ve'leme'nyt. Azt gondolom, hogy az
emberek szellemi ke'pesse'geinek biolo'giai a'tlaga az ege'sz fo~ldo~n azonos.
Ku~lo~no~sen a'tlagos kell legyen Ausztra'lia'ban, ahol a lakossa'g eredet
szerint tala'n me'g kevertebb, mint az USA-ban.
Az ausztra'l oktata'si rendszer viszont siralmas, mert a gyerekeket nem
tani'tja'k meg gondolkodni. Ba'rcsak lenne'nek friss, ba'tor e's intelligens
hozza'szo'la'sok.
Az ausztra'l e's a magyar oktata'si rendszer gyo~keresen elte'ro", eze'rt
minden o~sszehasonli'ta's nagyon ke'rde'ses. Ma's az oktata's szemle'lete,
ko~zelebb a'll az amerikaihoz, mint a magyarhoz. Az ausztra'l iskola'k nagyok
abban, hogy ege'szse'ges, edzett, e's jo're'szt kiegyensu'lyozott embereket
neveljenek. Lenyu"go~zo"ek az ausztra'l ko~ze'piskola'k sportpa'lya'i, e's
irigyle'sre me'lto'an sokat, sokfe'le't sportolnak. Szo~rnyen gyenge'k,
amikor tudoma'nyos gondolkoda'sro'l van szo'. E'n ez uto'bbiro'l besze'ltem.
Van ne'ha'ny hi'res maga'n(ko~ze'p)iskola, amelyek e te'ren majdnem olyan jo'k,
mint egy a'tlag magyar gimna'zium. (Ami szerintem egy nem tu'l magas me'rce.)
De ez a kive'tel. E's o"k is a sportolo'ikra bu~szke'k.
Ausztra'lia'ban az az elv, hogy leheto"leg mindenki minden szinten tanulhasson.
Ami nagyon sze'p. Csak ezt u'gy e'rik el, hogy a ko~vetelme'nyeket folyamatosan
lemorzsolja'k. (E's ebben mindenki anyagilag e'rdekelt, mert fejkvo'ta alapja'n
finanszi'rozza'k az egyetemeket, teha't rosszul ja'r, aki sokat ko~vetel,
buktat.) Egyetemu~nk leguto'bb jo'va'hagyott graduate dimploma'ja (masters):
kutyaidoma'r (! no prerequisites (!!)). Voltak, akik tiltakoztak ellene, de
az egyetemi tana'cs megszavazta. Ez ugyan kive'teles ve'glet, de a La Trobe
egy a'tlagos ausztra'l egyetem. Van jobb, van rosszabb na'la. (De nincs sokkal
^Ljobb na'la.) E's Ausztra'lia'ban nincs olyan egyetem, ami a jo' amerikaiakhoz
lenne me'rheto", noha elve'tve vannak tansze'kek, kutato'k amik/akik nemzet-
ko~zileg is kiemelkedo"ek. De az ausztra'l oktato'i ga'rda a'tlagszi'nvonala
aligha e'ri el a jo' amerikai egyetemek a'tlaga't. Ennek re'szben anyagi okai
vannak: egy egyetemi professzor fizete'se legfeljebb e'vi kb. 70000 A$ lehet.
(kb. 55000 US$) I'gy az igaza'n a jo'k gyakran elmennek az o'cea'non tu'lra.
Ausztra'lia'ban nagyon sokan kezdik el az egyetemet, sokkal to~bben, mint
Magyarorsza'gon, az o~sszehasonli'ta's ma'r csak eze'rt sem teljesen igazsa'gos.
Mindenesetre itt az elso"so~k kb. fele megbukott (volna, ha a tansze'kvezeto"
nem kozmetika'zta volna az eredme'nyeket) egy olyan teszten, amit a pesti
ko~zga'zos elso"so~k tu'lnyomo' to~bbse'ge ro~ho~gve kira'z. E's a rossz
eredme'nyen senki sem lepo"do~tt meg, ez egy teljesen a'tlagos e'v volt.
Itt a matematikai ko~zgazdasa'gtanra szakoso'do'knak rosszabbak a matek
alapjai, mint a pesti ko~zga'zon egy a'tlag (nem matekos) hallgato'nak.
Ege'szen ma's a helyzet az elso" ha'rom e'v uta'n. Sokkal *kevesebben* tanulnak
tova'bb, mint Magyarorsza'gon. A karunkon szinte minden tova'bbtanulo'
ku~lfo~ldi, az ausztra'lok nem bi'rja'k a versenyt, igaz, mem is nagyon akarnak
versenyezni. (I'gy persze a fiatal egyetemi oktato'k nagyon jelento"s re'sze
is ku~lfo~ldi, vagy friss beva'ndorolt. Ennyi pe'nze'rt nem e'ri meg egy
ausztra'lnak ero~lko~dnie.) De me'g e felso"bbe'ves dia'kok szintje sem tu'l
jo'. A va'logatott negyede'veseknek nem tani'thato', ami Pesten harmade'ves
anyag. Ez ma'r az egyetem hiba'ja. E's logikusan ko~vetkezik az eddigiekbo"l.
Sajnos nem veszik komolyan a ko~telezo"en elo"i'rt ta'rgyakat, nem nagyon lehet
komolyan venni. E's i'gy me'g 4-ed, 5-o~d e'veseknek is a bevezete'ssel kell
kezdenem az oktata'st. Nincsenek alapok, amire e'pi'teni lehetne. E's ha egy
ta'rgyro'l elterjed a hi'r, hogy nehe'z, akkor lehet ba'rmilyen jo' az
oktato'ja, nem lesznek dia'kok, akik azt o~nke'nt va'lasztja'k. (Most nem
magamro'l besze'lek, nekem me'g nem lehetett semmilyen hi'rem sem, mert az e'v
eleje'n kezdtem. E's tudom magamro'l, hogy nem vagyok lenyu"go~zo" tana'r-
egye'nise'g, nekem a tani'ta's az itteni a'lla's a'rnyoldala.)
E's na'lunk ko~zgazda'szokna'l me'g nagyon jo' a helyzet az egyetemen belu~l:
sokan akarnak itt tanulni, lehet szelekta'lni. A terme'szettudoma'nyokna'l,
matematika'na'l, stb. sokkal rosszabb a helyzet: rendszeresen 60-80%-os a
felve'teli ara'ny, vagyis annyian sem jelentkeznek, aha'nyra sza'mi'tanak.
Oda sokkal rosszabb bizonyi'tva'nnyal is be lehet keru~lni. Pedig ahhoz, hogy
valaki jo' fizikus legyen, pl. sokkal to~bb matematika'ra van szu~kse'ge, mint
egy ko~zgazda'sznak. (Itt is a matek miatt si'rnak leginka'bb, pedig az
itteneiknek jobb(!) a matek a'tlaga, mint a fizikus hallgato'ke'.)
Ko"ro~si Ga'bor (lecturer)
===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Nevtelenhez ( 9 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Mindenkito"l bocsa'natot ke'rek, hogy ma me'g egy levelet elku~ldo~k.
Belene'ztem a Zombie-ba, e's szeme'lyes megszolli'ttata's oka'bo'l
azonnal va'laszolok.
E'n nem hiszem, hogy ez a ne'vtelen u'r nekem elvta'rsam lenne, de mindenesetre
megnyugtatatom, hogy a saja't ve'leme'nyem szoktam lei'rni. Mint ahogy
gondolom, ma's is. E's azt ala' szoktam i'rni. Ne'ha'nyan nem. Ka'r.
Ko"ro~si Ga'bor
===============================================
Felado : csorna@vuphyv01.bitnet
Temakor: Bolsevista Szotar ( 12 sor )
^L- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
rendes ember = fasiszta, klerikalis, reakcios, kulak, kispolgar,
osztalyidegen,szabotor,ellenforradalmar,szovjetellenes,
szocialistaellenes,nacionalista,provincialis,szarbol jott,
rofogo diszno,mucsai,irredenta,magyarkodo,populista,
antimodernista.
Udv. es
"Fejezzuk be 1956-ot"
===============================================
Felado : csaba@s938.frec.bull.fr
Temakor: szemantikarol sietseg nelkul ( 16 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Cser Ferenc,
elnezest kerek, de a hozzad intezett valaszombol kimaradt egy kulcsmondat.
A helyes szoveg igy nez ki:
........
mivel a valosagot nagyon pontosan leiro elmeletek egyenlore csak ezen
a teren vannak. A lenyeg tehat a valosag minel pontosabb leirasa, a
tortenelemre vonatkozo elmeleteknel is, meg ha ezeknel a jelenleg (vagy
egyaltalan?) elerheto pontossag kisebb is, mint mas teruleteken.
Az "eszmerendszerek" szot en is ebben az ertelemben hasznaltam.
........
Remelem, ezt a helyesbitest meg idoben megkapod az eredeti valaszommal
egyutt.
Udvozlettel: Kecskes Csaba
===============================================
Felado : hh658c@gwuvm.gwu.edu
Temakor: egy vers ( 34 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Itt egy vers Marko' Be'la'to'l (Bukarest, 1990.november 19.)
LEVE'L KISLA'NYOMNAK, AKI NE'HA ROSSZAT A'LMODIK
Tu"ntetnek e'rtu"nk a hangya'k, la'tod-e?
Mennek hosszu' sorokban,
fekete'n, ne'ma'n, elkeseredetten.
E'rtu"nk zu"mmo"gnek a me'hek, hallod-e?
Odahagyja'k a me'zet,
s lobognak, mint para'nyi za'szlo'k
a ke'k levego"ben.
E'rtu"nk no" a leve'l, e'rtu"nk hull a lomb,
tudod-e?
E'rtu"nk raboskodik a vakond a me'lyben,
hiszed-e?
E'rtu"nk esik az eso",
e'rtu"nk su"t ki a nap,
e'rtu"nk, hogy e'lju"nk!
Fo"l a fejjel ha't, kicsi la'nyom,
^Lmelletu"nk van mind, aki no"ni akar,
hallgasd csak, hogy zu'g az erdo",
hogy fu"ttyo"gtet a rigo',
hogy folyik a folyo',
hogy forog a fo"ld
jo'val, rosszal megrakottan,
s lehet, hogy nem gondolnak ra'nk az emberek,
mert e'ppen esznek, isznak, alusznak,
de vonulnak a hangya'k,
de sza'llnak a me'hek,
ne fe'lj!
(Csergo Zsuzsa)
===============================================
Felado : csaba@s938.frec.bull.fr
Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Ferenc,
koszonom, hogy reagaltal a hozzaszolasomra, de jobban orultem volna,
ha elotte Pellionisz Andrasnak a FORUM 329-beli levelet is
elolvastad volna. Masokat ismetelni meg rosszabb, mint magunkat, de
azt hiszem, most kenytelen vagyok szo szerint idezni:
> mig az en axiomaim szerint a "meggyozodes" definicioja a "valo-
> saggal legjobban egyezo eszmerendszerrel valo folytonos
> azonosulas". Az elso definicio szerint az egyen statikusan egy
> elmelet foglyava valik (intellektualisan meghal), mig az enyem
> szerint a meggyozodes, mint a tudomanyos fejlodes, egy soha nem
> szuno folyamat a mukodo valosagot mind realisabban reprezentalo
> elmelet kifejlesztese fele. Mivel elmeleti kutato vagyok, ez a
> filozofiai-axiomatikus alap nem csak a mindennapi eletben es a
> politikahoz valo viszonylatban, de szakmailag is igen fontos. Ha
Nem tudom pontosan, milyen szakteruleten dolgozik Andras, de a fentiek
alapjan ugy velem, az "eszmerendszerek" koze nem csak a tarsadalomtudomanyi,
de a termeszettudomanyi elmeleteket is beleerti, annal is inkabb,
mivel a valosagot nagyon pontosan leiro elmeletek egyenlore csak ezen
a teren vannak. Az "eszmerendszerek" szot en is ebben az ertelemben
hasznaltam. A "tudomanyos modszer" es a "tudomanyos elmelet" kozott en
kulonbseget tennek (a leveledben ez mintha kisse ossze lenne keverve),
de ebben most inkabb nem melyednek el. Summa summarum: probaljunk meg
jobban odafigyelni, mert kulonben tenyleg nem tudjuk meg, hany eves a
kapitany, meg akkor sem, amikor a szuletesi evet emliti.
Udvozlettel: Kecskes Csaba
===============================================
Felado : csorna@vuphyv01.bitnet
Temakor: Fejezzuk be 1956-ot ( 42 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Subj: HIRMONDO 2.107, 91/09/04
__________
91/09/04
Az MDF Bekes megyei valasztmanyanak nyilatkozata (MN)
Csendes forradalmunk eddig eltelt tobb mint egy eve alatt vilagossa valt
szamunkra, hogy a kadari hatalom hatrahagyott lo"tornyaiban lazas
^Lkeszulodes folyik. Nap mint nap erzekelhetjuk, hogy a gazdasagi es
penzugyi hatalmassagok, az oket kiszolgalt burokratareteg, hogyan
mergezi hetkoznapjainkat, hogyan szitja a gyuloletet a tarsadalmi
ujjaszervezesre, a nemzet megmentesere vallalkozo maroknyi magyar
ellen. Szemunk lattara es fulunk hallatara tortenik legszentebb nemzeti
ereklyeink gyalazasa, megszegyenitese.
A rendszervaltozas koalicios kormanya ujabb es ujabb ellenzeki tamadasok
kereszttuzeben vivja sziszifuszi kuzdelmet az inflacio, az adossagteher
okozta gazdasagi gondok es a tarsadalom szeles retegein urra levo
kiabrandultsag ellen. Hazankban felutotte fejet a nihilizmus, terjed a
prostitucio, a bunozes.
Ezt nem turhetjuk tovabb.
Felhivunk minden, hazaja sorsaert, a gyermekei, unokai jovojeert aggodo
magyar allampolgart, eljen az alkotmanyban biztositott jogaval es emelje
fel szavat; az igazsagtalansag, a jogtalan haszonszerzes, a
hatalomatmentes, az erkolcsi ertekek pusztitasa ellen.
Polgartarsaink!
Ne hagyjatok becsapni magatokat a regi rendszert elvtelenul kiszolgalo
ujsagirok, radio- es televizioriporterek altal! A kommunizmus tavolodo
leggombjebol a minap az utolso nehezeket is kidobtak felenk. A pokol
magyarorszagi kovetei ujra fenyegetoztek, ujra akasztani akartak.
Figyeljunk rajuk! Ha nem vigyazunk, konnyen csapdaba eshetunk es akkor
veszelybe kerulhet kialakuloban levo demokraciank.
Higgyetek el, a rendszervaltozas igazi lepesei csak most kovetkeznek.
Alljatok mellenk! Nelkuletek nem tudjuk vegrehajtani nagy tervunket.
Harcoljunk, dolgozzunk egyutt Magyarorszag felemelkedeseert! A
vilagmegvalto eszmek kora vegleg lejart. Torodjunk vegre sajat
sorsunkkal, gyermekeink jovojevel.
===============================================
Felado : wsingus@info.win.tue.nl
Temakor: Holland lanyok 2 ( 30 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Mar negy eve vagyok Hollandiaban es ezalatt a kovetkezo fazisokon
ment keresztul az itteni lanyokrol alkotott velemenyem.
1) Nagyon szemrevalok:
Jo csajok, jo ruhakban, jo a frizuraval, egyszoval huhuuuuuuu...
2) Remesek:
Hatulrol nagyon klasszak, felhomalyban nagyon klasszak, messzirol
nagyon klasszak. De ha becserkeszel egy ilyen klasszat es megnezed
elolrol-jo vilagitasban-kozelrol rajossz, hogy kar volt strapalni
magad azzal a becserkeszessel. Hogy mast ne mondjak, sokuknak
elore all a felso fogsora - "kiharapja a pokot a sarokbol".
Egy nemet ismerosom szerint Hollandia onnan ismerszik meg, hogy
a tehenek szebbek mint a nok.
3) Nem szepek, de eleg ugyesek;
Megprobaljak kihozni ami bennuk van, jol valasztanak es kombinalnak
szineket, adnak a hajukra, sokuk a make up-ra is. Dekorativan ruhazkodni
konnyu itt, ahol nagy a valsztek es egy boltban osszeszedheto harmonizalo
nadrag/szoknya, ing/bluz, pulover, zako, sal, cipo etc. ugy, hogy meg
egy heti kereseted sem megy ra.
(Hany heti kereset lenne ez Magyarorszagon?!)
A szepseguk meg szubjektiv. A top 10-tol tenyleg messze vannak
de mar nem ertek egyet nemet ismerosommel.
^L
U.i. Jartomban keltemben sok orszagban megneztem mar a lanyokat es ahol
tapasztalatom szerint a legszebbek (ahol a legtobb bombazot es
a legjobb atlagot veltem felfedezni) az Izrael volt. Ebben ket
holland baratom is egyetertett velem. Nektek mi a velemenyetek?
Eiben Guszti
===============================================
Felado : csaba@s938.frec.bull.fr
Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Ferenc,
koszonom, hogy reagaltal a hozzaszolasomra, de jobban orultem volna,
ha elotte Pellionisz Andrasnak a FORUM 329-beli levelet is
elolvastad volna. Masokat ismetelni meg rosszabb, mint magunkat, de
azt hiszem, most kenytelen vagyok szo szerint idezni:
> mig az en axiomaim szerint a "meggyozodes" definicioja a "valo-
> saggal legjobban egyezo eszmerendszerrel valo folytonos
> azonosulas". Az elso definicio szerint az egyen statikusan egy
> elmelet foglyava valik (intellektualisan meghal), mig az enyem
> szerint a meggyozodes, mint a tudomanyos fejlodes, egy soha nem
> szuno folyamat a mukodo valosagot mind realisabban reprezentalo
> elmelet kifejlesztese fele. Mivel elmeleti kutato vagyok, ez a
> filozofiai-axiomatikus alap nem csak a mindennapi eletben es a
> politikahoz valo viszonylatban, de szakmailag is igen fontos. Ha
Nem tudom pontosan, milyen szakteruleten dolgozik Andras, de a fentiek
alapjan ugy velem, az "eszmerendszerek" koze nem csak a tarsadalomtudomanyi,
de a termeszettudomanyi elmeleteket is beleerti, annal is inkabb,
mivel a valosagot nagyon pontosan leiro elmeletek egyenlore csak ezen
a teren vannak. Az "eszmerendszerek" szot en is ebben az ertelemben
hasznaltam. A "tudomanyos modszer" es a "tudomanyos elmelet" kozott en
kulonbseget tennek (a leveledben ez mintha kisse ossze lenne keverve),
de ebben most inkabb nem melyednek el. Summa summarum: probaljunk meg
jobban odafigyelni, mert kulonben tenyleg nem tudjuk meg, hany eves a
kapitany, meg akkor sem, amikor a szuletesi evet emliti.
Udvozlettel: Kecskes Csaba
===============================================
Felado : csaba@s938.frec.bull.fr
Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Ferenc,
koszonom, hogy reagaltal a hozzaszolasomra, de jobban orultem volna,
ha elotte Pellionisz Andrasnak a FORUM 329-beli levelet is
elolvastad volna. Masokat ismetelni meg rosszabb, mint magunkat, de
azt hiszem, most kenytelen vagyok szo szerint idezni:
> mig az en axiomaim szerint a "meggyozodes" definicioja a "valo-
> saggal legjobban egyezo eszmerendszerrel valo folytonos
> azonosulas". Az elso definicio szerint az egyen statikusan egy
> elmelet foglyava valik (intellektualisan meghal), mig az enyem
> szerint a meggyozodes, mint a tudomanyos fejlodes, egy soha nem
> szuno folyamat a mukodo valosagot mind realisabban reprezentalo
> elmelet kifejlesztese fele. Mivel elmeleti kutato vagyok, ez a
^L> filozofiai-axiomatikus alap nem csak a mindennapi eletben es a
> politikahoz valo viszonylatban, de szakmailag is igen fontos. Ha
Nem tudom pontosan, milyen szakteruleten dolgozik Andras, de a fentiek
alapjan ugy velem, az "eszmerendszerek" koze nem csak a tarsadalomtudomanyi,
de a termeszettudomanyi elmeleteket is beleerti, annal is inkabb,
mivel a valosagot nagyon pontosan leiro elmeletek egyenlore csak ezen
a teren vannak. Az "eszmerendszerek" szot en is ebben az ertelemben
hasznaltam. A "tudomanyos modszer" es a "tudomanyos elmelet" kozott en
kulonbseget tennek (a leveledben ez mintha kisse ossze lenne keverve),
de ebben most inkabb nem melyednek el. Summa summarum: probaljunk meg
jobban odafigyelni, mert kulonben tenyleg nem tudjuk meg, hany eves a
kapitany, meg akkor sem, amikor a szuletesi evet emliti.
Udvozlettel: Kecskes Csaba
===============================================
Felado : csaba@s938.frec.bull.fr
Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Ferenc,
koszonom, hogy reagaltal a hozzaszolasomra, de jobban orultem volna,
ha elotte Pellionisz Andrasnak a FORUM 329-beli levelet is
elolvastad volna. Masokat ismetelni meg rosszabb, mint magunkat, de
azt hiszem, most kenytelen vagyok szo szerint idezni:
> mig az en axiomaim szerint a "meggyozodes" definicioja a "valo-
> saggal legjobban egyezo eszmerendszerrel valo folytonos
> azonosulas". Az elso definicio szerint az egyen statikusan egy
> elmelet foglyava valik (intellektualisan meghal), mig az enyem
> szerint a meggyozodes, mint a tudomanyos fejlodes, egy soha nem
> szuno folyamat a mukodo valosagot mind realisabban reprezentalo
> elmelet kifejlesztese fele. Mivel elmeleti kutato vagyok, ez a
> filozofiai-axiomatikus alap nem csak a mindennapi eletben es a
> politikahoz valo viszonylatban, de szakmailag is igen fontos. Ha
Nem tudom pontosan, milyen szakteruleten dolgozik Andras, de a fentiek
alapjan ugy velem, az "eszmerendszerek" koze nem csak a tarsadalomtudomanyi,
de a termeszettudomanyi elmeleteket is beleerti, annal is inkabb,
mivel a valosagot nagyon pontosan leiro elmeletek egyenlore csak ezen
a teren vannak. Az "eszmerendszerek" szot en is ebben az ertelemben
hasznaltam. A "tudomanyos modszer" es a "tudomanyos elmelet" kozott en
kulonbseget tennek (a leveledben ez mintha kisse ossze lenne keverve),
de ebben most inkabb nem melyednek el. Summa summarum: probaljunk meg
jobban odafigyelni, mert kulonben tenyleg nem tudjuk meg, hany eves a
kapitany, meg akkor sem, amikor a szuletesi evet emliti.
Udvozlettel: Kecskes Csaba
===============================================
Felado : forizsl@vuctrvax.bitnet
Temakor: Last Fragment ( 15 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
LAST FRAGMENT
Oh, my dear only beloved mother,
Virginal and yet blossomed flower!
^LFrom all the pains and bliss: you suffer.
I will follow you wherever.
I do construct God (my heart aches)
So that you may live I let Him make
Heaven; and after being good - for God's sake! -
I will hold you to me in an embrace.
Jozsef Attila: Toredek;
Translated by L. Forizs, July 20, 1991.
===============================================
Felado : forizsl@vuctrvax.bitnet
Temakor: Forditas helyett ( 48 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Harbach 1944
Thurzo Gabornak
U'jra e's u'jra o"ket la'tom,
a hold su~t e's egy ru'd mered,
s a ru'd ele' emberek fogva
hu'znak egy roppant szekeret.
Vonja'k a no~vo" e'jszaka'val
no~vekvo" o'ria's kocsit,
testu~ko~n a por, az e'hse'g
e's reszkete'su~k osztozik.
Viszik az utat e's a ta'jat,
a fa'zo' krumplifo~ldeket,
de mindennek csak su'lya't e'rzik,
a ta'jakbo'l a terheket.
Csak szomsze'djuk esendo" teste't,
mely szinte bele'ju~k tapad,
amint eleven re'tegekben
egyma's nyoma'ban inganak.
A falvak kite'rnek elo"lu~k
e's fe'lre a'llnak a kapuk,
ele'bu~k jo~tt a messzese'g e's
megta'ntorodva visszafut.
Te'rdig ga'zolnak botladozva
facipo"iknek alacsony,
so~te'ten zo~rreno" zaja'ban,
mint la'thatatlan avaron.
De to~rzsu~k ma'r a ne'masa'ge'.
Magasba ma'rtja'k arcukat,
feszu~lten mintha szimatolna'k
a messze e'gi va'lyukat.
Mert fogada'sukra ma'r ke'szen,
aka'r egy megnyilo' kara'm,
kapuit vadul sze'ttaszi'tva
sarkig kita'rult a hala'l.
Pilinszky Ja'nos
^L
===============================================
Felado : pf103@phoenix.cambridge.ac.uk
Temakor: Hofstadter ( 7 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha mar Hofstadterrol esett szo, ajanlom mindenkinek (meg akinek a GEB
tul nehez annak is) Hofstadter "Mind's I" c. konyvet, ami egyreszt
mind-rol szolo cikkek gyujtemenye, masreszt az o altala hozzafuzott,
a strong-AI-t remekul vedo kommentarokbol all. Nagyszeru konyv!
Jo olvasast, Foldiak Peter
(esetleges reakciokat privat is kuldjetek el, mert mar lemondtam mindent:
pf103@phx.cam.ac.uk )
===============================================
Felado : h1105dea@ella.hu
Temakor: Ciganyok Marosvasarhelyen ( 46 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Valaszfele Korosi Gabornak
Meg ha ugy is lenne, ahogy irod, (vagyis hogy nem a
magyarok, hanem a ciganyok alltak vagy szalltak szembe
Marosvasarhelyen a romanokkal) fo mondanivalommal,
azzal a tetellel, hogy a targyaloasztalok mellett mar csak a
fegyveres harcok eredmenyeit szentesitik, az altalad irt
szoveg nem ellenkezik.
Ezen kivul van ket aprobb felreertes is.
Emlekeim alapjan a marosvasarhelyi csata a kovetkezokeppen
zajlott. Eloszor a romanok tamadtak a magyarokra, akik
egeszen a megyehazig visszaszorultak, majd ellenttamadasba
lendultek, aztan bizonyos allohaboru alakult ki, ko es
benzinespalack hajigalassal, ami orakig eltartott es akkor
jottek meg a nyaradi es masmilyen ciganyok. (ezert en meg a
magyarorszagi ciganyokra is mas szemmel nezek azota). Tehat
a ciganyok a mar kialakult patthelyzet fenntartasaba
segitettek bele, nem pedig ok tamadtak a romanokra, vagy
nem ok inditottak az ellentamadast.
A masik felreertes az az, amit igy irsz "egyebkent tipikus
falnakrohanas lett volna". Azt hiszem ez azt akarja
jelenteni, hogy a magyarok kello korultekintes nelkuli
ellentamadasa falnakrohanas. Talan nem ismered pontosan az
elozmenyeket. Marosvasarhelyen akkor mar harmadik vagy
negyedik napja ment a magyarvadaszat (szo szerint), a magyar
nyelvu feliratokat mindenhonnan letepdestek, elozo este
vertek ossze Sutot es kiseretet (hogy nem halt meg, nem
rajtuk mulott), ezekutan gyult ossze egy hatalmas magyar
tomeg 20-an a megyehaza elott es reggel nyolctol deelutan
fel hatig hallgatta a turelemre, toleranciara, fegyelemre,
stb. felhivo magyar beszedeket. A ter also felen pedig
gyulekeztek a romanok. Es amikor fel hatkor megjottek a
hodakiak es a tobbiek, akkor kezdtek el a romanok a
tamadast. Ki rohant itt a falnak? Ki szamolja ilyen
esetekben, amikor teljesen sarokba van szoritva, hogy melyik
fel taboraban hanyan vannak? A magyarok pontosan megereztek
(a nap folyaman kialtott "Most vagy soha" jelszo szerint),
hogy ha innen meghatralnak, akkor az a magyar beszed,
iskola, onrendelkezes utolso lehetosegeinek veget jelenti,
es szulovarosukban ezentul a fal mellett osonhatnak csak.
Ajanlom egyebkent a te es masok figyelmebe a Puski-nel
megjelent Feher Konyv Marosvasarhely marc. 19-20. c konyvet,
amelyben feltucatnyi szemtanu beszamoloja, felhivasok,
^Lertekelesek talalhatok.
Udv Deak Istvan
=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=
=* TIPP FORUM MAHAL HUNET hozzaszolasok bekuldese az XMAIL-re *=
=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=