------------------------------------------
-- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK --
------------------------------------------

Date: Sat Oct 5 03:49:02 EDT 1991
Subject: *** FORUM *** #365

Tartalomjegyzek:
----------------

Felado : bela@manet.frec.bull.fr
Temakor: Parbeszed - Valasz Borocz Jozsefnek   ( 26 sor )

Felado : vizvari@trbilun.bitnet
Temakor: Valasz Andrasnak es Miklosnak   ( 41 sor )

Felado : bela@manet.frec.bull.fr
Temakor: Charta - NEM   ( 7 sor )

Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Valaszok   ( 99 sor )

Felado : mxg13@po.cwru.edu
Temakor: ez az uzenet mar haromszor elveszett...   ( 65 sor )

Felado : gym@power.ele.toronto.edu
Temakor: Goncz   ( 6 sor )

Felado : gaal@minos.inria.fr
Temakor: F hirunk-Moral-Film:antiszemitizmusrol-Zastava   ( 82 sor )

Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu
Temakor: Rab Szabad Konkav Konvex es Univerzalis   ( 24 sor )

Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu
Temakor: Pannon Jozsinak   ( 18 sor )

Felado : jt@cs
Temakor: Vice President Dan Quayle elszolasai   ( 86 sor )

Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu
Temakor: Pacin ul-e= aki pacifista= - valaszkiserlet K. Gabornak   ( 94 sor )

Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu
Temakor: Paci-II   ( 82 sor )

Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu
Temakor: PACI-III   ( 74 sor )

Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu
Temakor: Paci-III   ( 74 sor )

Felado : kalman@alf.let.uva.nl
Temakor: Felekezeti iskolak= demokracia   ( 49 sor )

Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu
Temakor: Bocsanat!   ( 4 sor )

Felado : elekgab@gauss.math.purdue.edu
Temakor: Miert nincs veszelyben a demokracia.KONKAVFORUM   ( 33 sor )

Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov
Temakor: Egy erdelyi menekult Bibot idez   ( 64 sor )

Felado : csorna@vuphyv01.bitnet
Temakor: Kontraszelekcio az SzDSzben   ( 28 sor )

Felado : csorna@vuphyv01.bitnet
Temakor: A Pokfi es Szunyog   ( 28 sor )

Felado : gabor@irishmvs.cc.nd.edu
Temakor: charta   ( 0 sor )

Felado : hh658c@gwuvm.gwu.edu
Temakor: Antall beszed   ( 63 sor )

Felado : kornai@csli.stanford.edu
Temakor: Konka1v sarokpontok   ( 44 sor )




===============================================
Felado : bela@manet.frec.bull.fr
Temakor: Parbeszed - Valasz Borocz Jozsefnek   ( 26 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Ezt a levelet nem az utolso szo jogan szandekozom irni.

Szeretnem elmondani, bekesen es targyilagosan, hogy nem tartom
magam antiszemitanak. Sem a kornyeztem hatasara sem sajat
tapasztalatbol nem lettem azza. Nem erzek felelosseget a mult
pogromjaiert, mert semmi kozom hozzajuk, es senkinek nem nezek el
semmi sajat jogan elkovetett hibat, azert mert neki vagy
csaladjanak resze volt barmilyen borzalmakban. A jovoert viszont
erzek felelosseget es ehhez korrekt partnereket keresek. Nem az a
"kozerdek" ha kizarjuk egymast a beszelgetesbol.

Magan a metaforan nekem nincs mit magyarazni, talan Elek Gabinak
inkabb, akinek utolso levelebol szarmazik, amelyben o sutotte ezt a
"vagonajtocsukogato" belyeget egyik levelezotarsunkra.  Ennek
helytelenitesekent ideztem tole azt az ominozus egy sort, jelezven
hogy viselkedese esetleg csak onmaga ellen iranyul.  Ugyanakkor
kicsit abszurd, szamomra legalabbis, hogy E.G. leveleinek sok-sok
"onsorsronto" sora (Benedek Istvant idezve) nem valtott ki ilyen
merteku erzelmi reakciot (igaz eddig is csak Borocz Jozseftol) mint
ez az egy sor, es csak en tartozom magyarazattal E.G. metaforajaert
es o nem.

Oszinte joakarattal

Vizy Bela (nem antiszemita) Echirolles, Franciaorszag

===============================================
Felado : vizvari@trbilun.bitnet
Temakor: Valasz Andrasnak es Miklosnak   ( 41 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Kedves Andras es Miklos!
(Ezt a valaszt valami zavar miatt kenytelen vagyok masodszor begepelni
ezert igyekszem rovid lenni. A kesedelem oka, hogy ide rendszertelenul
erkeznek a Forumok.)

A tovabbiakban Andrashoz intezem a szavaimat, de ebbol Miklos kerdesere is
kiderul a valasz.

Tuvabbra is szigoruan fenntartom, hogy 'itelsz elevenek es holtak felett',
pedig ehhez nincs meg az erkolcsi alapod, mert nem allsz annyival a tobbiek
felett. Ez a magatartasod egyre jobban irritalt. Sokaig haboztam a Forum
lemondasa es az ellentamadas kozott. Talan megis az elso lett volna a helyes.
Aztan probaltam visszatartani magam, egy ideig sikerult, de aztan mar nrm
birtam tovabb folenyes stilusodat.

Hazamenni nagydoktorit vedeni altalaban nem erkolcstelen. En azonban azzal
gyanusitottalak magamban, hogy te ahhoz a rendszerhez mentel vissza vedeni,
amit annyira szidsz e hasabokon. Ugyanis a nagydoktori mindig politikai
kerdes volt. Valaszodbol kiderult azonban, te mar a rendszervaltas utan
vedtel. (Tekintsunk el most Torgyantol, aki meg mindig rendszert akar valtani.
A lenyeg az elso valasztas volt.) Ezert most a Forum teljes nyilvanossaga
elott bocsanatot kerek toled. Remelem ezzel az ugy a lovagiassag szabalyai
szerint lazarhato.

Vedd eszre azonban, hogy en kozben nemcsak veled foglalkoztam, hanem irtam
egy sereg mas dologrol. Tobbek kozott felvetettem egy erkolcsi problemat:
meddig lehet/kell egy hatalommal egyuttmukodni. A hozzam eljutott szamokban
egyetlen reagalast sem kaptam erre, pedig valamikor pl. te is megoldottad
ezt a kerdest a magad szamara.

Fenntartom, hogy sokkal tobb toleranciat es sokkal kevesebb erkolcsi folenyt
varok toled.

Vedd eszre, hogy kozlemenyeid alig-alig maradnak alatta a 99 soros hatarnak,
egy szamban pedig szamos van. Azt hiszem te is a mas penzere levelezel itt.

Az is igaz, hogy Korner eredeti kerdesere meg mindig nem irtal egy szot sem,
de ez az eredeti kerdes mar reg elveszett, mint ' szurke szamar a kodben'.

Udvozlettel                            Bela

===============================================
Felado : bela@manet.frec.bull.fr
Temakor: Charta - NEM   ( 7 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


A Demokratikus Charta-t _NEM_ irom ala viszont hozzajarulok ahhoz, hogy a nevem
_nem_ alairokent nyilvanossagra keruljon.

Echirolles, 1991. oktober 4.

                            Vizy Bela

===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Valaszok   ( 99 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Greschik Gyula'nak:

Szinte mindenben egyete'rtu~nk. Az U'j/O'szo~vetse'g szembea'lli'ta'sa't
csak abban a tekintetben e'rtettem, hogy a katolikusok e's a ku~lo~nbo~zo"
reforma'lt egyha'zak ne'zete elte'r(t?) az O'testamentummal kapcsolatban.
Amivel nem e'rtek egyet: szerintem a pokol ke'pe'vel valo' fenyegete's
ero"szak. Ezt nem a Biblia, hanem egyha'zak teszik.

Hetyei Ga'borabb drusza'mnak:

E'n azzal nem e'rtettem egyet, hogy a valla'sok szu~kse'gszeru"en
ero"szakmentesek. Erre E'n csak annyit i'rtam, hogy az O'szo~vetse'gben
bizony van ero"szak. (Mint ahogy a Jelene'sek ko~nyve'ben is.) Igen,
lei'ro' e's nem elo"i'ro'. A'mba'r a lei'ra's szerint Isten alkalmanke'nt
elo"i'rta. (pl. Izsa'k) De nem akartam azt sugallni, hogy a Biblia ba'rhol
is ero"szakra hi'vna fel. Szerintem ilyet nem is sugalltam. E'n Sze'kely
Zolta'n azon a'lli'ta'sa'val vitatkoztam, hogy ero"s negati'v korrela'cio'
(r=-1) van a valla's e's az ero"szak ko~zo~tt. A H0: r=0-t elfogadom a
valla'sra a'tala'ban, de nem a'ltala'ban az egyha'zra.

E'n egye'bke'nt anno aze'rt drukkoltam, hogy az MDF-korma'ny jobb legyen,
mint amito"l tartottam. Rosszabb lett. Me'g anna'l is rosszabb lett, mint
amilyen SzaDeSz korma'nyto'l tartottam re'ma'lmaimban a va'laszta'sok elo"tt.
Most is aze'rt drukkolok, hogy te'rjen ve'gre e'szre az MDF. Nem vagyok
mazochista, nem e'lvezem, hogy az orsza'gnak ilyen korma'nya van.
Szavazz legko~zelebb azokra, akikro"l azt hiszed, hogy me'g mindig o"k a
legkeve'sbe' rosszak. De gondolom, tavaly is e szempont szerint szavazta'l.

Csonka Ga'bornak:

A va'laszta'sok eredme'nye egy tekintetben lepett meg: hogy milyen kicsi
volt az elso" fordulo'ban a ku~lo~nbse'g az MDF e's az SZDSZ ko~zo~tt.
E'n atto'l undorodtam meg, ahogy a korma'ny fela'llt, e's ahogy elkezdett
mu"ko~dni. E's nem fe'lelembo"l jo~ttem el. Csak nem volt kedvem ko~zelro"l
ve'gigne'zni, ahogy a demokra'cia't leja'ratja'k Magyarorsza'gon.

Igen, akkora a gazdasa'gi va'lsa'g, hogy az infla'cio't valo'ban lejebb
szori'totta. Az augusztusi adat torzi'tott a hu'sakcio' miatt. (Ka'r volt
azt a megjegyze'st a ju'niusro'l belerakni, mert az to~bb okbo'l sem igaz.)
A va'lsa'gro'l nem a korma'ny tehet, de nem is e'rdem. Sajnos nem ilyen
egyszeru" az infla'cio't leto~rni, e's a korma'ny nem sokat tett aze'rt,
hogy ne legyen ke'so"bb nagyobb. So"t.

A'ruld el, hol vannak azok a jo'l ke'pzett oktato' papok, apa'ca'k? Ezre'vel.
Az elv sze'p... Az meg a szememben nem is felte'tlen sze'p, hogy nincs
csala'djuk. Nem felte'tlen kell olyanokra bi'zni a gyerekek nevele'se't,
akik saja'tot elvbo"l nem va'llalnak.

Aki u'jsa'gi'ro' hazudik, azt be kell perelni ra'galmaza'se'rt. Majd a
fu~ggetlen bi'ro'sa'g eldo~nti, igaz-e. Az a dolga.

Ha't, e'n e'ppense'ggel nem a'lli'tana'm, hogy hazugsa'g, hogy egyesek
Magyarorsza'gon tekinte'lyelvu" rendszer le'trehoza'sa'ra to~rekszenek.
Csakha't nincs tekinte'lye a korma'nynak...

A Ko'nya iratot az MDF hi'rado', vagy hogy hi'vja'k, hozta - teljes
terjedelemben - nyilva'nossa'gra. Egye'bke'nt ko~ze'rdeku" aktua'lpolitikai
dolgozat. Minden MDF ke'pviselo", sok aktivista megkapta. Aka'rmelyik
ke'pviselo" is kiadhatta (volna?) a sajto'nak. Ha egy ilyen fontos politikai
dolgozatot i'r a korma'nypa'rt frakcio'vezeto"je, e's annak a sajto'
a birtoka'ba keru~l, ko~telesse'ge lehozni. Az mino"si'tene' a sajto't, ha
elhallgatna'. ("kicenzu'ra'zna'") Mie'rt kellene ehhez a Szerzo" engede'lye?
Egy politikusnak erre sza'mi'tania kell. Nem kell ilyesmiket tervezni.
Szerencse're a sajto' most beto~lto~tte hivata'sa't.

A stadion hu~lyese'g. E'n csak olyan jo'l ismert magyaros diktatu'ra'to'l
fe'lek. Bauernek addig igaza van, hogy a MaDo~F nem egy Euro'pa'ban szoka'sos
pa'rt, de a SZaDeSZ sem. Meg a Fidesz sem. E'n nem az MDF ege'sze'ro"l
besze'ltem - szerintem nagyon sok demokrata van ott - hanem Ko'nya'ro'l
e's Csurka'ro'l, akik sajnos szerintem a pa'rt politika'ja't alapveto"en
befolya'solo' csoportot ke'pviselnek.

Nem hiszem, hogy ez Bauer maga'nve'leme'nye lenne. Mint ahogy azt sem, hogy
minden Szadeszes i'gy gondolna'. Ha ilyen a'ltala'nossa'gban fogalmazta meg,
akkor nem e'rtek vele egyet - az a'ltalad lei'rt a'lli'ta's egyik fele'vel sem.
Abban egyete'rtek vele, hogy van az MDF-nek egy olyan nagyon befolya'sos
csoportja, most Antallt is belee'rtve, ami "... egy [olyan elavult] kereszteny
nemzeti tekintelyelvu tarsadalmi, politikai modellt kepviselnek ami ma [ma'r]
Ny-Europaban nem letezik." Sajnos ko~nnyen elke'pzelheto"nek tartom, hogy
Bauer te'nyleg a'ltala'nosan fogalmazta meg.

Nem hiszem, hogy a Nyilva'nossa'g Klub ko~to"dne ba'rmely pa'rthoz is.
Mint ahogy a Fu~ggetlen Joga'sz Forumro'l sem hiszem, hogy ko~to"dne
valamely pa'rthoz. A Nyilva'nossa'g Klub nyilva'nvalo'an szo~vetse'gben
van az ellenze'kkel mindaddig, ami'g az ellenze'k is ugyanazt akarja.

Az igazgato'kkal kapcsolatban: egya'ltala'n nem e'rdekel, tud-e oroszul
az igazgato'. Az e'rdekel, hogy a szociolo'gusok szerint a mechanizmusok
pontosan ugyanazok mint 10 e'vvel ezelo"tt, csak most ma'sok a szempontok.
Lecsere'lnek ideolo'gia'kat e's embereket, de most me'g keve'sbe' e'rdekes
a szaktuda's, mint o~t e've.

Pannon Jo'zsef:

Nagyon elenga'ns volt Marxot a rasszista'khoz hasonli'tani. Valo'ban
objekti'v, tudoma'nyos e'rvele's...

Ko"ro~si Ga'bor


===============================================
Felado : mxg13@po.cwru.edu
Temakor: ez az uzenet mar haromszor elveszett...   ( 65 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -



Lassan teljesen idejet mulja ez az uzenet, mert folyton elveszik:


Elozo uzenetemhez (remelem, elobb olvassatok, mint ezt)
[ez kozben sokszorosan teljesult] van egy apro
hozzatennivalom. Beleolvastam nehany legutobbi Forumba, es lattam
tobbek kozott nehany verset is, tobbek kozott Csorna Istvan altal
begepelve. Az Altala idezett "nagy" - es kevesbe nagy - koltok
vagy fizikailag, vagy legalabbis spiritualisan a mult szazadban,
foleg annak eleje fele eltek.  Marpedig az - ugye - kozhely, hogy
ami jo (vagy legalabbis nem kirivoan rossz) - mondjuk - 1830-ban,
az 1991-ben aktualizalva lehet boduletes marhasag.

Kedves Csorna Istvan: remelem, hogy ezt a velekedest nem tekinted
mocskolodasnak, hiszen nem Rolad beszelek, hanem csupan megerteni
probalom az - Altalad bizonyara kedvelt - versek lehetseges mai
implikacioit. Meg annyit, hogy ami ma politikai implikaciokkal (is)
rendelkezik es egyuttal marhasag, az tobbnyire nem is csupan marhasag.
Nem, cseppet sem artalmatlan, hanem lehet nagyon veszelyes, sot mi
tobb, erkolcsi konkluzioiban alantas. Ami tehat puszta (esetleg
szubjektive nem is rosszandeku) anakronisztikus lelki orientacio
valakiben, az teljes joggal - es okkal - ebreszthet ellenerzest,
haragot, esetleg fenyegetettsegi erzest masokban, akik ateltek
(szellemileg/fizikailag) az elmult 50-100 evet is, nemcsak azt
az idoszakot, amelyben mondjuk Te elsz (nagy sullyal a mult szazad,
es mondjuk 1919-21). A Veled szemben megnyilvanulo indulatok tehat
nem a "gonosz" ("=" nemzetietlen, idegen, magyarellenes) erok muve,
hanem a Te igen szelektiv tortenelmi emlekezetede. Es mindez csak
arra az esetre vonatkozik, ha feltetelezzuk a szubjektiv rossz
szandek hianyat Reszedrol. Amit nem konnyu feltetelezni ekkora
szelektivitas lattan.

Meg egy altalanos megjegyzes: az egyseges nemzetallam eszmeje
(ami ezekbol a versekbol sugarzik) Keleteuropaban fizikailag
megvalosithatatlan. Ez meg ugy sem megy, ahogy a legeroszako-
sabbak csinaljak/tak (mondjuk ahogy Milosevics, vagy Ceausescu
probalta).

Miert baj az, ha a mi regionk sokszinu? Epp ez lehetne a legfobb
varazsa a Karpat medencenek es a Balkannak. Ehelyett a szerbek
oldoklik az ugyanazon nyelvet beszelo horvat testvereiket,
mivel UGYANATTOL a Jezustol UGYANAZT idezve ("szeresd felebaratodat
mint Tenmagadat") kicsit mas mozdulattal vetnek keresztet. Tulaj-
donkeppen mi a "kereszteny" a sok egymast pusztito K-europai
"nemzeti kereszteny" kurzusban? Nem lenne talan jobb vegre
legalabbis elviselni, hogy egyesek mas nyelven es modon gondoljak
ugyanazt? (Tudom, hogy Milosevics speciel "kommunista" - persze
szinten idezojelben.)

Gratzl Miklos

#####

U.i.: idokozben megjelent egy roppant szorakoztato koltemeny a
Forumon, ami kb. ugyanezt mondja. Ido hianyaban most nem irtam
at ezt az uzenetet hasonlo formaba, de legkozelebb en is a
HANGSULYOS magyar verselest fogom alkalmazni ebben a temaba.
Vegtere is az dukalna.

####################




===============================================
Felado : gym@power.ele.toronto.edu
Temakor: Goncz   ( 6 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Oktober 17-en Goncz Arpad tiszteletere fogadas lesz az
egyetemunkun. Ha tehetem, elmegyek ra. Irjatok kerdeseket,
amit tolmacsolhatok neki.

Udv. Gyimesi Miklos

===============================================
Felado : gaal@minos.inria.fr
Temakor: F hirunk-Moral-Film:antiszemitizmusrol-Zastava   ( 82 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

-Francia hirunk- (okt. 4)

A francia mediak ma elismeroen nyilatkoznak Magyarorszagrol. Megjelent egy
konyv, T. Reber tollabol (Hongrie: la transition pacifique; ed. Le Monde)
a szokasosnal alaposabb visszatekintest ad Mo tortenetebol ('56, '68, '88-89)
es a "keleti orszagok" legsikeresebb, sot peldamutato uttorojenek tartja.
Csehszlovakiat es Lengyelorszagot sorolja meg a tarsadalmilag es gazdasagilag
kozvetlen esellyel biro orszagok koze; Romania, Bulgaria, Szerbia (sic) es
Albania varhato utjat sokkal nehezebbnek ertekeli. A (radio)riporter kerdesere,
hogy laboratorium-e Mo, valasza, hogy tobb: jo uton halado demokracia. Ez a
politika (mind a kormanyt, mind az ellenzeket dicserte), tarsadalom es
tortenelem kozos eredmenye. "Egyuttelesrol" beszel a '63-90 kozti korszakban:
ezalatt a hatalom es az ertelmiseg viszonyat erti. Kiemeli a (rendszervaltast
kisero) letartoztatasok es eroszak hianyat. A konyv szamomra varatlan, maris
jelentos visszhangot kap: a France Info radio pl. orankent ismetli a szerzovel
keszitett riportot.

A heten viszont mar lathattam kamionbol kiboritott magyar hizlalt libamajat
:-( . A helyzet talan normalizalodik, egy izben ugyanis a paraszti kommando'k
az elfogott lengyel hust nem bantottak, csak morogtak ra!

-Moral- (okt. 2)

A "La marche du sie`cle" francia ertelmisegi tv musor szerda este a moralrol,
annak a tarsadalomban tapasztalt hianyarol szolt. Gyerekek, hiressegek (Barre)
es mai fr. filozofusok (Comte-Sponville, Etchegoyen, Glucksman) gondolatait
hallhattuk. Mind megegyeztek abban, hogy  "manapsag csokken a moralitas" es a
moral ne legyen "erdekeink hosszutavu kivetitese". A gyerekek peldakepei kozt
Terez anya, Pierre abbe (szegenyparti, osoreg szerzetes, peldamutato emberbe
vetett hittel), Nelson Mandela, Martin Luther King volt. A jogot (formalizalt
rendszert) elegtelennek tartottak az emberi viszonyok rendezesere (hisz a
kapzsisagot, rosszasagot megtiltani nem lehet). Elutasitottak a moral gazdasagi
alapon valo modellezest is (adok, kapok). A jo, mint partikularis tapasztalat
jelenik meg az egyen  eleteben, a rossz viszont egyetemes elmeny. A tarsadalom
sokszorosan tobbet kolt egeszsegere, mint igazsagara (itt a konkret es elvont
igazsagot egyarant ertik); az igazsag hianya faj, morallal probaljuk potolni.
Korabban a moral a tarsadalom resze volt, ma kockazatot jelent, amit kevesen
vallalnak!  A szerelem es szeretet hianyat is a moralnak kell potolnia.

-Francia film az antiszemitizmusrol- (okt. 2-3)

A TF1 televizio ketreszes filmet sugarzott "La haine antise'mite" (az
antiszemita gyulolet) cimmel. Ismert francia, amerikai, orosz, japan, arab
zsidonemszeretoket, -utalokat es -gyuloloket interjuvoltak meg, valtogatva
pedig zsidok (foleg francia, izraeli es orosz ertelmisegiek) taglaltak
elmenyeiket es nezeteiket: a kulcsfogalom a fenyegetettseg erzese volt.
A film a zsido fogalom jelentesenek keresesevel kezdodott. Helyt kapott egy
palesztin vezeto is: szerinte az antiszemitizmus kovetkezmenyeiben foleg a
palesztin nepet sujtja. A film kulturalis es tortenelmi beteteket is
tartalmazott. Viszonylag keves szo esett a nem specifikus keretekrol, azaz a
"masfele" faji es egyeb eloiteletekrol. Az interjuvolt szemelyek megfelelo idot
kaptak nezeteik kifejtesere. A vita sajnos csak a film jovoltabol jott letre,
a ket oldal tavol all attol, hogy beszeljen egymassal. A masik kulcsfogalom az
egyetemesseg volt: a lathatolag atgondoltan eloadott nezetek sarokkove a kerdes
mindent meghatarozo jelentosege volt. A masodik resz elejet nem lattam, igy a
teljes kepbol talan emiatt hianyzik a nemet szelsojobb ideologiai hitvallasa -
kerem, ha latta valaki, irja meg, akar magan-e-mail-ben. A film tanulsagos,
erdemes megnezni.

Hetyei Gabor irt a minap a bevandorlok elleni fokozodo osszeuropai
ellenerzesrol. Adalekkent: Giscard d'Estaing nepszerusege a HG altal emlitett
megjegyzese ota (az orszagot "elozonlo" bevandorlokrol) 7%-kal nott.

-Zastava- (okt. 3)

Az "Envoye' special" c. tv-hatter-riportsorozatban filmriport volt a horvatok
oldalan harcolo zsoldosokrol. A 25 eves Jean-Michel kalandvagybol, nem
politikai okbol csatlakozott - a harcokban megvaltozott a velemenye, "nincs
masuk [a horvatoknak] csak a batorsaguk", mondta. Mar ertuk, nem a kalandert
kuzd. Mas (nemet, holland) zsoldosok is voltak - zsoldjukat zsebpenznek
minositettek. A (tv)riporter kerdesere, hogy vajon fasiszta, usztasa osztagban
van-e, nemmel valaszolt, csakugy, mint egysege horvat vezetoje. Korabbi fekete
egyenruhaik csak alcazasul szolgaltak. Jean-Michel kis Jura-beli falubol valo,
egyszeru ember. ZASTAVA pedig uj homonima: a haboru ota nemcsak autot, hanem
jugoszlav gyartmanyu latcsoves karabelyt is jelent, Jean-Michel ilyennel lo, es
az egykedvuen talicskazott halott milicistat is valoszinuleg ilyen golyo erte.
A film bemutatta egyszeru horvat asszonyok dobbenetet is: nem ertik, hogy a
tegnapi testverek hogyan olhetik oket. A horvat tv szignalja: a Croatia 90-ben
az o betu horvat zaszlo; a ~ 91-ben (puskaropogassal kisert) robbanas,
csatazaj, a ~ 92 pedig a sokcsillagos kozos piaci zaszlo...
		_._
Gaal Tamas

===============================================
Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu
Temakor: Rab Szabad Konkav Konvex es Univerzalis   ( 24 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Kedves FORUMozok,

        Van meg egy javaslatom, amit eloszor szeretnek vita targyava tenni es,
mondjuk egy het mulva, szavazasra vinni.
        Velemenyem szerint, sokan vagyunk, akik a 99-soros limitet es az ol-
vasokat tobbszorosen kimeritik. Nincs olyan tema, amelyet rovidebben es erde-
kesebben nem lehetne 60 soron belul kifejezni. NEHA van egy olyan erdekes
idezet (es csak ez), amit fel lehetne darabolni reszekre es a tobbseg megis
elolvasna. Meg kell vallanom, hogy sokszor erdekel a tema, de egyszeruen
nincs modom arra, hogy egy- ket- vagy akar harom-reszbol allo 99 soros, tul
hosszu lere eresztett tanulmanyt (I mean it) a kepernyorol elolvassak. Mint
sokan, en is hosszu napokat tartok (atlag 15 ora munka es het nap per het).
Szeretnem megtartani magamnak azt a luxust, hogy kulturalisan es politikai-
lag erdekes dolgokat magyarul olvashassak. (Az utobbi 35 ev alatt majdnem
semmit sem olvastam es keveset beszeltem magyarul Mi a velemnyetek rola?
Hangsulyozom, hogy ez fuggetelen attol, hogy valakivel megegyezik a veleme-
nyem, vagy nem. Sajnos self-discipline (onfegyelem, azt hiszem) nincs bennunk,
meg akkor sem, ha azt kockaztatjuk, hogy muvunk olvasoinak szma lecsokken a
hozzaszolas hosszanak aranyaban.

	Csak ennyit,

	Findler Miklos

===============================================
Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu
Temakor: Pannon Jozsinak   ( 18 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Kedves Jozsi,

	Meg szeretnem indokolni, mi az amit becsulok Benned -- meg akkor is,
ha eleg sokszor nagyon ellentetes a velemenyunk. Es pedig az, hogy nem ska-
tulyazod be Magad egy part, szempont, filozofia kereteibe. Eszreveszed, hogy
a masik felnek is lehet igaza, keresed az okat, hogy mas miert gondolkodik
ugy ahogy, stb. Eseteleg ez nem eleg gyakran fordul elo, de en jol eszreve-
szem. Ha ezt tovabb fejlesztened, elerkeznel a demokraciak legertekesebb
polgarainak korebe, a FUGGETLENEKhez. Azok, akik mindig sajat gondolataikat
akarjak eloszor kiformalni es ha az tobbszor azonos/hasonlo pl. egy parteval,
akkor a legkozelebb arra szavazn Egy szoval, ne gyepesedjunk be, probal-
junk nyitott elmevel (open mind) fordulni minden kerdeshez, megha az nem
mindig visz egy csoport (beleertv, egy vallas) megalapozott filofiajahoz
(dogmajahoz?)
	Barati udvozlettel,

	Findler Miki

===============================================
Felado : jt@cs
Temakor: Vice President Dan Quayle elszolasai   ( 86 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Ime nehany vidamito (avagy elszomoritoan vidam) mondas Dan Quayle elnok-
helyettestol. Ha tetszik, holnap elkuldom a masodik felet a gyujtemenynek,
amit kaptam. Nem tudom ki gyujtotte s gepelte be oket, en csak ugy kaptam.

Bobby Knight told me this: 'There is nothing that a good defense
cannot beat a better offense.'  In other words a good offense wins.
        -- Vice President Dan Quayle comparing the
                   offensive capabilities of the Warsaw Pact
                   with the defensive system of NATO

Why wouldn't an enhanced deterrent, a more stable peace, a better
prospect to denying the ones who enter conflict in the first place
to have a reduction of offensive systems and an introduction to
defensive capability. I believe that is the route this country
will eventually go.
        -- Vice President Dan Quayle

Republicans understand the importance of bondage between a mother and child.
        -- Vice President Dan Quayle
Mars is essentially in the same orbit... somewhat the same distance from the
Sun, which is very important. We have seen pictures where there are canals,
we believe, and water. If there is water, that means there is oxygen. If
oxygen, that means we can breathe.
        -- Vice President Dan Quayle

Hawaii has always been a very pivotal role in the Pacific. It is IN
the Pacific. It is a part of the United States that is an island that
is right here.
        -- Vice President Dan Quayle,
           Hawaii, September 1989

What a terrible thing to have lost one's mind. Or not to have a mind
at all. How true that is.
        -- Vice President Dan Quayle winning friends while
                   speaking to the United Negro College Fund

You all look like happy campers to me. Happy campers you are, happy
campers you have been, and, as far as I am concerned, happy campers you
will always be.
        -- Vice President Dan Quayle, to the American Samoans,
                   whose capital Quayle pronounces "Pogo Pogo"

Quayle stumbled in response to a question about his opinion of the
Holocaust. He said it was "an obscene period in our nation's history."
Then, trying to clarify his remark, Quayle said he meant "this century's
history" and added a confusing comment. "We all lived in this century,
I didn't live in this century," he said.
        -- Vice President Dan Quayle

We expect them [Salvadoran officials] to work toward the elimination
of human rights.
        -- Vice President Dan Quayle

El Salvador is a democracy so it's not surprising that there are many voices
to be heard here. Yet in my conversations with Salvadorans... I have heard a
single voice.
        -- Vice President Dan Quayle

I believe we are on an irreversible trend toward more freedom and
democracy - but that could change.
        -- Vice President Dan Quayle

If we do not succeed, then we run the risk of failure.
        -- Vice President Dan Quayle, to the Phoenix Republican
           Forum, March 1990

It's rural America. It's where I came from. We always refer to ourselves
as real America. Rural America, real America, real, real, America.
        -- Vice President Dan Quayle

Target prices?       How that works?  I know quite a bit about farm policy.
I come from Indiana, which is a farm state. Deficiency payments -
which are the key - that is what gets money into the farmer's hands.
We got loan, uh, rates, we got target, uh, prices, uh, I have worked
very closely with my senior colleague, (Indiana Sen.) Richard Lugar,
making sure that the farmers of Indiana are taken care of.
        -- Vice President Dan Quayle on being asked to
                   define the term "target prices."

One word sums up probably the responsibility of any vice president,
and that one word is 'to be prepared'.
        -- Vice President Dan Quayle

Udv.,
Jeno                         (Torocsik -- jt@princeton.edu)

===============================================
Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu
Temakor: Pacin ul-e= aki pacifista= - valaszkiserlet K. Gabornak   ( 94 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Kedves Gabor!

  Nagy erdeklodessel olvastam velemenyedet
     **  eroszak-ugyben  **
,mivel, mint korabban jeleztem, a temat igen alapvetonek es alaposan meg-
emesztendonek tartom. (Kulonos tekintettel a kommunizmus sorsanak betelje-
desebol fakado kovetkezmenyek idoszeru levonasa, tovabba a nacionalizmusok
foleledesebol szarmazo kozep-europai helyzet megertese miatt.)

  Megkovetlek: valoban nem valaszoltam meg kovetkezo kerdesedre: "Koch
tehetett-e arrol, hogy a TBC nepbetegseg volt?" Es itt vilagos, hogy a
kerdes valojaban a mult szazadi munkasosztaly sanyaru helyzetenek tenyerol
es az adott helyzetre sajatos megoldast javallo
    **  Marx Karolyrol  **
szol. Szeretnem elarulni, hogy viszonylag konnyu helyzetben erzem magamat,
hiszen a "koordinatarendszert", amiben allitasaim egyaltalan ertelmesek,
mar leirtam (ld. S A R O K P O N T ok). Amit tennem, kell, csupancsak
annyi, hogy ramutassak, hogyan lehet valaszt talalni a felmerulo ker-
desekre, ha valaki elfogadja - kulonben eleg trivialis - kiindulopont-
jaimat. Tehat peldaul: ha valaki elfogadja, hogy
    **  van jo eroszak **
, akkor nem valoszinu, hogy tul hosszan erdemes folytatni vele vitamat.
(Egyszeruen el fog beszelni a fejem folott.)
Eloljaroban meg kell meg jegyeznem, hogy, nemikeppen vitatva Greschik
Gyula egyik megjegyzeset, az eroszak elleni erveket
    **  nem csupan valamifele kolteszeti uton **
tartom megfogalmazhatonak, sot, kifejezetten fontosnak tartom a konkret,
kezzelfoghato allitasokat. Az eroszak konkret, a harc ellene nem lehet
elvont.

  Tehat: Koch azt tette, amit egy orvos tehet, ha megszallottan harcol
egy betegseg ellen: kitalalt valamit ellene. Marx mit tett? Megszallottan
harcolt (iroasztalanal)
    **  a tarsadalmi botrany tenye, tehat az emberi kiszolgaltatottsag **
ellen. Ki is talalt valamit. Mi hat a kulonbseg? Latszolag semmi. Es megis:
Koch gyogyitott, Marx olt. Mire alapozod azt a velemenyedet, hogy a
marxizmus, kommunizmus bukasa csupan a "gonosz es ostoba" kovetok bune?
Miert gondolod, hogy Lenin felreertette Marxot, Sztalin felreertette
Lenint? Rakosi pl. nagyon ertelmes ember volt. Kadar roppant bekes ter-
meszetu. Es megis, megis ... Akkor miert tettek? Gonoszsagbol?
  Amikor azt mondom, az eroszak elfogadasa, elorevetitese mindig totalis,
akkor epp erre gondolok: hogyan valnak egyebkent (talan) jobb sorsra
hivatott emberek egy gyilkos gepezet fogaskerekeive, sot kulcsfontossagu
alkatreszeive egyetlen "apro" gyongeseg (vigyazat, ezzel korantsem allitom,
hogy a jelzett uraknak nem volt _mas_ "apro" bunuk) miatt: elhittek, hogy
van jo eroszak, szep eroszak, hasznos es "minden szempontbol kifogastalan"
eroszak: a PD (proletardiktatura). Na de a prolit megkerdeztek errol?

  Teljesen jogosan kerdezheted: Dehat akkor Hitler ellen mit lehetett
volna tenni? Es Portugalia? Es a "bekes eroszak" szinterei, Eszak-
Irorszag, Ciprus, Baszkfold? Stb., Stb.?? (Vagy plane: Jugoszlavia?!!)
    ** Az eroszak ellen csak az "olbe tett kez politikaja etikus? **
Nagyon jo kerdesek. (Es en nem fogom elutasitani az allitasaimrol az
empirikus tapasztalatok alapjan folytatando vitat.)
  Teny, hogy eroszak: VAN. Hol van? Az emberekben (pl.). Az egyes ember-
ben es a tarsadalomban. (Vagy: az egyedi es az altalanos human rendszerek-
ben.) Mit kezdhetek vele?

  Eloszor is sajat magamban kell legyoznom. Ha erre nem vagyok kepes,
mar engedelyeztem valami nem emberit belopozni magamba. Hadd utaljak itt
a Jozsef Attila- vitara (foleg Roboz es masok).
    ** Jozsef Attila skizofren volt **
. En szeretem Jozsef Attila nehany verset. Nyilvan nagy kolto volt. De
a szemelyt, aki volt, nem tudom szeretni. Nagyon melyen sajnalom, hogy a
sorstol azt kapta, amit kapott. Nagyon melyen megrendit, hogy nehany
embernek ez az osztalyresze. De aki annyira megturi magaban az ero-
szakot, ahogy o tette (lasd elso verset Babitshoz, lasd verseit Gyomroi-
hez), az elfogadott valamit, ami elfogadhatalan. Valoszinuleg eppen
leendo betegsege is befolyasolta e versbe irott duhrohamait, s ez eppen
az emberen tuli (koros, mert a human lenyegtol elfordulo) dimenzio
fokozatos ternyereset jelentette nala. A zsenik ketsegtelenul zsenik. De,
mint embereket, nem mindegyiket allithatjuk mintanak magunk es masok ele.
    ** "Petofinek langlelke volt." **
Rendben. O is nagy kolto. De szerette az eroszakot. Sok mindent lehet
szeretni Petofiben, de nem azt, hogy szerette az eroszakot.

  Masodszor, tudomasul kell vennem, hogy mas emberben letezhet eroszak,
sot annak legyozni akarasa nelkul is. Ez is teny. Ha sajat eszmeimet
(pl. "eroszakmentesseg") ra akarnam masra kenyszeriteni, magam is eroszakot
kovetnek el. Tehat nem varhatom el tole, hogy vetkozze le azt, amit talan
meg magamnak sem sikerult teljesen. De el sem fogadhatom ot ilyennek, mert
akkor magara hagynam ot a "nem emberi", az eroszak buvkoreben. Nem tehetek
mast, mint hogy megprobalom raebreszteni helyzetere (marmint hogy belul
van azon a bizonyos koron) es segitseget nyujtani neki abban, hogy kikerul-
jon onnan.
  Van itt egy lenyeges kulonbseg
    ** a teteles vallasok latasmodja **
es a kozott, amit en mondok. A kikozosites, ellensegkep faragasa abbol,
aki nem ert velem egyet, szamomra szinten az eroszak jele. Ha valaki nem
fogadja el az eroszakmentesseg elvet, azzal szemben az en viszonyulasom
a "folyamatos el nem fogadas" es a "folyamatos tudomasulvetel". Egyutt
kell tudni elni az ellentetes nezetet vallokkal, de fonn kell tartani
szamukra a "megteres" lehetoseget.


===============================================
Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu
Temakor: Paci-II   ( 82 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

  Harmadszor - es itt jon a kerdesek lenyege - szamot kell vetni a tarsada-
lomban (vagy: az altalanos human rendszerben) letezo eroszakkal. Itt nem
csak a (primer) eroszak lete ketsegtelen, hanem az ez ellen fellepo egyes
akciok eroszakos volta is. (Kontraeroszak.) Er-e valamit ebben a helyzetben
az eroszakmentesseg elve? Avagy ez csupan affele
    ** "mosom kezeimet"- attitud **
, amelynek ertelmeben az eroszak elleni "piszkos munkat" masokra testalom,
en pedig a masok altal kieroszakolt "beke"-ben tiszta szivvel hirdetem az
eroszak "piszkos" mivoltat? Igen, valoban ez az egyik legalapvetobb kerdes.
  Ha a "pacifista" szot ilyen ertelemben hasznaljuk, akkor en gyokerestol
visszautasitom ezt a jelzot. Ha viszont "beke-elvunek" nevezzuk azt, aki
    ** pozitiv (vagyis allito) hittel rendelkezik az eroszakmentesseg
       elvet, tovabba annak teremto (jovokonstrualo) mivoltat illetoen **
akkor engem barki tiszta lelkiismerettel nevezhet beke-elvunek. Mert,
mit is jelent itt a beke-elv pozitiv es teremto mivolta? Csupan annyit,
hogy az eroszakmentesseg onmaga egyideju allitasaval egyutt - tehat a
felelosseg teljes atvallalasaval - tagadja az eroszakot es mindezt a jovo
beke-elven alapulo ujrateremteseert teszi. Mindez ismet a "folyamatos el
nem fogadas" melletti tudomasulvetelet jelenti a jelen es a mult ero-
szakos aktusainak. Vagyis nem a vilag "magas lorol valo lenezeset".

  Tehat, ha verfurdo van, akkor verfurdo van. Ha az ENSZ csapatokat kuld,
akkor esetleg azok is kenytelenek eroszakot alkalmazni. (Jugo kerdes.)
Ha Szaddam elfoglalja Kuvaitot, es Bush csapatokat kuld, az haboru.
Ha Hitler ellen vedem a hazam es lovok, akkor lovok. Vagyis: egyutt kell
elnem azzal a gondolattal, hogy az eroszak realitas,
    ** az eroszakmentesseg pedig lehetoseg **
. Eppen az a dolog lenyege, hogy
    ** a beke-ekv nem szunteti meg a tortenelmet **
(lasd: Marx pl mit nem akart...), hanem annak autonomiajat meghagyja.
Meghagyja tovabba a politika muveszetet muveszetnek es nem kivanja deduk-
tiv modon, egyetlen elv alapjan levezetni. (Ezen a ponton, ugy hiszem,
a hegeli alapmotivum szimpla ujrafogalmazasanak ki nem mondott vadjat
is vedeni tudom. Nincs "abszolut szellem", nincs "megszuntetes", marad a
"megorzes", viszont van valami mas is, mindjart raterek.) Stb., stb.
  A tortenelem ugyanis nem deduktiv, hanem induktiv. Nem levezetheto,
hanem teremtheto. A human lenyeg nem "eleve van" es utana csak meg kell
varni, amig elobujik (100 ev, 1000 ??), hanem folyamatos teremtes
soran jon letre. Ennek a teremto folyamatnak a bazisa a mult, es a
jelen a maga esemenyeivel, eszmeivel, stb. egyutt. Ha ebbe a jelenbe
be tudjuk epiteni a beke-elvet, akkor ez jovokonstrualo tenyezove
valik. A beke-elv serulekeny volta miatt azonban (lasd az eroszak totalis
termeszetet) ez csak akkor epitheto be a jelen tortenelmebe, ha komp-
romisszum nelkul torekszunk ra. Vagyis: nem lehet teret engedni az
eroszaknak, csupan elviselni lehet, akar mas teszi ezt az eroszakot, akar
en magam. Vigyazat: ez nem ad felmentest az eroszak alkalmazasa alol
("en csak epp a sajat eroszakomat viselem el"- felkialtassal rugdosva
nagyokat felebaratomba), hiszen az un. "szukseges" eroszak is "rossz"
eroszak es rombolo mintakat epit be a jovoteremtes folyamataba!

  Az egyes konkret esetekben tehat nem az elv dont, hanem a merlegeles.
Az egyeni szabadsag nem korlatozodik, a dontes felelossege teljes
sulyaval megmarad. Az elv egyetlen tampontot ad: ha az eroszak mellett
dontesz, akkor vallalod a "nem emberi" ternyereset, a jovo "mergezeset".

  Orok peldanknal maradva, Marx "elgazositotta" a jovot a maga PD-elvevel,
igy probalt "tiszta viszonyokat" teremteni. Lehet erre azt mondani, hogy
az elmelet nem felelos, csak a gyakorlat? Ugye, Te se gondoltad komolyan,
hogy a "szocialistanak nevezett tarsadalom"-nak "semmi koze sem volt
Marxhoz?" Mire alapozod ezt a velemenyedet? Meg Hetyei Gaborral is vitat-
koznom kell. O Marx eseteben elhiszi, hogy csupan leiro jellegu eroszakrol
beszel. Ha figyelmesebben tanulta volna (nem hiszem, hogy egykor nem volt
neki is kotelezo), akkor tudna, hogy Marx szerint sosemvolt igazsagosabb
diktatura, mint a PD. Ez pedig micsoda, ha nem folszolitas: "legyen"?!

  Meg kell jegyezzem, en nem irtam semmifele isteni kinyilatkoztatasrol.
A human rendszerek onnyilvanitasi folyamatarol irtam - talan kisse
absztrakt modon, de csak a keretek vilagos leszogezese erdekeben (ld.
meg: "koordinatarendszer"). Tovabba irtam arrol is, hogy amit
    **  _altalaban_ istennek tekintenek a teteles vallasok **
, az szoros kapcsolatban lehet a human "lenyeg" elvont kategoriajaval.
Errol tobbet mondani nem erzem magam hivatottnak.
  De mi a helyzet a vallasokkal? Miert irtam azt, hogy az emberi
lenyeget fejezik ki (valamilyen formaban), ill. hogy eroszakmentesek?
Mindez valoban magyarazatra szorul.
  Hetyei Gabor azt irja: "a muzulmanokat nem fogom vedeni, akarmi
rosszat irsz roluk". Te magad meg az Ujtestamentumot sem tekinted "tisztanak"
az eroszaktol. En ehhez nem kivanok konkretan hozzaszolni. A _teteles_
vallasokrol nem igazan tudok vitazni, hiszen egyikben sem hiszek.
(Mindamellett az az erzesem, hogy barmelyik kanonizalt vallasi alap-
konyvet lehet beke-elvu alapon interpretalni.)


===============================================
Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu
Temakor: PACI-III   ( 74 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

  Szamomra a "vallasok" nem azonosak a "teteles vallasokkal". Ugyanakkor
a teteles vallasok kanonizalnak valamit, ami ilyen modon valik befogad-
hatova - sok-sok ember szamara. Nem csak arrol van szo, hogy "kifejeznek
valami lenyegeset az emberekrol", ahogy irod, hanem ennel tobbrol. Arrol,
hogy mas modon (valoszinuleg) nem fejezheto ki az a bizonyos tartalom,
ami benne foglaltatik - legalabbis nem ilyen hatasos formaban. Bizo-
nyos ertelemben a
    ** teteles vallas a "human lenyeg" csele **
, amely megallapitas hegeli analogiajat egy csoppet sem tagadom, ugyanakkor
folhivom a figyelmet a Hegelrol fenntebb irottakra.
  Tehat: a kanonizalt forma (es kanonizalt tartalom) a teteles vallasoknal
egyszeruen kommunikacios forma. Meg azok is, akik -ugymond- egyszeruen
hisznek, kanonizalt dogmak nelkul, meg azok is kotik e hitet valamelyik
kanonikus vallasi rendszerhez, tehat ezt a nyelvet igenybe veszik. A
csodalatos eppen az, hogy maskeppen nem verbalizalhato tartalmak
nyernek ilymodon verbalis kifejezodest, ami onmagaban is bamulatra melto.
  Ha valaki irna egy "profan bibliat" az igazibol, nem hivok szamara,
bizony a legszebb dolgokat irhatna meg, amit valaha "profanul" megirtak.
Ha valaki az emberrol szepet akar irni, Krisztusrol akkor is irhat,
ha nem hiszi isteni voltat. Es valami nagyon kozelallot fog kapni a
"human lenyeghez". (Mas kerdes, hogy az atiratok 100 ev mulva valoszi-
nuleg mar semmit sem ernenek, mig az igazi ugyanaz marad.)
  Szerintem
    ** semmifele ervenytelenito jellege nincs a bibliakban/
       kanonokban, stb. elofordulo egyes eroszakosnak magyarazhato
       reszleteknek **
. A vallasi tartalom tobb, mint a szoveg. Eppen azert, mert a vallasi kul-
tuszon keresztul ervenyesul. A lehetoseg pedig benne rejlik minden vallasban:
Kanonizald az eroszakmentesseget. Ennel tobbet nem tudok mondani.

  Vegul szeretnek valami jo hirrel is szolgalni. Nem tagadom, hogy az en
felfogasomban
    ** a marxizmus lenyege a PD-elvben rejlik **
. Ugyanakkor elkepzelhetonek tartom, hogy valaki amikor azt mondja
    ** "marxista vagyok", ezt megsem erti bele **
. Ez ugyan fabol vaskarika, de a tortenelmi helyzet elonyet nem szabad
tortenelmi tavlatokba visszavetiteni. A mult szazad vegen a munkasmozgalom
valoban marxista alapokon allt. Azonban akkor nem ez volt a lenyeg. A
lenyeg a mozgalom maga volt. Amikor ez odaig fejlodott, hogy a PD prob-
lemaja egyaltalan elemezhetove valt, rogton megindult a differencilodas.
A leghangosabbak - ugyan kik is lettek volna - az eroszakosabbak voltak,
akik fonntartasok nelkul elfogadtak a PD-elvet. A csondesebbek kisebbseg-
be kerultek (nem mindenhol) es revizionistaknak kezdtek csufolni oket.
Ennek a szonak szamomra semmi negativ folhangja nincsen, hiszen a kritikai
keszenletet jelzi. Eduard Bernstein, aki valoban Marx hive volt, igy lett
"revizionista" arulo a kemenyvonalasok szamara. Ebben semmi szegyen
nincsen.
  Eduard Bernstein viszont tullepett Marxon es ezzel tenyleges lehetoseget
nyitott a szocializmus eroszakmentes (tehat az igazi) fejlodese elott
(vigyazat: szocializmus=mozgalom es nem =allamrend !!). Nyugaton ma
aki pozitive emlegeti a marxizmust, az joreszt PD-nelkuli marxizmust
ert rajta. Mas kerdes, hogy az mar nem marxizmus. Persze, vannak minden-
hol ostobak, akik nem tanulnak es nem felejtenek. Ok meg a PD-ben is
hisznek, de szamuk elenyeszo.
  A
    ** szocialdemokracia **
lenyege eppen a parlamentalis demokracia elfogadasa, ami az eroszak-elv
teljes folszamolasat jelenti.  Kulonben epp itt az ideje, hogy "kihaljanak"
az egyetlen nevre es egyetlen eszmere epulo tarsadalomi ideologiak.
Egyetertesz?

  Eszembe jutott meg egy hasonlat. Ezzel fejeznem be. Vannak esetek, ami-
kor egy rakos ember eletmodjanak megvaltoztatasaval, dietaval, eros aka-
rattal, stb. meggyogyitja onmagat, ezzel ujrateremtve sajat jovojet.
(Ld. "a Te hited meggyogyitott Teged".) Valahogy igy van ez a beke-elvvel is.
Tudataban vagy a ko`rnak, de hiszed, hogy legyozheto. Abban a pillanatban,
amikor elfogadtad a helyzetet, megszunik a gyogyulas eselye. Abban a pilla-
natban, amikor kompromisszumot teszel, megengedted a pusztulas terhoditasat
es az legyoz teged. De ha folyamatosan harcolsz ellene, igazad lehet a
vegen.
  ** Adj egy eselyt a bekenek! **

Barati udvozlettel:                         Szekely Zoltan


===============================================
Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu
Temakor: Paci-III   ( 74 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

  Szamomra a "vallasok" nem azonosak a "teteles vallasokkal". Ugyanakkor
a teteles vallasok kanonizalnak valamit, ami ilyen modon valik befogad-
hatova - sok-sok ember szamara. Nem csak arrol van szo, hogy "kifejeznek
valami lenyegeset az emberekrol", ahogy irod, hanem ennel tobbrol. Arrol,
hogy mas modon (valoszinuleg) nem fejezheto ki az a bizonyos tartalom,
ami benne foglaltatik - legalabbis nem ilyen hatasos formaban. Bizo-
nyos ertelemben a
    ** teteles vallas a "human lenyeg" csele **
, amely megallapitas hegeli analogiajat egy csoppet sem tagadom, ugyanakkor
folhivom a figyelmet a Hegelrol fenntebb irottakra.
  Tehat: a kanonizalt forma (es kanonizalt tartalom) a teteles vallasoknal
egyszeruen kommunikacios forma. Meg azok is, akik -ugymond- egyszeruen
hisznek, kanonizalt dogmak nelkul, meg azok is kotik e hitet valamelyik
kanonikus vallasi rendszerhez, tehat ezt a nyelvet igenybe veszik. A
csodalatos eppen az, hogy maskeppen nem verbalizalhato tartalmak
nyernek ilymodon verbalis kifejezodest, ami onmagaban is bamulatra melto.
  Ha valaki irna egy "profan bibliat" az igazibol, nem hivok szamara,
bizony a legszebb dolgokat irhatna meg, amit valaha "profanul" megirtak.
Ha valaki az emberrol szepet akar irni, Krisztusrol akkor is irhat,
ha nem hiszi isteni voltat. Es valami nagyon kozelallot fog kapni a
"human lenyeghez". (Mas kerdes, hogy az atiratok 100 ev mulva valoszi-
nuleg mar semmit sem ernenek, mig az igazi ugyanaz marad.)
  Szerintem
    ** semmifele ervenytelenito jellege nincs a bibliakban/
       kanonokban, stb. elofordulo egyes eroszakosnak magyarazhato
       reszleteknek **
. A vallasi tartalom tobb, mint a szoveg. Eppen azert, mert a vallasi kul-
tuszon keresztul ervenyesul. A lehetoseg pedig benne rejlik minden vallasban:
Kanonizald az eroszakmentesseget. Ennel tobbet nem tudok mondani.

  Vegul szeretnek valami jo hirrel is szolgalni. Nem tagadom, hogy az en
felfogasomban
    ** a marxizmus lenyege a PD-elvben rejlik **
. Ugyanakkor elkepzelhetonek tartom, hogy valaki amikor azt mondja
    ** "marxista vagyok", ezt megsem erti bele **
. Ez ugyan fabol vaskarika, de a tortenelmi helyzet elonyet nem szabad
tortenelmi tavlatokba visszavetiteni. A mult szazad vegen a munkasmozgalom
valoban marxista alapokon allt. Azonban akkor nem ez volt a lenyeg. A
lenyeg a mozgalom maga volt. Amikor ez odaig fejlodott, hogy a PD prob-
lemaja egyaltalan elemezhetove valt, rogton megindult a differencilodas.
A leghangosabbak - ugyan kik is lettek volna - az eroszakosabbak voltak,
akik fonntartasok nelkul elfogadtak a PD-elvet. A csondesebbek kisebbseg-
be kerultek (nem mindenhol) es revizionistaknak kezdtek csufolni oket.
Ennek a szonak szamomra semmi negativ folhangja nincsen, hiszen a kritikai
keszenletet jelzi. Eduard Bernstein, aki valoban Marx hive volt, igy lett
"revizionista" arulo a kemenyvonalasok szamara. Ebben semmi szegyen
nincsen.
  Eduard Bernstein viszont tullepett Marxon es ezzel tenyleges lehetoseget
nyitott a szocializmus eroszakmentes (tehat az igazi) fejlodese elott
(vigyazat: szocializmus=mozgalom es nem =allamrend !!). Nyugaton ma
aki pozitive emlegeti a marxizmust, az joreszt PD-nelkuli marxizmust
ert rajta. Mas kerdes, hogy az mar nem marxizmus. Persze, vannak minden-
hol ostobak, akik nem tanulnak es nem felejtenek. Ok meg a PD-ben is
hisznek, de szamuk elenyeszo.
  A
    ** szocialdemokracia **
lenyege eppen a parlamentalis demokracia elfogadasa, ami az eroszak-elv
teljes folszamolasat jelenti.  Kulonben epp itt az ideje, hogy "kihaljanak"
az egyetlen nevre es egyetlen eszmere epulo tarsadalomi ideologiak.
Egyetertesz?

  Eszembe jutott meg egy hasonlat. Ezzel fejeznem be. Vannak esetek, ami-
kor egy rakos ember eletmodjanak megvaltoztatasaval, dietaval, eros aka-
rattal, stb. meggyogyitja onmagat, ezzel ujrateremtve sajat jovojet.
(Ld. "a Te hited meggyogyitott Teged".) Valahogy igy van ez a beke-elvvel is.
Tudataban vagy a ko`rnak, de hiszed, hogy legyozheto. Abban a pillanatban,
amikor elfogadtad a helyzetet, megszunik a gyogyulas eselye. Abban a pilla-
natban, amikor kompromisszumot teszel, megengedted a pusztulas terhoditasat
es az legyoz teged. De ha folyamatosan harcolsz ellene, igazad lehet a
vegen.
  ** Adj egy eselyt a bekenek! **

Barati udvozlettel:                         Szekely Zoltan


===============================================
Felado : kalman@alf.let.uva.nl
Temakor: Felekezeti iskolak= demokracia   ( 49 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Pannon Jozsi irja (FORUM, 360.sz.):
>Az egyhazi iskolak ellenzoi azzal ervelnek, hogy meg ott sem szabadna
>egyhazi iskolat nyitni[,] ahol a szulok oriasi tobbsege ezt kivanja, mivel
>az sertene a kisebbseg azon jogat[,] hogy szabad legyen a vallasi, ill.
>"adott" vallasi indoktrinaciotol. (Nincs kozel mas, allami iskola.)
Marmost: Ha jol veszem ki (az utolso, zarojeles megjegyzesbol), nem
`az egyhazi iskolak ellenzoirol' van szo, hanem azokrol, akik az
Eotvos-fele torvenyt, miszerint nem lehet *csak* egyhazi iskola
valahol, megtartando vivmanynak tartjak (mondjuk,
konzervativizmusbol). Ezek nyilvan nem azt mondjak, hogy `ott sem
szabadna egyhazi iskolat nyitni', hanem azt, hogy nem kellene a
meglevo iskolat egyhazi kezbe adni. Nem mindegy.

Tovabba:
>Ehhez csak azt kell mondanom, hogy ellentetben azzal[,] amit egyesek itt
>el akarnak hitetni, a demokracia valoban a tobbseg uralmat jelenti, nem
>a kisebbseget.
Szerintem ez tevedes, nem azt jelenti. Azt hiszem, soha nem is
azt jelentette, hanem eredetileg a szabad polgarok uralmat (akik nem
voltak tobbsegben), fokeppen a diktaturaval szembeallitva. A tobbsegi
szavazas csak donteshozasi technika, amit az uralmon levok maguk
kozott alkalmaznak, de vegulis az a lenyeg, hogy ezek megvitatjak es
kialkudjak a dolgokat, ahelyett, hogy alavetnek magukat a diktator
onkenyenek. (El tudok kepzelni olyan rendszert, amiben a szavazas
nem a tobbsegnek, hanem mondjuk a masodik legnepesebb tabornak
kedvez, es megis demokratikus, abban az ertelemben, hogy nem
diktatorikus. Sot, egy ilyen rendszerben meg (olvasd: me'g) nehezebb
is lenne manipulalni a szavazast.) A felekezeti iskolak ugyenek tehat
-- ilyen ertelemben -- semmi koze a demokraciahoz.

Irasa tovabbi reszeben P.J. azt ecseteli, hogy az egyhazi iskolak nem
feltetlenul rosszabbak, mint az allamiak (a fenti temakhoz ennek
semmi koze), es hogy vannak jo tapasztalatok is egyhazi iskolakkal
kapcsolatban (allitolag Amerikaban, es koztudott a Fasori Gimnazium
esete). Na es? Ezek a megjegyzesek is irrelevansak, mert azok, akikkel
egyaltalan erdemes vitatkozni, nem azt mondjak, hogy egyaltalan nem
szabadna egyhazi iskolaknak letezniuk. (Ld. fent.) Jo tapasztalatok
egyebkent allami iskolakkal is vannak, peldaul -- ugy tudom -- abban
az orszagban, ahol most elek.

Szoval tekintsetek P.J. hozzaszolasat meg nem tortentnek.

        Laszlo Kalman
        Department of Computational Linguistics
        University of Amsterdam
        Spuistraat 134, 1012 VB Amsterdam
        The Netherlands


===============================================
Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu
Temakor: Bocsanat!   ( 4 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Bocsanat, Holgyek es Urak!
Veletlenul raduplaztam, pedig biztos enelkul is eleg volt mara belolem.
Penitenciakeppen 1 hetes szunetet fogadok.
Udvozlettel:                               Szekely Zoltan

===============================================
Felado : elekgab@gauss.math.purdue.edu
Temakor: Miert nincs veszelyben a demokracia.KONKAVFORUM   ( 33 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


  Maganvelemeny

   Konya Imre egy ostoba es gonosz kispolgar.(Csonka Ur,ha az a kis becsi
  festo csakugy maganak irt volna a harcarol,akkor is lett volna nemi
  hatsogondolatom a lelkivilagarol).Ketsegtelen,hogy Konya meg mindig
  frakciovezeto.Ketsegtelen,hogy Bogdan Emil meg mindig kepviselo.
  De naesakkormivan barataim ?
  Tegyuk fel,hogy Csurkapityu toltogetne a stadionokat.Hat en meg nem mennek.
  Putty.Es akkor ? Jon egy rendor es elvisz ? A hadsereg ? Esetleg Konya
  a flobertpuskajaval ? Nevetseges. Az Uj Magyarorszagot Antall azert vasarolja
  mert jol megy a gojzervarrott cipojebe samfa helyett.A Reggeli Pesti Hirlapot
  az eletfogytiglanosoknak rendeltek meg sulyosbitaskent.
  A kormanyzat fenyegetozik,nabumm,en is szoktam mondani Annanak,hogy
  ha nem eszed meg a spagettit elvisz a mumus,es persze,hogy jol kirohog,
  en meg a Konyat rohogom ki .Urak ! Az Antall Rozsa T.Endret akarja
  kinevezni a radioba alelnoknek.Ennek egyetlen oka van.Antall ki akar nevezni
 egy zsidot,de olyat,hogy a beiktataskor a salvadori sajtoreferens is eszre-
 vegye,ehhez pedig kell a kapeli,marpedig azt a radioban rettenetesen kevesen
 viselnek.A gaz MDF benyomta Krasznait a Magyar Nemzetbe es rogton ki is
 zarta a partbol,ezek vagy nagyon hulyek vagy nagyon rafinaltak.
 A Justicia terv eleg felelmetes csak marhara alkotmanyellenes.Magyarorszagon
 ket igazan jol mukodo intezmeny van,az Egerszegi Krisztina meg az Alkotmany-
 birosag,az egyik elintezi a ketszaz hatat a masik a Justicia-tervet.

  Testvereim az Urban ! Konya ellen nem demokratikus charta kell,hanem
 Trunko,Selmeci es Farkashazy. En mar Megyesi Gusztavval nem is lonek
 a Konyara.Szetviszi ,mint szalonkat a spicc-soret. EG

 P.S  Borocz Joskanak es Nagy Denes Lajosnak: Koszonom




===============================================
Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov
Temakor: Egy erdelyi menekult Bibot idez   ( 64 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Baratom, akinek egy eletre elege van atrocitasokbol, igy erthetoen
vonakodik hogy a FORUM eloterebe lepjen, hozzajarult hogy levelebol
vett kovetkezo idezetet kozreadjam.

Pellionisz, NASA, San Francisco Bay

Ime az idezet:

ELEG SOK BIBO IRAST OLVASTAM, AMI ITT KOVETKEZIK, AZ A
PROTESTANS MAGYAR SZABADEGYETEM AMA BIZONYOS SVAJCI
KIADASABOL VAN, 4-IK KOTET 869. OLD.-TOL KEZDODOEN.

" 1.) A SZTALINIZMUS ELITELESE MAGABAN TELJESEN ELEGTELEN.
NEM MEGYUNK SEMMIRE, HA A GONDOLKODONAK TELJESEN SZUK ES
ONALLOTLAN SZTALIN ESZMEVILAGAT ELITELJUK, DE MARX ES LENIN
CSALHATATLANSAGAT TOVABBRA IS FENN AKARJUK TARTANI S EGY
UJ KIBONTAKOZAS ALAPJAUL ELFOGADTATNI.

IGAZ, HOGY LENIN ELBORZADT VOLNA AZON, AMIT SZTALIN CSINALT
ES MARX ELBORZADT VOLNA AZON, AMIT LENIN CSINALT, MIND-
AMELLETT A LENINIZMUS S A LENIN ALTAL A PART KEPEBEN
FELALLITOTT KIVALTSAGOS ES MACHIAVELLISTA EROSZAKSZERVEZET
LOGIKUS KOVETKEZMENYE AZ OSZTALYHARC ES FORRADALMI EROSZAK
AMAZ ONCELU KULTUSZANAK, MELY A MARXIZMUS LENYEGE; ES A
SZTALINIZMUS, A SZTALIN ALTAL BEVEZETETT TOTALIS ELNYOMAS ES
A PARTOT ERKOLCSILEG TELJESEN MEGRONTO TERRORSZERVEZET
LOGIKUS KOVETKEZMENYE A KIZAROLAGOS PARTURALOM LENIN ALTAL
TORTENT FELALLITASANAK.   A MARXIZMUS-LENINIZMUS EGESZ
IDEOLOGIAJARA VONATKOZOLAG KELL TEHAT A KERDEST FELTENNI.

2.) A MARXIZMUS-LENINIZMUS FILOZOFIAJA SOKAT HANGOZTATOTT
ANTI-IDEALIZMUSA ES REALIZMUSA ELLENERE VALOJABAN A
LEGROSSZABB FELE REALIZMUS AMELY A TENYT CSAK AKKOR VESZI
TUDOMASUL, AMENNYIBEN AZ A SEMAIBA BELEFER.  KIINDULASA A
NEMET IDEALIZMUS LEGKIHEGYEZETTEBB RENDSZEREBOL, A
HEGELIANIZMUSBOL ATVETT DIALEKTIKUS MODSZER, MELYET AZ
ISMERT FORMULAVAL ELLENTETBEN MARX NEM ALLITOTT A TALPARA,
HANEM EPPEN ELLLENKEZOLEG, O ALLITOTTA A FEJE TETEJERE. MERT
HEGEL SZERINT A DIALEKTIKA A SZELLEM, A GONDOLKODAS
VILAGABAN ALL FENN, AHOL VALOBAN IGAZ AZ, HOGY MINDEN
TETELBOL SZUKSEGKEPPEN LETREJON, ILLETVE VELE EGYUTT LETEZIK
ONNON ELLNTETELE IS. MARX EZT ATVITTE A VALOSAG VILAGABA,
ABBA A VILAGBA, AHOL LEGALABB ANNYI A FOKOZATOS ES FOLYEKONY
ATMENET, MINT AZ ELES KULONBOZES, S AHOL SOHA SEMMI SEM MEGY
AT ONNON ELLENTETEBE; A SOKAT EMLEGETETT MINOSEGI
VALTOZASSA SUMMAZODO MENNYISEGI VALTOZASOK SEM, MERT
HISZEN AZ ELLENTET FOGALMA TIPIKUSAN AZ EMBERI AGY ES KEDELY
JELENSEGE, MELYET A TERMESZET VILAGABA BELELATNI TEVUTRA
VEZETO PUSZTA KEP. VALOJABAN AZ EGESZ DIALEKTIKUS MODELL
CSAK ARRA VOLT JO, HOGY A FELTETLEN, KIMELETLEN ES KIKERUL-
HETETLEN ELETHALALHARC IDELOLOGAJA SZAMARA (IDEOLOGIAJA !!)
SZAMARA  (VALOBAN URES ES HITELNELKULI) FILOZOFIAI HASON-
LATOKAT SZOLGALTASSON. EGYUTTAL JELLEMZO, MILYEN NAGY
SZEREPUK VAN A MARXISTA VALOSAG-MAGYARAZOKNAL AZ OLYAN
KEPEKNEK, MELYEKNEK AZ A SZEREPE, HOGY A VALOSAGROL VALO
VALAMILYEN ALLITAST A VALOSAG MEGRAGADASA ES MEGKERDEZESE
HELYETT HASONLATTAL INTEZIK EL. ILYEN MERO KEP AZ AL- ES FEL-
EPITMENY ELMELETE, A LEGYENGEBB PONTON ELSZAKADO LANC KEPE."

TOBB ENREGIAM NINCS MOST.  FOLYTATASA KOVETKEZIK.
PELLIONISZ UR MEGKAPTA AZ ELOZO LEVELEMET ?
TISZTELETTEL,   x,y.


===============================================
Felado : csorna@vuphyv01.bitnet
Temakor: Kontraszelekcio az SzDSzben   ( 28 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

HVG Portre/ Szeptember 28, 1991

BAUER TAMAS
kozgazdasz, SzDSz orszagos tanacs-tag

 "Mar gimnaziumban volt KISZ-funkciom, aztan huszevesen tagja
lettem az MSZMPnek" - kezdi, a mai korulmenyek kozott kamikaze modjara,
Bauer Tamas, az SzDSz 45 esztendos gazdasagpolitikusa. Az egykori AVH-s
szulok ma mar nyugdijasok. Az "idokozben kulkereskedelmi jogaszkent
elismerest szerzett" apa a Komplex Kulkereskedelmi Vallalattol, az anya
az Akademiai Kiadotol ment nyugallomanyba.
 .
 .
Kerdes: Partjaban - mondjak sokan - a szamos vonulat kozott a balos szocdem
Bauer all az egyik vegen, mig a konzervativ liberalis Tamas Gaspar Miklos a
masikon. Nem taszitja egymast a ket polus ?

Valasz: Tapasztalatom szerint nalunk nincsenek vonulatok. Tamas Gazsival pedig
kifejezetten joban vagyok. Nehany tortenelemfilozofiai kerdesben mas a
velemenyunk, de arrol, hogy peldaul 1991 vegen mi a teendo Magyarorszagon,
nincs nezetkulonbseg kozottunk.

 ====> Bauer Tamas es Tamas Gaspar taszito polusok?
           VISSZATASZITO POLUSOK
       Tennek "amit kell"?
           TUTI, de mar nem bolsi hanem mensi!
           Isten mentsi!       <====


===============================================
Felado : csorna@vuphyv01.bitnet
Temakor: A Pokfi es Szunyog   ( 28 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


 A pokfi halot szott maganak a falon.
Korule buszken repkedett egy cincogo,
S csufolta a szorgalmas allat kis muvet;
Mivel belole nehany gyenge szalakat
Kitephetett. S mar gondola, hogy o egesz
Halokat is fog eltapodni gogosen.
Igy uj erot vesz, csattogatja szarnyait,
Es majd kozepig tolja donto mallvasat.
De ott akadt : kicsinyi paraja nem bira
A nagy vitanak tetteit, s midon keves
Varatra ismet hanykolodvan meg szorosb
Bilincsbe jutna, im rohanva es sebes
Vagtatva jott mar a hatalmas gyilkolo.
Ekkor letorle konnyet, mintha itt dicson
Lelne halalat, igy beszelt: te verszopo,
Jer csak, kotozd le jobban hosi testemet :
A jo ugyert kiveszni nem csekely dolog.
A pok kacagva mond: tudom, mi szent valal,
Csak verszoponak vere kedves etelem.
S im foglya meggebdve dol el szalain.

                   *

O, emberekbol vert szivo gaz emberek,
Hol, hol talalok nektek ilyen pokokat?

Vorosmarty Mihaly 1821.

===============================================
Felado : gabor@irishmvs.cc.nd.edu
Temakor: charta   ( 0 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


===============================================
Felado : hh658c@gwuvm.gwu.edu
Temakor: Antall beszed   ( 63 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Antall Jozsef 3.-an delelott eloadast tartott a George Washington University-n.
Osszefoglalom a beszed lenyeget (kommentar nelkul, de sajat megfogalmazasomban,
mert nincs hanganyagom az eloadasrol).
A Nyugatot a kozep-kelet-europai kommunista rezsimek "belulrol jovo" osszeomla-
sa erte varatlanul, a terseg nepeit pedig a felszabadulassal egyuttjaro nehez-
segek (ezekre az elozo rendszerben lehetetlen volt felkesziteni a lakossagot).
Jelenleg "foldomlasok" veszelyeztetik a terseg es egesz Europa stabilitasat.
A stabilitas hianya nem egy, a Varsoi Szerzodes feloszlatasa altal keletkezett
un. kelet-kozep-europai erovakuum.  A valsag eredoi azok a problemak, amelyeket
Europa 1945 utani mesterseges felosztasa elfojtott, es megoldasukat elodazta.
Europa megosztottsaga valos, de a hatar a volt nyugati birodalmak es a volt
keleti, oszman birodalom talalkozasanal huzodik.  A vilag biztonsaganak
szuksegessege azonban oszthatatlan, es ezert a nemzeti konfliktusok (az elfoj-
tott, meg nem oldott problemak legsulyosabbika) nem tekinthetok belugynek.  A
kozel-keleti valsag is europai kerdes, hiszen Torokorszag NATO tagallam.
A stabilizacio erdekeben ki kell hasznalni a nemzetkozi jogi szervezetek (ENSZ,
Parizsi Charta, Helsinki Charta) nyujtotta lehetosegeket, de a jog nem elegse-
ges, ha nem parosul az eroszak alkalmazasanak lehetosegevel.  Ezert a katonai
szervezeteket nem szabad leszerelni.  Amerikanak jelen kell maradnia Europaban.

A NATO uj koncepciojaban kell megtalalni az europai stabilitas biztositasanak
modjat.

A NATO kiterjesztese a tersegre csupan elhatarozas kerdese: el kell dontenie a
szervezetnek, hajlando-e felelosseget vallalni KKE biztonsagaert, vagy
legalabbis a Szovjetunio es a k-k-europai orszagok kozotti hatarok vedelmeert.
A tobbi (hogy ketoldalu kapcsolatok "szatelitrendszereben"
vagy teljes jogu tagkent vonja-e be ezeket az orszagokat) csupan reszletkerdes.
A jugoszlaviai valsag "negativ modell", es egy "kiserleti telep" a Nyugat ereje
nek tesztelesere: ha ezt a valsagot keptelen kezelni a Nyugat, hogyan kezeli az
esetleges szovjet valtozatot?  A be nem avatkozas elvehez valo ragaszkodas nem
mas, mint kibuvo a problema megoldasanak felelossege alol.  A keslekedes a szel
sosegeket erositi.  Amerikanak kozvetlenul kell szerepet vallalnia, ossze kell
fognia az EK-gel, a SZU-val vm. Oroszorszaggal.

Magyarorszag mindent elkovetett a valsagon kivul maradasra, de rendkivul nehez
helyzetben van, mert felmillio magyar el Jugoszlaviaban, a magyarokat szaza-
lekuknak magasabb aranyben hivjak be katonanak, Mo. hatarat es legteret
szinte naponta sertik meg katonai gepek.  Mindezek a nehezsegek Mo.-nak erkol-
csi alapot biztositanak arra, hogy javaslatokat tegyen a helyzet megoldasara.
Ez a javaslat a kovetkezo: (1) Mielobb el kell ismerni a volt jugoszlav koztar-
sasagok fuggetlenseget, kapcsolva a nemzeti kisebbsegi jogok vm. a teruleti
autonomiahoz valo jog betartasahoz. (2) Ugyanakkor az atmenet idoszakaban
mukodjek egy kozponti szerv, amely a szetvalasi es osszetartozasi problemakat
kezeli.  Ez a megoldas tamogatast nyerhetne mind a koztarsasagokban mind a koz-
pontban.  (3) "Jol atgondolt nyomasrendszerre" van szukseg (ez egy politikai,
gazdasagi, jogi es nemzetkozi katonai "kontroll" lenne).

Arra a kerdesre, hogy mivel magyarazza a volt kommunista elit nemcsak gazdasagi
,hanem sok esetben politikai hatalom-atmenteset, Antall ezt valaszolta: az ero-
szakmentes atrendezodes kompromisszumokat kovetel.  "Ha arra kell gondolnom,
hogy mindket oldalrol tamadjak a kormanyt - egyik oldalrol, hogy uldozzuk a
kommunistakat, masik oldalrol, hogy vedjuk oket - azt hiszem, hogy jo uton
jarunk."
Arra a kerdesre, hogy mi a magyar allaspont Cseh-Szlovakia esetleges felbomlasa
rol, ezt valaszolta: a tortenelem azt igazolja, hogy a borivo nepek
(pl. a magyarok) kieegyensulyozottak, a palinkazok (oroszok, szerbek) eroszako-
sak, a sorivok pedig bekesek, mert az italozas menten eltompitja az agyukat.
Ennelfogva Cseh-Szlovakia felbomlasa csak bekes uton lehetseges.  Ha a szlova-
kok levalnak, a csehek azt elfogadjak.  A magyar kormanynak tovabbra is szande-
kaban all a nemzetkozi jog tiszteletben tartasa.  A nemzetkozi jog pedig
nem jarul hozza orszaghatarok megvaltoztatasahoz, csupan elismerheti azokat.
Udvozlettel, Csergo Zsuzsa

===============================================
Felado : kornai@csli.stanford.edu
Temakor: Konka1v sarokpontok   ( 44 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Ko2lto2zko2de1s meg ilyesmi miatt most o2mlesztve jutott el hozza1m
egy csomo1 XMAIL, u1gyhogy i1gy o2mlesztve reaga1lne1k ne1ha1ny
dologra. Elo3szo2ris elne1ze1st ke1rek a megke1sve kitett pointere1rt
-- nem tudtam hogy addigra a Ko1nya-vita nagyja ma1r lement az
XMAIL-en is.

KONKA1VFO1RUM. E1n nagyon szeretem EG i1ra1sait: kicsit hamar ve1rbe
borul az agya de aze1rt van neki, u1gyhogy elo3fizetek ha lehet.
(Gondolom a Rab Fo1rumhoz hasonlo1an itt is mailing list alapon megy
majd a dolog.) Ami pedig Vizy Be1la megjegyze1se1t illeti arro1l hogy
EG kivonul az igazi Fo1rumrol, ka1r hogy ilyen le1nyegreto2ro3 poe1n
egyre ritka1bban van a Fo1rumon. Az antiszemitizmust e1n is rosszul
viselem, de Be1la itt nem szentse1gto2re1st vagy mit ko2vetett el
hanem a konfliktus alapja1ra mutatott ra1: mit csina1ljon a zsido1,
e1s a1ltala1ban az u2ldo2zo2tt kisebbse1g, amikor e1ppen ki akarja1k
irtani? Vagy va1llalja a ma1rti1romsa1got csendben, vagy fegyvert fog
e1s harcol (a to2rte1nelemben mindketto3re van ele1g sok pe1lda).
Elekgab ve1rme1rse1klete szerint nyilva1n inka1bb ez uto1bbira
hajlamos (e1n pedig az elo3bbire, ba1r erro3l me1g lentebb). Ha teha1t
csendben kivonul akkor o3 igenis maga1rahuzza azt a bizonyos
marhavagonajto1t. Do not go gently into that good night.


SAROKPONTOK. Nagyon de nagyon tetszett az ero3szakmentesse1gro3l
szo1lo1 i1ra1s, szinte az elso3 szo1to1l az utolso1ig azonosulni
tudtam vele. Tetszett a keme1ny, egye1rtelmu3 fogalmaza1s: erre
mondja1k mifele1nk azt hogy PENGE. (Pellionisz drusza1mto1l e1pp ezt
hia1nyolom -- mi van a Szenta1gothayval? Konka1v legyen a neved
<copyright Hegedu2s Ildi> ha ezt me1gegyszer elmisma1solod!)
Tetszettek tova1bba1 maguk a sarokpontok is, ba1r azzal hogy a fo3bb
valla1sok te1nyleg mind ero3szakmentesse1get hirdetnek aze1rt lehetne
vitatkozni. Azt persze nem a1lli1tom hogy ha te1nyleg keme1nyre
fordulna a helyzet akkor meglenne bennem a mora1lis nagysa1g ahhoz
hogy va1llaljam a ma1rti1romsa1got -- egy ilyen helyzetben jo1l jo2het
me1g az az Uzi amit az egyik az Oktogonon felakasztott keretlege1ny
si1rja melle1 a1stam el, fegyverolajjal a1titatott to1ratekercsbe
csomagolva. Me1ghozza1 tettem mindezt 1989-ben amikor hazamentem hogy
megve1djem a kandida1tusimat! Azo1ta is hu1zom a kandida1tusi
borravalo1t -- Be1la (Vi1zva1ri), meg tudsz nekem bocsa1tani?


Kornai Andra1s


=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=
=* TIPP FORUM MAHAL HUNET hozzaszolasok bekuldese az XMAIL-re              *=