Udv,

olvasva a Tudomany utobbi szamait, latom hogy tobben ismet
folfedeztek a meleg vizet. nehany megjegyzes:

1. a termalvizet -pontosabban annak nem kotott reszet- a retegnyomas
nyomja fel a felszinig, ha felnyomja.
Ebbol kovetkezik, hogy nem vegtelen az igy rendelkezesre allo viz, egyszer
kimerul, mihelyt annyira kiurult a tarolokozet hogy nem lesz eleg a nyomas.
Utana mar szivattyuzni kell.

2. a gravitacio nem igazan alkalmas eszkoz hogy fold alatti tarolokozeteket
megtoltsuk vizzel, mert nyomas elleneben kell oda lepumpalni.
Az olajkitermelesben a kimeruloben levo mezokbe rendszeresen kell vizet
nyomni az olaj ala, hogy egyatalan fel lehessen szivattyuzni az olajat. Ezek
energiaigenyes dolgok.

3. a termalvizek hokapacitasa nem vegtelen. Egy veges terfogatu geologiai
csapdabol (tarolokozet, szigeteloretegekkel geometriailag lezarva) jonnek
egy adott helyen, ertelemszeruen csak veges mennyiseg hozhato fol
gazdasagosan amit tobbnyire vetek lenne energiatermelesre elpazarolni.

>Magyarorszagon is regota szemezgetnek a gondolattal, merthogy nalunk az
>atlagnal magasabb az atlagos 'geotermikus homerseklet gradiens' vagy hogy
is

Ez igy van, a geotermikus gradiens atlagban valóban magasabb -kulonosen
az Alfold alatt- de arra eromuveket alapozni sem rovid, sem kozep sem
hosszutavon nem lehet. Ez az energiafajta túl diffuz ahhoz, hogy a mai 
tomeges energiaigenyt kielegithesse. 
Jellegebol adodoan pedig nem szallithato, csakis helyi igenyek reszleges
kielegitesere johet szoba, hosszu tavu gazdasagossaga pedig kockazatos,
vagy legalabbis kerdeses.

>hivjak. Ez annyit tesz, hogy a Fold kozepe fele haladva M.o-gon gyorsabban
>emelkedik a homerseklet, mint mondjuk Europaban atlagosan. (A sok
>termalfurdo is jo pelda erre). Szoval lehet, hogy volna ertelme az egesz

Valo igaz, hogy pl. Budan mar az okorban is sok ismert hevforras volt.
De elarulom, a sok termalfurdo -különösen az Alfoldon es Zalaban-
felresikerult
olajkutato furasok mellektermeke. :) Ugyanis ha olajat/gazt nem is, jo meleg
retegvizet szinte mindig lehet talalni az olajra gyanus geologiai
szerkezetekben.
A magasabb gradiensnek ehhez annyi koze, hogy ugyanolyan meleg eleresehez
nalunk ketharmad annyira kell furni, mint mashol.

>hercehurcanak, csak jelenleg meg nem kifizetodo.
>Amint az eu szabvanyos kornyezetszennyezesi ratak is ervenyben lesznek
>M.o-gon, lehet, hogy majd megeri, mert akkor az eromuveknek majd varhatoan

Valamiert NY.-Europaban _sem_ eri meg tomegesen...

>tobbe fog az energia eloallitas kerulni a kiszabott birsagok miatt.

Izland:
1. Izland a Fold egyik legforrobb "hot spot"-ja, gyakorlatilag a szuleto,
meg eppen
kihuloben levo foldkereg hever mindenutt, az egesz sziget sehol sem idosebb
2-3 millio evnel. Ott sokkal de sokkal koncentraltabb es konnyebben
kinyerheto
a geotermikus energia mint barhol mashol a vilagon.
2. Izlandon el kb. 250000 ember osszesen, annak is a fele a fovarosban.
Ennyi
ember energiaigenyet azert konnyebb kielegiteni alternativ
energiaforrasokkal,
mint tizmillioket, szazmillioket.

udv: VAti

Kedves Lista!

On 14 Aug 2001, at 8:13, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [International]
> 
> Magyarorszagon is regota szemezgetnek a gondolattal, merthogy nalunk az
> atlagnal magasabb az atlagos 'geotermikus homerseklet gradiens' vagy hogy
> is hivjak. Ez annyit tesz, hogy a Fold kozepe fele haladva M.o-gon
> gyorsabban emelkedik a homerseklet, mint mondjuk Europaban atlagosan. (A
> sok termalfurdo is jo pelda erre). Szoval lehet, hogy volna ertelme az
> egesz hercehurcanak, csak jelenleg meg nem kifizetodo. Amint az eu
> szabvanyos kornyezetszennyezesi ratak is ervenyben lesznek M.o-gon, lehet,
> hogy majd megeri, mert akkor az eromuveknek majd varhatoan tobbe fog az
> energia eloallitas kerulni a kiszabott birsagok miatt.

Mar voltak kiserletek erre nezvest. Lakotelepeket futenek vele. A gond az, 
hogy ami jo a reumanak, az nem jo a csonek. Nevezetesen a vizben oldott 
asvenyi so. A szoba melexik, a viz hul, a so meg kiul. :-) Tisztogatni meg 
draga. Szoval surun kell a hocserelot cserelni.

Udv From:, a gradiens

Elgondolkodtam ezen a dolgon. Annyira nem butasag, mint ahogy a
reakciokbol ez leszurheto lenne. Egyreszt a kerdes felvetoje nem azt a
fajta geotermikus futest akarja megvalositani, ami manapsag sokfele
elterjedt: a feljovo hevizet hasznaljak futesre. Ez a kicsapodo sok
miatt maceras.

Inkabb valami olyasmiben lehet gondolkodni, hogy jo melyre levinni egy
hocserelot , es egy zart rendszerben keringetni a futesre hasznalt
vizet. Jol megtervezett rendszernel nem kell kilometerekre lemenni, bar
nem tudom, hogy ugy 50-60 fokC milyen melysegben van. Ennyi boven
elegendo lenne es talan meg a szivattyu sem kellene. A korai kozpoti
futesek (talan etazsfutes a neve) szivattyu nelkul mukodtek. A
radiatorokon lehulo viz nehezebb, mint a lent felmelegedo, igy
igyekeznek helyetcserelni. Jol megtervezett es _zart_ rendszernel a
korforgalom onfenntarto, mert a bevitt hoenergia biztositja, szivattyu
nelkul. Az egesz csak tervezesi kerdes: adott hosszon milyen atmeroju
csovek es hocserelo eszkozok ellenallasa kisebb, mint a hokulonbsegbol
(surusegkulonbsegbol) adodo mozgatasi kenyszer.

Paremeletes hazaknal anno mukodott a dolog, csak fontos, hogy a
rendszer szigoruan zart legyen. Valamikor meg az autok hutese is igy
ment, nem volt vizszivattyu (vizpumpa) a rendszerben.

Az ilyen fajta futes es hutes egyebkent hoszivattyu rendszerekben
mukodik. Kiepitese nem olcso, de joval kevesebb energia kell a rendszer
uzemeltetesehez, mint a hagyomanyos tuzelesnel vagy klimarendszereknel.
Azt is ki kellene szamolni, hogy a komplett rendszer energiamerlege
mekkora. Vagyis az epitesre es karbantartasra forditott tobblet
visszaterul-e az uzemeltetesi koltsegeknel.

Meg valamit: az egy elterjedt tevhit, hogy a hoeromuvek szamara kulon
elony, ha van a kozelben egy varos, amit futeni lehet a folos hovel.
Latszolag igy van, valojaban azonban ez sem teljesen all meg.
Egyreszt az eromu maskepp is tudna hasznositani a futesre elhasznalt
"hulladekhot", masreszt a ho" elszallitasa a felhasznalas helyere nem
egyszeru es nem olcso. Persze ha kifejezetten futesre epult eromurol
van szo, mas a helyzet. Egy villamosenergiat termelo hoeromuben mas
homersekleti es nyomasviszonyok vannak uzemszeruen, mint amit a varosu
tavfutes igenyel. Az tagadhatatlan, hogy ha egy egyebkent is meglevo
eromu van a varosban, olcsobb abbol kivenni a futesi energiat, mint
kulon epiteni egy fu"to"mu"vet, de nem ugy mukodik a dolog, hogy az
eromunek kene fizetni azert, mert jol lehutik neki a vizet...

-- 
Udv				SaGa