Szegedi Gabor irja:
> "this is not a bug, but a feature"
> Ennek a fordításával bajban vagyok.

"Ez nem hiba, hanem egy funkcio."

Mindjart peldat is mondok. A minap irta valaki, hogy probakepp irt maganak
egy levelet a  cimre, es a level ahelyett,
hogy elakadt vagy visszapattant volna (o ezt varta), siman megerkezett a
postafiokjaba. Ez peldaul nem hiba (csak annak latszik), hanem egy funckio
(marmint hogy a maganleveleket (tobbnyire) atengedi cimatiras nelkul is).

Udv,
Jozsi.

> Egy másik kérdés: az ismert számítástechnikai alapszabály szerint:
> "this is not a bug, but a feature"
> Ennek a fordításával bajban vagyok. Az még megjárja, hogy az 
> eredetileg bogár vagy rovar jelentésû "bug" programhiba értelmet 
> is nyert. 

  Érdemes megemlékezni ennek eredetérõl. Az ENIAC, mai masináink e régi
õse volt az, ahol a kifejezés megszületett. Egy nap az ENIAC nem
mûködött. A technikusok apróra átvizsgálták, s fölfedeztek egy lepkét,
amely két vezeték közé keveredve elégett és rövidzárlatot okozott.
Eltávolították, s beírták a nagykönyvbe, hogy ENIAC is debugged,
vagyis bogártalanítva.

> Viszont a jellemvonás vagy sajátosságként fordítható "feature"-nek
> tudtommal nincs olyan fordítása, ami a számítógépes programokra
> alkalmazható. Lehet mondani helyette, hogy szolgáltatás, de az túl
> általános.

  Funkció vagy szolgáltatás szokott lenni. "We've added new features
users have requested", szokták írni új verziók bemutatóiba. Új
szolgáltatásokat vezettünk be.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KULIMASZ = Kenetlen kerekei miatt csigakent halado riksa.

En nem hiba, hanem tulajdonság!
Eredetileg Bill Gates mondta egy Windowst illeto megjegyzésre.
iván
--------------------
> Egy másik kérdés: az ismert számítástechnikai alapszabály szerint:
> "this is not a bug, but a feature"
> Ennek a fordításával bajban vagyok. Az még megjárja, hogy az
> eredetileg bogár vagy rovar jelentésû "bug" programhiba értelmet
> is nyert. Viszont a jellemvonás vagy sajátosságként fordítható
> "feature"-nek tudtommal nincs olyan fordítása, ami a számítógépes
> programokra alkalmazható. Lehet mondani helyette, hogy szolgáltatás,
> de az túl általános.
> Tud valaki jó fordítást? (Lehet, hogy már az idegen szavak
> szótárában is benne van, csak ilyesmim nincs kéznél :-(

A NYELV 0251-ban írta :
>Lehet azt tudni, hogy szókincsünk 
>mely nyelvekböl milyen százalékos arányban származik?
Olvastam sok mindent errõl a kérdésrõl, igazán egyértelmû adatra azonban
nem emlékszem (a forrásaim sem jutnak pontosan eszembe, de arra jól
emlékszem, hogy aránylag kis megbízhatóságú értékek voltak). Ami viszont
nagyon érdekes és fontos a kérdéssel kapcsolatban, hogy egyáltalán nem
mindegy, hogy minek a százalékában vizsgáljuk a kérdést. Lényegében két
lehetõség van: a szöveggyakoriság (tokengyakoriság) és a szótári gyakoriság
(type-gyakoriság). Az elõbbi azt mutatja, hogy egy adott (vagy több adott,
ideális esetben az összes) magyar szövegben milyen arányban fordulnak elõ
ilyen vagy olyan eredetû szavak, az utóbbi pedig azt, hogy egy adott (vagy
több adott, ideális esetben a mentális) szótárban milyen arányban fordulnak
elõ ilyen vagy olyan eredetû szavak (címszóként). (A második megközelítés
-- bár lényegesen egyszerûbben mérhetõ -- vélhetõleg a legtöbbször nem is a
nyelvet, hanem az adott szótárat írja le, mert abból adódóan, hogy az
illetõ szótárnak milyen a hozzáállása pl. az idegen szavakhoz, nagyon
különbözõ eredmények születhetnek.) A két statisztika lényegében különbözõ
képet fog festeni. Külön nehéz eldönteni, hogy a feltehetõen legnagyobb
csoport: a belsõ keletkezésû szavak csoportja minek is számítson. Talán
jobb lenne nem is a szavakon, hanem a morfémákon elvégezni ezt a
vizsgálatot: szemben a szavak lényegében végtelen számával (csak
tõszámnévbõl per definitionem megszámlálhatóan végtelen van), a morfémák
száma aránylag kicsi, nem haladja meg (legalábbis jelentõsen) a 10 000-et.
A tendenciák mindenesetre a következõk: az egyes õsi finnugor és a belsõ
keletkezésû szavaknak jóval nagyobb a szöveggyakoriságuk, valamint egy õsi
finnugor szó nagyobb valószínûséggel képezi belsõ keletkezésû szó alapját,
így az a 2000 finnugor eredetû szó(elem), amely a szótárnak csak egy
töredékét teszi ki, jelentõs többséget könyvelhet el magának, ha szövegbeli
elõfordulást vizsgálunk.

Üdv: Attila

Kedves Gábor!

hix.nyelv #251, >:

> Lehet azt tudni, hogy szókincsünk mely nyelvekböl milyen százalékos
> arányban származik? 

Nem tudok ilyen pontos statisztikát, részszámaim vannak. Rédei Károly (1998) 
az Uralisches Etymologisches Wörterbuch adatai alapján az uráli, finnugor és 
ugor eredetû tövek száma kb. 700 (Ehhez jönnek a belõlük képzett szavak). 
Ugyanakkor a honfoglalás elõtti török jövevényszavak számára õ kb. 300-at ad 
meg.

Zsirai Miklós (1943) a finnugor alapszavak számára 1200-at ad meg. A Rédei-
féle adattól való eltérést az okozhatja, pl. hogy a "felhõ"-t és "felleg"-et 
egy vagy két tõnek/alapszónak tekintjük-e (ugyanaz a fgr. "*pilwe" szó áll 
mögöttük). Különbséget okozhat az is, hogy a "kérdõjeles" etimológiákat 
milyen mértékben számítják be.

Bereczki Gábor (1996) szerint egy közepes szótár szóanyagának kb. 60%-a 
vezethetõ vissza az urali, finnugor ill. ugor alapnyelvre.

(Zsirai az 1200-as számához összehasonlításként megemlíti, hogy ez több, mint 
amennyi angol v. orosz szót lehet indoeurópai eredetre visszavezetni, és az 
angol szókészletnek csak 1/6-a germán. Az albánban kb. 500 ie. tõszó 
mutatható ki.)

---

Van egy másik megközelítés, amely nem a szótári szavak, gyökök számát 
vizsgálja, hanem az élõbeszédbeli elõfordulási gyakoriságot. A legismertebb 
Tolnai Vilmos (1943 elõtti) adata, mely szerint nagy korpuszon az irodalmi és 
köznyelvben az alábbi arányok tapasztalhatók:
     - 88,4% finnugor (beleértve az uralit, ugort is)
     - 3,4% szláv
     - 2,8% latin
     - 1,5% német
     - 1,0% török
     - 3,0% ismeretlen, vegyes
A finnugor (beleértve az urálit és ugort is) és belsõ keletkezésû szavak 
arányára Tolnai az egyes szerzõknél az alábbi adatokat számította:
     - Vörösmarty Mihály: 92,8%
     - Petõfi Sándor: 90,7%
     - Arany János: 90,6%
     - Ady Endre: 90%
     - Kemény Zsigmond prózája: 92,1%
     - Tompa Mihály költeményei: 93,1%
Ehhez Bárczi (1962) hozzátette saját, újabb adatait, miszerint ez az arány 
magánlevelezésben 94,3%.

Hajdú Mihály (1999) a következõ, az irodalmi nyelvre vonatkozó gyakorisági 
adatokat adja meg: 2% ótörök, 3% szláv, 1% latin, 2% német, 5% hangutánzó-
hangulatfestõ, 18% bizonytalan v. vitatott, 15% ismeretlen, 54% biztos uráli 
v. fgr. v. ugor eredetû (ez pontosabb felbontást használ, így ez az 54% a 
Tolnai-féle rendszerezésben 77-92%-ra emelkedne).

---

Átszámoltam Bárczi Géza A magyar szókincs eredete (1958) c. mûvében közölt 
szavakat. Az alábbi adatok teljességgel tájékoztató jellegûek. Egyrészt el is 
számolhattam, másrészt mert a szerzõ nem sorolja fel az összes szót, így nem 
hiszem, hogy az egyes források arányai a tényleges adatokat tükröznék. 
Szintén torzít az, hogy az egyes forrásnyelveknél eltérõ a nyelvjárási ill. 
köznyelvi szavak elõfordulási aránya. A számoláskor nem értékeltem, így pl. a 
"fõ" és a "fõz" két szóként került be, de a "hol, hová, hány" stb. egyet 
számított, a "bolt" viszont mind a francia, mind az olasz eredetûek közt 
szerepel. Az ismeretlen eredetû, belsõ keletkezésû stb. szavak kimaradtak. 
Még egyszer, az alábbi számok csak a nagyságrendi eloszlást érzékeltetik:
     - Uráli-finnugor: 447 [33,5%] (ebbõl ugor 89)
     - Iráni: 28 [2,1%]
     - Kaukázusi: 5 [0,4%] (bizonytalan)
     - Honfoglalás elõtti török: 196 [14,6%]
     - Oszmán-török: kb. 30 [2,2%]
     - Szláv: 246 [18,4%]
     - Német: 264 [19,7%] (XVII. sz.-ig: 89, XVIII. sz. és utána: 175)
     - Görög: 8 [0,6%]
     - Ófrancia: 27 [2,0%]
     - Olasz: 74 [5,5%]
     - Rumén: 14 [1,0%]

Kedves Gábor!

hix.nyelv #251, Szegedi Gábor >:

> Viszont a jellemvonás vagy sajátosságként fordítható "feature"-nek
> tudtommal nincs olyan fordítása, ami a számítógépes programokra
> alkalmazható. (Lehet, hogy már az idegen szavak szótárában is benne van,
> csak ilyesmim nincs kéznél :-( 

Ne hidd, hogy segítene: "feature [e: fícsör] (ang, tud) jegy, jellemzõ". 
A Kovács Magda-féle Angol-magyar informatikai szakszótár szerint: "feature - 
sajátosság, tulajdonság, jellemvonás". Scriptum: Angol-magyar informatikai 
szótár: "feature - jelleg(zetesség), sajátosság, vonás". 


> "this is not a bug, but a feature" (...) Tud valaki jó fordítást? 

Nekem ez a szólás felfokozott érzelmi állapothoz kötõdik, így -- meg kell 
mondanom -- nem irodalmi a fordításom: "Ez nem hiba, hanem kitoszás".

Na vegre, egy tema amibe en is belekontarkodhatok ;-) ...

[Szegedi Ga'bor]
> Pár évvel ezelõtt egy számítástechnikai értelmezõ 
> szótárban (aminek a bibliográfiai adatait nem tudnám megmondani) ...
> * a kisbetûs változat a különféle számítógépek és protokollok 
> összekapcsolásával elõálló vegyes hálózat (pld. egy vállalaton belül)
> * mig a nagybetûvel kezdett változat az, amit világháló, információs
szupersztráda


Az elso definicionak van meg egy megfeleloje amit fontos megemliteni.
Ez az "intranet", amely egy ceg vagy iskola belso halozatat jelenti.
Angolul majdnem mindig nagybetus (de hiszen ok a napok es honapok nevet
is nagybetuzik).  Nem tudom, hogy a magyarban elterjedt-e.  A kisbetus
"internet"-et is lehet ekepp hasznalni, mint pl. "nalatok van
internet?", ami azt jelenti, hogy nalatok (XY cegnel) van-e internet
hozzaferes, es ilyen ertelemben tenyleg tobb "internet" van.

Az Internet viszont igenis tulajdonnev, mert csak egy van belole (a mi
bolygonkon).  A tulajdonosa az emberiseg.

--

> "this is not a bug, but a feature" Ennek a fordításával bajban vagyok
> ... jellemvonás vagy sajátosságként fordítható

En azt hiszem, nem erdemes szorol szora forditani.  Az angolban ez a
kifejezes rendkivul elterjedt - informatikus korokben - es van egy
konkret hangulata, amit csupan a szavak nem ereztetnek.  Az esetek 99.9
szazalekaban poenkent hasznaljak, amikor tenyleg baki van a termekben,
es ezt a kinos helyzetbe kerult programozo el akarja sunyizni.  A
"feature" szoban az a fontos, hogy nem csupan "sajatossagot" jelent,
hanem olyan tulajdonsagot, aminek HASZNA is van.  En azt a forditast
javasolnam, hogy:

  "akar szandekos is lehetett volna"  VAGY  "hiba, de hasznat latjuk
meg"

Nyilvan addig amig egy ilyen kifejezes nem lopja be magat a koznyelvbe,
nem lesz ugyanolyan stiluserteke, mint az eredetinek.

--

A temahoz sorolhato meg egy-ket angol eredetu informatikai szakszo:

"Resource".  Ez is egy nagyon hasznos szo, amelynek nincs magyar
megfeleloje -- az "eroforras" nem az igazi.  Altalaban kozos hasznalatu
szamitogepekre, printerekre, halozatra, adatbazisra hasznalando.
Lehetne esetleg "ko:zeszko:z"?

"Application".  Azt hiszem a "felhasznalas" terjedt el, nem lenne jobb
inkabb az "applikacio" vagy siman "program", ha mar szoftver termekrol
beszelunk?



Udv,
Jozsi
Taipei

Válasz a 2002. október 11. 21:43-kor kelt levélre:

SGb> * a kisbetûs változat a különféle számítógépek és protokollok
SGb> összekapcsolásával elõálló vegyes hálózat (pld. egy vállalaton belül)

Szerintem ez nem internet. Ez intranet.

SGb> * mig a nagybetûvel kezdett változat az, amit világháló, információs 
SGb> szupersztráda, hálózatok hálózata stb. neveken szokás emlegetni

Meggyõzõdésem (és úgy vettem észre, hogy az MTA-nak is ez), hogy az
internet kis i. Egyszerûen nincs logikája sem a nyelvtani szabályok,
sem az internet mûködési elvét tekintve, hogy nagy I-vel írjuk.

SGb> Tud valaki jó fordítást? (Lehet, hogy már az idegen szavak
SGb> szótárában is benne van, csak ilyesmim nincs kéznél :-(

(tud) jegy, jellemzõ - ezt írja róla a szótár.
Én szövegkörnyezettõl függõen lellkiismeretfurdalás nélkül szoktam
írni újdonságnak, fejlesztésnek, fejlesztési iránynak is, de az általad
említett jellemvonás, sajátosság (tulajdonság) sem rossz.

Egy kardszúrás Mártonffy Atilának, aki maga is bevallotta, hogy
ártatlanul lettem összekaszabolva: az angol-magyar kéziszótár idegen
szavak szótára, ugye?

Gábor