Hello,

Van olyan akinek ekezetesen ment at?

Udv,

awender

Mindig racsodalkozom, hogy a magyarban a magazodas (egyes szam) harmadik
szemelyben tortenik, mig az altalam ismert mas nyelveken (tobbes szam)
masodikban. Hogy alakulhatott ez ki? Milyen mas nyelveken van meg igy?

Udv,
Jozsi.

IVÁN

> A törvénybe lépett idegen cégnevek magyarításáról mennyit tudtok?

  Mit jelent az, hogy törvénybe lépett idegen cégnevek?

> Pólus Center Skála Metro Hollywood Multimédia Center Centrum áruház

  Sarokközpont, Skála Metró (meghonosodott idegen szavak), Mályvaerdei
Többféleközlõ Központ, Középsõ Áruház.

> Bacon szalonna

  Bacon szalonnát jelent, ez tehát szalonnaszalonna lesz. Sõt már most
is az...

RACSKÓ TAMÁS

> Ott pedig, az ilyen kifejezések: mint "Szent Szív", "Szent Kereszt",
> stb. tulajdonnévnek számítanak.

  Igen, lehet kifejezéseket tiszteletbõl nagybetûvel írni, de akkor
szerintem írja naggyal az, aki tiszteli. Akinek közömbös, kisbetûvel.

> ráadásul ez az a kéz, amivel az országot anno Szûz Mária kegyelmébe
> ajánlotta.

  Szentül abba vagyok, hogy ezt az agyával tette, de ám legyen...

> Annál is inkább, mivel ezt más vallásokat is érint, pl. az
> "Ezerszemû Buddha".

  Sikerült jó rossz példát találnod! :) Buddha mindenképpen tulajdonnév,
hiszen egy ember neve. Az ezerszemû pedig egy epitheton ornans.

> Gondolom, idõvel a szótári anyag is fenn lesz valahol, addig is
> érdemes egy magyar keresõvel a kérdéses szóra keresned: döntsön a
> többség...

  Ezt a módszert nem nagyon támogatnám. A többség nem tudja a
helyesírást, tekintvén, hogy nem tanították neki.

> A "pajtás" eredetileg "pajk-társ" alakú összetett szó volt. A török
> eredetû "pajk" szó található meg a "pajkos" szavunkban is, és
> jelentése 'gyermek' volt (vö. oszmánli "peyk" 'inas <
> szolgagyerek').

  :O

ERZSÉBET

> amikor a Szent Jobb írása kisbetûs volt, az Isten is ugyanerre a
> sorsra jutott (vagy fordítva).

  Isten viszont, nem babrálva a politikát, vitán felül nagybetû.
Személynév. Nem ember ugyan, hiszen az ember az õ hasonlatossága, nem
is állat, hiszen azokat is õ teremté, de személynek személy.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Lavina ez, amely meg mindig tor folfele, folfele.

Köszönöm a valaszaitokat a román nyelvet érintõen, Attila 
D., Ferenc, Norbert és nem utolsó sorban Tamás! 
Megerõsödtek bennem a kétségek ;) a forrás (személyes) 
hitelét illetõen, bár ez már csak egy apró adalék hozzá, 
nem is a listára tartozik. Viszont létezik egy könyv, "A 
román nép története", francia szerzõtõl - bár a fülszöveg 
szerint hiteles és elfogulatlan lehet -, neki is 
rendelkezésére áll. Elvégre tõlem kapta... nekem sem 
ártana végigolvasni, nyelvi vonatkozásoktól függetlenül. 

Szia(sztok): Gábor

A NYELV 0032-ban írta :
>A törvénybe lépett idegen cégnevek magyarításáról mennyit tudtok?
A cégneveket nem kell magyarítani a törvény értelmében. Csak a feliratok,
gazdasági hirdetések kell, hogy az idegen mellett magyarul is ott legyenek.
Hogy aztán mi az idegen, nyelvészetileg teljesen eldönthetetlen kérdés. 

Üdv: Attila

HIX NYELV #0028, Ma'rtonfi Attila >:
>>kikorrigálod???
> Rég elmúltak azok
>az idõk, hogy az igekötõnek csak (akár átvitt értelmû) irányjelentése
>legyen.

Régi levél, de azért reagálnék; remélem jól értem, amit mondani akarsz.
Nekem errõl most hirtelen 2 dolog jutott eszembe:
1. Ovisok beszélgetnek: "...és akkor az egyik autó kielõzte a másikat".
2. Verebes a Heti hetesben: "Jönnek ezek a hülye levelek (e-mailek),
elolvasom, kitörlöm..." (...vele)
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

HIX NYELV #0031, Racsko' Tama's >:
>> Szerintetek honnan a francbol lehet felhivni a legyenonismilliomos
>Matáv körzetbõl kell hívni. Pontosabban, ahány primer szolgáltató, annyinál

Koszonom a valaszt [es a maganba erkezetteket is], egyuttal elnezest kerek,
ez a level nem ide akart jonni, csak mar nagyon koran volt.
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

HIX NYELV #0032, :
>A törvénybe lépett idegen cégnevek magyarításáról mennyit tudtok? Mi a
>helyzet a multik magyarországi leányvállalatáról? Mennyire mennek bele a
>magyar-idegen váltásba?  Mi a helyzet az alábbiakkal:
>Pólus Center
>Hollywood Multimédia Center

Ezekkel én sem tudom, mi lesz, de...

>Skála Metro
>Centrum áruház

...ezekben nincs különösebb idegen szó.
A metró meghonosodott, a Metro akár ebbõl kialakulhatott volna, semmi baj
vele.
A fenti kettõben is csak a "center" szó az, ami idegen.
Végülis nem lehet magyarítani a mozaikszavakat meg a fantázianeveket sem,
így a többség kiesik. A törvény szerintem inkább a "shop" és hasonló
feliratokat akarja megszüntetni -- nagyon helyesen.

>A terméknév az még nem cserélõdik?
>Bacon szalonna

Regóta használjuk: Bakony szalonna ;]
Ja, és kulcskulcs (a slusszkulcs helyett).
A La Manche csatornára nincs ötletem. Esetleg La Manche. :)
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

Kedves Erzsébet!

hix.nyelv #32, :
> És ha a pajtásnak nincs pajtája, aki (meg)juhászodik, az se lesz juhász.
> A juhászodik valószínûleg a szív, belsõ rész jelentésû jonh (ez már az
> Ómagyar Mária-siralomban is elõfordul), juh származéka, a juhászodik
> tehát: szívessé, kedvessé, szelíddé válik.
A "juh" szavunkhoz eddig nem sikerült elfogadható etimológiát
találni, az ismeretlen eredetû szavaink sorát gyarapítja; míg a
"jonh" igazoltan az ugorkori szókicsünkbe tartozik. (Ld. az
elõbbihez Bárczi Gézát: "A 'juh' szónak olykor emlegetett
finnugor etimológiája több mint kétes."
Így a "jonh" nem a "juh" származéka, és a "juhászodik" sem innen
való. Ez a szó népi etimológia a "hunyászodik" mellé: ez utóbbi
idõvel elvesztette a kapcsolatát az alapszavával, és a
"birkamódra viselkedik" jelentés mellé újraalkották a szót. A
"hunyászodik" a finnugor eredetû "huny" (alternatív alak: "kum")
'lehunyja, eltakarja a szemét' igébõl származik a -> 'lehajtja a
fejét' -> '(kutya) megadási pózt mutat' -> 'feladja agresszív
viselkedését, megszelídül' jelentéssoron keresztül.

Kedves Iván!

hix.nyelv #32, :
> A törvénybe lépett idegen cégnevek magyarításáról mennyit tudtok?

Fenti mondatodat olvasva azt hiszem nem arra fogok válaszolni,
amit kérdezel (azaz olyan cégnevek magyarítását, mely cégnevek
törvénybe léptek), hanem megpróbálom a mögöttes tartalmat
rekonsturálni. Az a tippem, hogy a 2001. november végén
elfogadott ún. "nyelvtörvény" érdekel. A törvény szövege
egyébként megtalálható a
<http://www.complex.hu/kzldat/t0100096.htm/t0100096.htm>; címen.

Ez a törvény cégnevekre kifejezetten nem vonatkozik. Reklámok
esetén a kivételi listán van a vállakozás neve, megjelölése, és
az árujelzõ; üzletfeliratok esetén a vállakozás neve, a vezérszó
és a forgalmazott áruk árujelzõi; közérdekû közlemények esetén sa
védett kulturális örökségek eredeti feliratai. A reklámok
lehetnek továbbá idegen nyelvûek az idegen nyelvû sajtótermékben,
ill. a magyar sajtótermél idegen nyelvû részében.

Ha ez mint megvan, akkor valakinek fel is kell jelenteni az
illetõt, ezek lehetnek: fogyasztóvédelmi felügyelõség (reklám
esetén), jegyzõ (üzletfelirat és közérdekû közlemény esetén),
közlekedési felügyelet.

Ha ezek feljelentettek, akkor állításukat szakhatósági
véleménnyel alá kell támasztaniuk, mivel a törvény a
meghonosodott idegen kifejezéseket magyar nyelvûnek ismeri el.

Annak eldöntése pedig, hogy valami meghonosodott szó-e, nem
jegyzõi hatáskör. Szerény véleményem szerint ez senkinek sem
hatásköre, de a törvényalkotó ezt az MTA elnökére hátékázta: az õ
általa felállított tanácsadó testület adja ki a szakhatósági
véleményt. (Csak remélem, hogy ez utóbbinak nem lesz tagja Mónos
Angéla.) Nem tudom, hogy ezt felállították-e már, mivel e nélkül
a törvény alkalmazhatatlan.

A tv. 5. szakaszának 2. pontját olvasva sok minden át fog
csúszni a rostán, ui. árujelzõnek minõsülnek: "E törvény
alkalmazásában árujelzõ: a külön törvényben szabályozott védjegy
és földrajzi árujelzõ, valamint minden más jellegzetes elnevezés
vagy megjelölés, amelyrõl valamely vállalkozás áruját vagy
szolgáltatását fel szokták ismerni, függetlenül attól, hogy az
elnevezés vagy a megjelölés iparjogvédelmi oltalom alatt áll-e."

Egy üzletközpont áruja viszont a neve, ami odacsalja a
vásárlókat, ami viszont ott tartja a bérlõket, így ez
vonatkozik a "Pólus Center"-re. A "Skála Metró" esetén a helyzet
hasonló azzal a plusszal, hogy ez a "Skála (cég) Metró
(fantázianevû) áruház(a)" név rövidítése. Ebban ez értelemben a
"Metró" -- vezérszó lévén -- még akkor is maradhatna, ha nem
lenne meghonosodva, de megvan. A "Centrum áruház"-ban pedig
a "centrum" egyrészt cégnév, másrészt ma már vita nélkül magyar.

Marad a "Hollywood Multimedia Center". Itt a "Hollywood"
vezérszó; a "multimédia" szót még senki nem tudta magyar
ekvivalenssel helyettesíteni (tehát honos szó), az egyetlen
kifogásolható szó a "center". Magam is jobb szeretném a helyén a
"centrum"-ot látni, de megtarthatónak tartom. Egyrészt annyi
"center"-ünk van már, hogy mindenki tudja a hazában, hogy a
fogalom mit takar: ez pedig a meghonosodás egyfajta definíciója.
Másrészt ott vannak a "muzikcenter"-ek, mint egy másik olyan
kifejezés, ahol a magyar köznyelv a szót befogadta.

Más kérdés, hogy a hatályba lépés elõtt közzé tett reklámokra,
kirakott feliratokra a törvény csak 2003. január 1-jétõl
vonatkozik, így a "Hollywood Multimedia Center" addig mindenképp
maradhat. Egyébként a törvény az új relámok, feliratok esetén a
kihirdetése után 60 nappal lép hatályba, ami kb. most lehet (nem
tudom, mikor hirdették ki, de 2001. XI. 27-én fogadták el).

Nem vonatkozik viszont a törvény a helyben kisebbségi
önkormányzattal rendelkezõ kisebbségek nyelvén megjelenített
feliratokra ill. reklámokra. Ez a passzus egyben alapot adhat a
törvény alkotmánybíróság elõtti megtámadására, hiszen a
kisebbségek jogait önkormányzat létrehozásához köti, amely egyéb
területeken nem feltétel.

> A terméknév az még nem cserélõdik? Bacon szalonna
A "baconszalonna" nem terméknév, hanem szalonnatípus. Ebben a
minõségében helyettesíthetetlen, mivel a különbözõ húsos
szalonnafajták közt hagyományosan különbséget teszünk
("kolozsvári szalonna", "erdélyi szalonna", "császárszalonna").
Nem tudok magyarabb megnevezésérõl, sõt a Magyar helyesírási
szótár hozza a "bacon; baconsertés" szócikket.

> Iván (magyarítva talán János?)
Az magyar Iván név egyébként a héber eredetû görög-latin
"Johannes" név két formájának egybeesése: egyrészt valóban a
szláv "Ivan" átvétele; másrészt azonban echte magyar fejlemény:
az "Ivános" név rövidülése, amely viszont a "Jovános"-ból
származik. Ez utóbbi a gyakoribb "János" alakba ikopott. Így
nevedet nem kell magyarítani.

Az enyémet viszont igen: egyrészt a vezetéknév szlovák, másrészt
a keresztnév arameus:

Ikerborsó, alias Racskó Tamás

Kedves baramisati!

hix.nyelv #33, :
> Ehhez meg annyit fuznek hozza engedelmetekkel, hogy a tulajdonkeppeni
> roman nyelv kialakulasat (tortenelmileg) meg a dak allam romai kori
> gyarmatositas (+utani) idoszaktol kezdik szamitani.
Én személy szerint nagyvonalúbb lennék, és néhány száz évvel korábbra tenném 
a kezdeteket: az i.e. III. sz-tól, Tracia provincia megalakításától 
kezdõdõen. Viszont az is igaz, hogy a neolatin nyelvek csak az i.sz. V-VI. 
században érték el azt az állapotot, amely már a külön nyelv státusára 
"jogosítja fel" õket. Addig csak helyi -- bár erõsen különbözõ -- vulgáris 
latin nyelvjárásokról beszélhetünk. A román esetén még külön meg kell 
fontolnunk azt, hogy ezután még fel kell tennünk a román-dalmát egység 
idõszakát: a két nyelv csak a IX-X. sz-ban válhatott el egymástól.

Racskó Tamás

Kedves Nyelvtarsak,

A NYELV#30-ban Sucy idez nehany olyan magyar szot, ahol a kotohang
megvaltozasa jelentesvaltozast hoz (mas a 'palikat' es mas a 'Palikot').
Racsko Tamas ehhez hozzateszi a #31-ben, hogy ez szofaji megkulonboztetesre
is alkalmas. Tudok en is a Sucyhoz hasonlo dolgot. Mas az, hogy "olvasom az
aranyamat" /azaz a penzemet szamolom/ es mas, hogy olvasom az Aranyomat
/Arany Janos kotetemet/. Vagy egy masik: Megkertem a mi atyankat, hogy
mondjon el egy Miatyankot.  Itt a kotohang Sucyhoz hasonloan tulajdonnevhez
kotodik. Ugye, milyen szep az edes anyanyelvunk!

Jo nyelvelest kivan

Lord Epping

> Felado : Racsko' Tama's
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: roman nyelv (+ magazas) ( 34 sor )
> Idopont: Sun Feb 10 00:53:13 CET 2002 NYELV #31
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Tisztelt Tamas,

>hix.nyelv #28, :
>> Szinten csak kérdezem, igaz-e, hogy a mai román alig több mint egy
>> évszázados nyelv, a francia alapján alakult (át gyökeresen) a nemzeti
>> törekvések erõsödésével? Van ennek alapja?
>Nincs alapja. Az elsõ románnak minõsíthetõ nyelvemlék -- Neacsu bojár Ã
¡ltal
>Brassó bírájának a török haidkészületekrõl írt levél -- 1521-bõl s
zármazik.
>A Romániában és Moldáviában beszélt nyelv (melynek neve a lingvisztikáb
an
>"dákoromán") egyébként csak az egyik román nyelvi tömböt alkotja. Ezen
kívül
>a Balkánon több román népcsoport él: a "grékorománok" a görögországi
Pindosz
>hegységben; az "arománok" vagy "macedorománok" Dél-Albániában és
>Macedóniában; a "meglenorománok" a Vardar folyó völgyében (a macedón-gÃ
¶rög
>határon); és az "isztrorománok" az Isztriai-félszigeten Trieszt környékÃ
©n.

Ehhez meg annyit fuznek hozza engedelmetekkel, hogy a tulajdonkeppeni
roman nyelv kialakulasat (tortenelmileg) meg a dak allam romai kori
gyarmatositas (+utani) idoszaktol kezdik szamitani.
/Ma Romaniaban altalanos iskolai tananyag./

>Apropó román: egy korábbi szálon volt szó a magázásról. A románban az
>udvarias stílusban a "dumneavoastra" (tul. 'tiuraságtok') névmást használ
ja
>a "szokásos" T/2. igealakokkal mind egyes, mind többes számban. Azonban egy
>fokkal bizalmasabb stílusban lehet egyes számban a "dumneata" (tul.
>'teuraságod') névmást használni: ehhez azonban E/2. igealakok járnak.

Roviditett falusi/bizalmas valtozata a 'mata (dumneata).
Es nem irodalmi...

baramisati

Kedves Nyelvtársak!

Az elõzõ, 32. szám óta a HIX NYELV jelzi a fejlécben az "iso-8859-2"-es 
(Latin-2) kódolást. Így a nyolcadik bitet levágó szerverektõl eltekintve 
"adóoldalon" minden akadály elhárult a teljes "magyarság" elõl. Sõt olyan 
megrögzött szláv etimológusok, mint én, végre megadhatják a "miskárol" szó
ékezethelyes eredetijét: < "mi¹kár" < "mie¹ok" :-)